Csehország
A görögök Zuni rakétákat vásárolnak Ukrajnának, küldenek S-300-as rendszereket is
Athén arról értesítette a Kijevnek nyújtott segítség koordinálásáért felelős uniós vezetőket, hogy az idén Csehországon keresztül 2000 darab Zuni rakétát szállít le Ukrajnának. Görögország elavult S-300 légvédelmi rakétákat is ad Ukrajnának, így legalább még hasznosíthatják őket az ottani nagy embervadászatban, bár a görögök nem pontosan így fogalmaztak
Az athéni kormány úgy döntött, hogy újabb fegyvert és lőszert vásárol, majd küld Ukrajna megsegítésére, köztük az 1960-as években kifejlesztett 127 mm-es Zuni rakétákat, amelyeket Csehország érintésével juttat el az Oroszország által megtámadott országba. Ezeket a rakétákat tömegesen használják a jelenlegi háborúban, amelyben a szovjet S-13 rakétafejekhez képest nagyobb hatótávolságukkal tűntek ki. A görögök várhatóan szovjet gyártmányú S-300-as légvédelmi rakétaütegeket is átadnak Ukrajnának, ugyanakkor az nincs tervben, hogy görög katonákat is küldenek a háború által dúlt országba. A balkáni régióból Görögországon kívül Észak-Macedónia, Horvátország, Románia, Szlovénia, Bulgária és Montenegró küld hivatalosan katonai segélyt Ukrajnának, de egyes állítások szerint az ukránok kerülőúton szerb fegyvereket is kapnak.
Mit adnak a görögök Ukrajnának?
A görögök az ukránoknak szánt fegyverek egy részét Csehországtól vásárolják, és onnan közvetlenül küldik Ukrajnába. Az Ekathimerini portál beszámolója szerint a cseh és e görög illetékesek már tárgyalnak a részletekről, majd kétoldalú megállapodást írnak alá ezzel kapcsolatban.
A lap megjegyzi, hogy a görög kormány szerint Ukrajnának éppen munícióra van a legnagyobb szüksége, így ez a felajánlás hozzájárul az ukránok igényeinek a kielégítéséhez.
Athén közben értesítette a Kijevnek nyújtott segítség koordinálásáért felelős uniós illetékest, hogy az idén Csehországon keresztül 2000 darab 127 mm-es Zuni rakétát szállít le Ukrajnának a szintén felajánlott 180 darab 70 mm-es páncéltörő rakéta, 90 000 darab 90 mm-es szintén páncéltörő lövedék, valamint 4 millió töltény mellett. A görögök 70 darab M114A1 amerikai gyártmányú 155 mm-es tarackot és közelebbről nem pontosított légvédelmi fegyvereket is biztosítanak Ukrajnának.
A tarackok ugyan a görög hadsereg fegyverzetéből származnak, de régóta feleslegesnek tartják őket a görög katonai szükségletek tekintetében, viszont jól hasznosíthatók lehetnek a sáros ukrajnai terepen vívott harcban. Ez a második M114A1-es tétel, amelyet Görögország Csehországba küld, hogy onnan Ukrajnába szállítsák.
Görögország korábban is hozzájárult az ukrán légvédelem erősítéséhez, amikor szovjet gyártmányú BMP-1 kétéltű lánctalpas gyalogsági harcjárműveket küldött Ukrajnába, ami helyett német gyártmányú Marder harcjárműveket kapott.
S-300-as rakéták is mehetnek Ukrajnába
Az Ekathimerini beszámolója szerint ami az ukránok által kért többi fegyverrendszert illeti, Görögország többször is jelezte, hogy modernebb nyugati rendszerekre akarja lecserélni a szovjet gyártmányú S-300-as légvédelmi rakétáit.
A görögök szerint ezeknek az elavulás küszöbén álló rendszereknek a cseréje attól függetlenül időszerű már, hogy Ukrajnába küldik-e őket, így legalább még hasznosítani lehet őket az ottani nagy embervadászatban, bár a görögök nem pontosan így fogalmaztak.
Görögország Patriot típusú föld-levegő rakétákat szerez be az Egyesült Államoktól, ami lehetővé teszi Athén számára, hogy átadja Ukrajnának a szovjet gyártmányú S-300-as föld-levegő rakétákat, amelyek jelenleg Kréta szigetén vannak.
A szovjet fejlesztésű rakéták átadásával kapcsolatos ukrán és amerikai kérésnek a görögök eddig abból a megfontolásból nem tettek eleget tenni, hogy “ne haragítsák túlságosan magukra az amúgy is gyanakvó Oroszországot”, miközben az amerikaiak vonakodtak attól, hogy cserébe Patriot-rendszert adjanak adjanak Görögországnak.
A közelmúltban számos megbeszélés folyt a cseréről, a görögöket azonban leginkább az győzte meg, hogy nemrégiben egy orosz rakéta robbant fel Odesszában, néhány száz méterre attól a helytől, ahol Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel koszorúzott. Az Ekathimerini szerint Görögország azóta kevésbé hajlandó figyelembe venni az orosz aggodalmakat.
A Patriot-rendszer megszerzése elősegítené Görögország védelmét az Égei-tenger keleti szigetein, amelyek igencsak közel vannak a tenger túloldalán lévő Törökországtól, amelyet a görögök csak névleges szövetségesnek tartanak.
A jelenleg használt Tor-M1 és Osa-AK rendszerek túl régiek, hatótávolságuk pedig korlátozott, és ráadásul igencsak sebezhetők, különösen a pilóta nélküli légi járművekkel szemben, amelyekből – mint tudjuk – Törökország gyárt szép számmal az utóbbi időben.
A görög védelmi miniszter helyettese ezzel párhuzamosan közölte, hogy a mostanában jóváhagyott két görög-amerikai memorandumban nincsenek olyan kiskapuk, amely által lehetővé válna, hogy Görögország csapatokat küldjön Ukrajnába.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is
- Románia5 nap telt el azóta
Brassó: tenyérnyi Nyugat Keleten
- Albánia2 nap telt el azóta
Allah európai Mekkája? Vatikán mintájára a muszlimok városállamot akarnak Európában
- Horvátország4 nap telt el azóta
Csőbensült csúcstalálkozó, Zelenszkijjel körítve, Vučić-mártással leöntve