Szerb-magyar stratégiai együttműködés, miközben az albán rendőrök tortát esznek

Kedden Palicson ugyan aláírásra került a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács létrehozásáról szóló politikai deklaráció, és számos egyezmény is köttetett, erről a szerbiai sajtó, különösen pedig a szerb televíziók nemigen számoltak be. A különböző magyar-szerb együttműködést elősegítő egyezmények megkötéséről szóló hírek a koszovói események áldozatává váltak, de a dolgok rendje úgy kívánja, hogy a két országot, mármint a Magyarországot és a Szerbiát közvetlenül érintő kérdésekről is szóljunk, függetlenül attól, hogy elhíresülni látszik a szerb elnök vasárnapi kijelentése, miszerint a koszovói albán rendőröknek „olyan jó dolguk van a szerbiai börtönökben (már hármat is megismertek!), hogy kólát isznak, és tortát esznek”. De félre Koszovóval!

Együttműködési szerződések

A palicsi szerb-magyar találkozó közvetlen előzménye az volt, hogy hétfőn a szerb kormány beleegyezését adta egy közös vállalat létrehozásába a Srbijagas és a magyar MVM csoport között. A Serbhungas közös gázkereskedelmi vállalat létrehozását a Srbijagas felügyelő bizottsága április 25-i ülésén hagyta jóvá.

Az ezzel kapcsolatos országközi megállapodást Palicson Fritsch László Zoltán, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója és Dušan Bajatović, a Srbijagas (örökös) vezérigazgatója írta alá.

Kapcsolódó cikk

Norvégok a Szerbiai Villanygazdaságban, az MVM végleg lecsúszott az EPS-ről?

Az új gázvállalat megalakítása azonban állítólag nem az egyetlen közös vállalkozás lett volna, amellyel az MVM szerette volna növelni jelenlétét Szerbiában, de a Szerbiai Villanygazdasággal (Elektroprivreda Srbije, EPS) tervezett együttműködés (egyelőre) meghiúsult, miután a szerbiai ellenzék erősen kifogásolta, hogy Magyarország tizenegy szerbiai vízerőmű felett vette volna át a felügyeletet a felesben működő cég aranyrészvényének köszönhetően.

Az MVM tehát néhány héttel azután ír alá megállapodást a Srbijagasszal, hogy az EPS-szel kötött vízenergia-szerződésről szóló híreket cáfolták.

Ami az energiaegyüttműködéseket illeti, ezen a területen van most a legnagyobb „nyüzsgés” Magyarország és Szerbia között, a gazdasági együttműködéssel foglalkozó szerb-magyar vegyes bizottság nemrégiben határozatott fogadott el egy Újvidékig haladó olajvezeték megépítéséről is. A több mint száz kilométer hosszú vezeték, és a magyarországi Mol, valamint a szerbiai Transnafta vállalat együttműködésével valósulhat meg.

Kapcsolódó cikk

Az ukrán elnök a Barátság olajvezeték felrobbantásával padlóra küldené a magyar ipart?!

Dubravka Đedović szerbiai energiaügyi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a magyar-szerb olajvezeték megépítése által csökkenne a kőolaj szállításának összköltsége a horvátországi útvonal és az omišalji kikötő megkerülése által, vagyis a szerbek olcsóbban juthatnának hozzá az orosz kőolajhoz a szankciók alá eső kikötői beszerzés kiiktatásával.

Természetesen addig, amíg Volodimir Zelenszkij nem robbantja fel az Ukrajnán áthaladó Barátság vezetéket, hogy padlóra küldje a magyar gazdaságot.

Az előzetes bejelentéseknek megfelelően az Algyő és Újvidék közötti 128 kilométeres olajvezeték megépítésére vonatkozó szándéknyilatkozat is aláírásra került Palicson, méghozzá a legszorgalmasabb aláíró, Szijjártó Péter és az előbb említett Dubravka Đedović szerbiai energiaügyi miniszter által.

A többi egyezmény

Miután a találkozón több, mint tíz megállapodást, közös nyilatkozatot és memorandumot írtak alá, beleértve a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács létrehozásáról szóló politikai deklarációt is, így arra nincs lehetőség, hogy mindegyikkel külön is foglalkozzunk, ezért most csak felsorolni próbáljuk őket.

A legfontosabbat, a politikai deklarációt szerb részről Aleksandar Vučić államfő írta alá, és miután a hivatali „rendfokozat” alapján neki nem Orbán Viktor a partnere, így magyar részről Novák Katalin köztársasági elnök hagyta ott a kézjegyét a papíron, Orbán a háttérből szurkolt, illetve lelkesen tapsolt.

