Megállapodás a magyar-szlovén-szerb regionális áramtőzsde létrehozásáról

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aláírásra került a megállapodás, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Budapesten. A tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovačević szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.

Regionális villamosenergia-tőzsde

Szijjártó beszédében remek hírnek nevezte a háromoldalú megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.

– Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek

– jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a szervezett regionális villamosenergia-tőzsde jelentős mértékben növeli az ellátásbiztonságot, és megteremti a lehetőséget, hogy a közép-európai térség élen járjon, példát mutasson az egész európai energiaintegráció szempontjából.

– És ne felejtsük, itt európai uniós tagországok és egy európai uniós tagjelölt ország együttműködéséről van szó, így tettünk még egy lépést abba az irányba, hogy a nyugat-balkáni térség energiaintegrációját az Európai Unióban megvalósítsuk

– tette hozzá a magyar tárcavezető, aki üdvözölte, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára.

A paksi bővítés megideologizálása

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről.

Tájékoztatása szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig szerinte jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.

A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, hogy emellett a magyar naperőművi kapacitások az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak, ami azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek.

A miniszter rámutatott, hogy napjainkban, a veszélyek korában, a világ több pontján is veszélybe került az energiaellátás az elmúlt időszakban, részben az infrastruktúra hiánya részben pedig az energiakérdések átpolitizálása, átideologizálása miatt.

Szijjártó szerint a veszélyek és a válságok, amelyek minket körül vesznek, jelentős mértékben megnövelik a kölcsönös tiszteletre alapuló, határokon átnyúló energetikai együttműködés jelentőségét. A miniszter nemzet- és gazdaságbiztonsági kérdésnek nevezte a stabil energiaellátást.

– Nem tudunk és nem is akarunk szigetszerűen működni, ezért kölcsönös függőségben vagyunk a partnereinkkel, és pontosan tudjuk, hogy ha egy ország energiaellátása bajba kerül, akkor az súlyos problémákat tud okozni más országok esetében is

– mondta a magyar miniszter, aki szerint célunk, hogy minél integráltabb, minél szorosabb együttműködést lehetővé tevő energiarendszerek jöjjenek létre a régióban.

Kapcsolódó cikk

ENERGIA: Magyarország összekötötte villamosenergia rendszerét Szlovéniával

Szerinte különösen igaz ez a villamos energiára, hiszen 2030-ra itt Közép-Európában várhatóan 50 százalékkal növekszik a kereslet, Magyarországon pedig a folyamatos beruházási rekordok miatt is egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára lesz szükségünk.

Szijjártó Péter az ország vezető szerepét méltatta a globális autóipari forradalomban, leszögezve, hogy a nagy német járműgyártók és a keleti beszállítók, a betelepülő akkumulátorgyárak munkahelyek tízezreit teremtik meg és segítenek a növekedés fenntartásában, ugyanakkor jelentősen megnövelik a villamos energia iránti keresletet is.

A szerbeknek ez kimondottan előnyös

Dubravka Đedović szerbiai ügyvivő bányászati ​​és energiaügyi miniszter szerint egyszerűbb és hatékonyabb villamosenergia-kereskedelmet tesz lehetővé a régióban a Szerbia, Szlovénia és Magyarország által létrehozásra kerülő villamosenergia-tőzsde.

– Ez nagy nap az energiarendszerünk gyorsított továbbfejlesztése szempontjából. A Szerbia és Szlovénia által alapított regionális tőzsdéhez Magyarország is csatlakozott, ami által az EMS a szlovén és a magyarországi áramtőzsde 25 százalékának tulajdonosa lesz

– jelentette ki Đedović, aki az EMS rövidítéssel a szerb nemzeti átvitelirendszer-üzemeltető vállalatra, vagyis az Elektromreža Srbije (EMS) cégre gondolt.

A szerbiai ügyvivő bányászati ​​és energiaügyi miniszter szerint a közös kereskedési platform mindhárom tőzsdén tovább ösztönzi a regionális villamosenergia-piac fejlődését, ami által erős és megbízható piaci környezetet biztosít az új befektetésekhez, emellett pedig pozitív hatással lesz a megújuló energiaforrások fejlesztésére és integrációjára a régióban.

Magyar-szlovén kézfogás, a háttérben álló fehér ruhás hölgy Jelena Matejić, az EMS büszke vezérigazgatója

A közös tőzsde létesítésével kapcsolatban Jelena Matejić, az EMS vezérigazgatója büszke arra, hogy ezáltal erős üzleti infrastruktúra és teljes szinergia jön létre a 2018-ban kezdeményezett projekt alapján.

Matejić szerint ez az összeolvadás számos előnnyel jár Szerbia számára, közelebb viszi a szerbeket az egységes európai piachoz, és minden résztvevő számára könnyebb hozzáférést biztosít az egységes kereskedési szolgáltatáshoz.

A szerb nemzeti átvitelirendszer-üzemeltető vállalat igazgatója szerint a tőzsdeegyesítés további előnyt jelent Szerbia számára, mert ezáltal létrejönnek a további együttműködés feltételei az EMS számára a magyar rendszerüzemeltetővel, a MAVIR-ral a másnapi piac egységesítési folyamatában, ami Szerbia számára az európai a CBAM-díj eltörlésének az egyik előfeltétele.

A CBAM-rendszer, vagyis az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus engedélyekhez köti az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagok, áruk beszállítását az Európai Unióba, a közös áramtőzsde létrejötte hozzásegíti a szerbeket ahhoz, hogy megszabaduljanak ettől a díjtól.