Koszovó
Vučić: az albánok elűzik a szerbeket, Osmani: Vučić kérjen bocsánatot az áldozatoktól
A Biztonsági Tanács New York-i ülésén bemutatták Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szokásos féléves jelentését az ENSZ-misszió tevékenységéről, ami jó alkalmat kínált arra, hogy szájkarate alakuljon ki a szerb és a koszovói elnök között. A kibontakozó vitában Oroszország képviselője arról elmélkedett, hogy a „lappangó” konfliktusok teljes méretű tűzvészbe csaphatnak át”, vagyis magyarra fordítva: háborút vizionált

A Biztonsági Tanács New York-i ülésén bemutatták Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szokásos féléves jelentését az ENSZ-misszió tevékenységéről, ami jó alkalmat kínált arra, hogy szájkarate alakuljon ki a szerb és a koszovói elnök között. Aleksandar Vučić vádak özönével árasztotta el Koszovót, amely szerinte a szerbek elűzésére törekszik, és még 11 év után sem tett eleget írásban vállalt kötelezettségének a Szerb Önkormányzatok Közösségének megalakítása terén. A koszovói elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Szerbiának ehhez fel kellett volna oszlatnia az összes illegális szervezetet Koszóvóban, ami a mai napig nem történt meg. A szerbiai média – még a legbátrabbak sem – hozták le Vjosa Osmaninak azt a kijelentését, amely a szerb elnök kilencvenes években kifejtett tevékenységére vonatkozott. A vitában Oroszország képviselője arról elmélkedett, hogy a „lappangó” balkáni konfliktusok teljes méretű tűzvészbe csaphatnak át, vagyis magyarra fordítva: háborút vizionált.
Alcímek
Az oroszok háborút jósolnak a Balkánon
A Biztonsági tanács ülésén Caroline Ziadeh, a főtitkár különleges képviselője és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziójának (UNMIK) vezetője bevezetőjében elégedetlenségét fejezte ki a politikai párbeszéd révén elért, illetve el nem ért eredményekkel kapcsolatban, és külön kiemelte a 2023-ban Észak-Koszovóban megválasztott polgármesterek visszahívási eljárása körüli feszültségeket.
Aleksandar Vučić ugyanakkor azt mondta, hogy a szerbeket 2021 óta teljesen kiközösítették „az úgynevezett Koszovó” politikai és gazdasági rendszeréből. Ráadásul Pristina szégyenletes választásokat szervezett, amelyeket a szerbek jogaik megsértésük miatt bojkottáltak. A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy az „úgynevezett Koszovóban” a liberális, multietnikus és multikulturális demokrácia mintaprojektje ma az összes kisebbségtől megtisztított monoetnikus despotizmus felé galoppozik.
Mindezzel szemben a koszovói államfő elmondta, hogy 25 évvel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének említett beavatkozása (a Kis-Jugoszlávia bombázása) után Koszovó „átütő sikerként és a demokratikus értékek szószólójaként tündököl”: jogi és intézményi struktúrái előmozdítják a koszovói szerb közösség jogait, és elősegítik a befogadó társadalom kibontakozását, páratlan jogalkotási befolyást biztosítva a szerb közösségnek, Szerbia ugyanakkor következetesen az integrációs folyamat megzavarására törekszik, amivel aláássa Koszovó biztonságát és alkotmányos rendjét.
Az Orosz Föderáció képviselője a maga részéről hangsúlyozta, hogy a volt Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-agresszió választóvonalnak tekinthető a globális történelemben, mert a nemzetközi kapcsolatokban a „konfrontáció szellemét” ébresztette fel. Az orosz diplomata szerint Washington és Brüsszel a jóhiszemű közvetítés helyett „kiszorítja” (a köztudatból) az 1999-ben elfogadott 1244-es BT-határozatot, és inkább arra törekszik hogy „leamputálja Szerbiáról a déli tartományát ”, és ha a Biztonsági Tanács tagjainak nem sikerül kompromisszumot találniuk, a balkáni „lappangó” konfliktusok teljes méretű tűzvészbe csaphatnak át, vagyis az oroszok háborút vizionálnak a Balkánon.
Kína képviselője aggodalmát fejezte ki a koszovói hatóságok bejelentése miatt, hogy eltörlik a szerb dinárt, valamint hogy erőszakos házkutatásokat hajtanak végre a szerb etnikumhoz tartozó személyeknél. Sürgette Pristinát, hogy vonja vissza az ésszerűtlen döntéseket, és hagyjon fel a feszültséget fokozó egyoldalú lépésekkel. A pekingi megbízott emlékeztetett arra, hogy a szerb többségű önkormányzatok társulásának létrehozása a 2013-as brüsszeli megállapodás fontos része volt, és másokhoz csatlakozva felszólította a koszovói hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást.
Franciaország képviselője (Vučić nemrégi párizsi látogatását követően) megjegyezte, hogy a szerb hatóságok konstruktív részvétele a párbeszédben előrelépést jelent például a rendszámtáblákkal és az energiaellátással kapcsolatos kérdésekben. A francia diplomata szerint a Koszovó és a Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása felé tett előrelépés szükséges ahhoz az európai közeledéshez, amelyet mindkét fél választott. Hozzátéve, hogy ez a célja a 2023-as Ohridi Megállapodásnak – amely a két fél eddigi legambiciózusabb egyezménye – és ezért gondoskodni kell ennek a megállapodásnak a teljes körű végrehajtásáról”. Mint emlékezetes, ez az a szerződés, amelynek az aláírása alól a szerb elnök „krónikus kézfájásra” hivatkozva bújt ki, és csak szóban fogadott el.
Az talán nem érdekes, hogy miről értekezett Guyana képviselője, aki beszélt ugyan, de a lényeget tekintve nem mondott semmit, hasonlóan a szlovén diplomatához, aki megjegyezte, hogy „sok fájdalmat lehet fellelni Koszovóban”, és „nagyon bölcsen” rámutatott arra, hogy a múltra való összpontosítás megakadályozhatja, hogy jobb kilátásokat várjunk el a jövőre tekintve.