Az ünnepségen a magyar miniszterelnök semmit nem írt alá, ezt az élvezetet leggyakrabban Szijjártó Péterre hagyta, aki röpke tíz perc alatt három partnert váltott, és öt dokumentumra firkantotta oda a nevét.

A NBA-műszóval élve a legértékesebb játékos (a szerbek leghasznosabb játékosnak fordítják) ezúttal tehát a magyar külgazdasági és külügyminiszter volt, aki szerb kollégájával, Ivica Dačićtyal három, Đedović miniszter asszonnyal pedig egy szerződést írt alá, ráadásul a hírszerzőket is helyettesítette.

Szijjártó és Dačić először az idegenrendészeti megállapodást írta alá, és így felmentette a munkavégzés alól a két belügyminisztert, aztán jött egy határforgalom ellenőrzési egyezmény, valamint egy afrikai nagykövetséggel kapcsolatos kolokációs megállapodás.

Szijjártó ezt követően váltott először partnert, és Dubravka Đedovićtyal közösen aláírta a fent bővebben tárgyalt memorandumot, amely az Algyő és Újvidék közötti olajvezeték megépítésére vonatkozik.

A magyar külügyminiszter ezt követően ismét átment belügyminiszterbe, és magyar részről aláírta a minősített adatok kölcsönös védelméről és cseréjéről szóló egyezményt, szerb részről ezt Goran Matić a szerb nemzet- és titokvédelmi tanács hivatalának igazgatója tette meg.

Ezt követően jött egy megállapodás az erősen haldokló szerb uniós csatlakozás szakértői támogatásáról, amelyet a két igazságügyi miniszter firkantott alá, majd ez történt a stratégiai katonai együttműködésről szóló megállapodás esetében is a két védelmi miniszter előadásában.

Ezt követően lépett porondra a két mezőgazdasági miniszter, őket pedig a két infrastrukturális, vagyis magyarul építési és közlekedési miniszter követte, az utóbbi páros egy közúti infrastruktúra-fejlesztési dokumentumra pászította oda a keze írását.

Kitartás, még nincs vége, bár a közönség eddigre már kissé belefáradt a tapsolásba, ám jött még egy szerződés az elektronikus adatcseréről, valamint a fent már kitárgyalt közös gázkereskedelmi vállalat létrehozásáról.

Négy beszéd

Ezt követte a két elnök és a két miniszterelnök szózata, amely alkalmával a szerb elnök a magyar kormányfőt dicsérte, és arról beszélt, hogy a szerb és a magyar együttműködés „történelmi maximumon” van, ha szőrszálhasogatók akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy ha ez a maximum, akkor innen már csak lefelé vezet az út.

De ez csak szófacsarás lenne, inkább arra utalnánk, hogy a szerb elnök a sajtóértekezlet során nem volt éppen topon. Lehet, hogy kicsit komfortzónán kívül került, mert nem lehetett „féktelenül koszovózni”, és szidni az ellenzéket, amiben igencsak otthonosan mozog.

Vučić arra emlékeztetett, hogy a magyar-szerb áruforgalom az ötszörösére emelkedett az utóbbi tíz évben, ami azt jelenti, hogy most 3,56 milliárd eurót tesz ki, ami által Magyarország Szerbia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, Európa esetében pedig a harmadik helyet foglalja el.

Egy néhány hónappal ezelőtt elhangzott nyilatkozat szerint az idei cél a négy milliárd eurós kereskedelmi forgalom elérése.

Ebben a szerb gazdaság már nem játszik alárendelt szerepet, mert rengeteg autóalkatrészt szállít Magyarországra, amely bizonyos értelemben a német autógyárak olcsó összeszerelő üzemévé vált. Ugyanakkor növekedtek a Szerbiába irányuló magyar befektetések, ezek középpontjába a jelek szerint az energiaszektor került.

A szerb elnök ugyanakkor azt emelte ki, hogy a két ország annak ellenére megállapodást kötött a minősített adatok kezelése, valamint a védelmi együttműködés terén, hogy Magyarország tagja a NATO-nak, Szerbia viszont nem.

Orbán Viktor szerint a szabadság a magyarok (és a szerbek) DNS-ébe van kódolva

Erre rímelhet Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az a magvas kijelentése, amely a beszéde elején hangzott el, és amely szerint „egy telek értéke a szomszéd telek értékétől függ”.

A magyar miniszterelnök szerint Magyarországot azért érdekli Szerbia, mert ez Magyarországnak is jó, szerinte ugyanis hasonló dolgok vannak a magyarok és a szerbek DNS-ébe kódolva, ezek pedig a szabadság, a szuverenitás, és a függetlenség.

Szerinte ez benne van mind a szerbek, mind a magyarok DNS-ében!