Vucic és Osmani a Biztonsági Tanácsban, a szerb elnök a félkör felső végénél, Osmani az alsónál
Szerbek és albánok szemtől szemben
A szerb elnök kétszer is kifogást emelt a koszovói delegáció összetételével kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy ez egyfajta „politikai színjáték”, amelyet a szerb delegáció számára megrendeztek, mert ez olyanra sikeredett, mint egy „háborús tárgyalási folyamat” mindazzal kapcsolatban, ami 25 évvel ezelőtt történt, és „egy szót sem hangzott el” a jelentésről. Vučić arra is kíváncsi volt, hogy miért nem tájékoztatták őt arról, hogy kik lesznek az egyes delegációk tagjai?
Erre válaszolva az soros elnöki tisztséget betöltő Málta képviselője megjegyezte, hogy ami a koszovói delegáció összetételét illeti, ahhoz neki semmi köze sincs, mert az akkreditációs ügyekkel a Protokoll és Összekötő Szolgálat foglalkozik. Az oroszok is kötekedtek, és eljárási szabályszegésnek nevezték, hogy a koszovói elnökasszonyon kívül többen is részt vettek az ülésen Koszovóból.

Vjosa Osmani négy nőt vitt magával New Yorkba (Forrás: X platform, Vjosa Osmani)
Erre szóváltás alakult ki, ami során Vjosa Osmani elmondta, hogy a mögötte ülő négy nő – azon kívül, hogy nagy szószólói az igazságosságnak – a kabinet tagjai, és tanácsadói minőségben vannak jelen. Az Orosz Föderáció képviselője azzal vágott vissza, hogy véleménye szerint „Madame Osmaninak nincs kabinetje” (vagyis nem elnök), sőt, magánszemélyként kapott meghívást a Biztonsági Tanács ülésére. Tegyük hozzá, hogy ez azért fordulhat elő, mert Szerbia hathatós orosz támogatással akadályozza Koszovó felvételét az ENSZ-be.
A szerb elnök – aki ismételten, ha jól számoljuk, akkor harmadszor is felszólalt – és hangsúlyozta, hogy a Szerbia elleni fellépés illegitim, mert hogy országa beleegyezése és a Biztonsági Tanács döntése nélkül történt. Kitért arra is, hogy a szerbek körülbelül 4 százaléka él Koszovóban, és hozzátette, hogy ez az arány mindössze két évvel ezelőtt még 7,5 százalék volt. Vučić szerint ez azt tükrözi, hogy „Pristina egyetlen célja az etnikai tisztogatás”.
Erre válaszul a koszovói elnökasszony a kifejtette, hogy „amit Vučić elnök mondott, az egyáltalán nem igaz.” Osmani azt is elmondta, hogy „a mai Koszovót” az igazságtétel hiánya miatt „a múlt fájdalmai formálják”, és sürgette Vučić elnököt: mondja el a Biztonsági Tanácsnak, hogy megbánta-e, hogy egy olyan rezsimhez tartozott, amely több mint 150 000 civil halálát okozta, és megbánta-e, hogy a parlamenti felszólalásában népírtásra szólított fel Srebrenica esetében, vagy hogy sajnálja-e, hogy kiállt (Vojislav) Šešelj mellett, amikor az kijelentette, hogy egyetlen albánt sem kell életben hagyni… Osmani hozzátette: „A rezsim áldozatai, Vučić úr, itt állnak. Szánjon rá egy pillanatot, és kérjen tőlük bocsánatot tőlük, és ezzel mutassa meg mindenkinek, hogy némi emberiesség még maradt Önben”.
Nos, ezt az utolsó bekezdést, és ezt a kis videót – tudomásunk szerint – egyetlen szerbiai portál se hozta le, még a bátrabbak sem.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
[ays_poll id=136]
A helyzet súlyosbodása miatt a NATO fokozta a balkáni jelenlétét
[ays_poll id=28]
- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását