Megromlanak a montenegrói-koszovói kapcsolatok?

Maja Vukićević, montenegrói delegált nem szavazott Koszovó felvétele mellett az Európa Tanácsban. A montenegrói szerbeket tömörítő Demokrata Néppárt küldötte tette mindezt azt követően, hogy Pristina 2022. május 12-én hivatalosan kérte felvételét az Európa Tanácsba. Koszovó 2008-as függetlenedése óta számos alkalommal élvezte Montenegró támogatását, ennek fényében érthető, hogy miért vert nagy belpolitikai hullámokat a montenegrói képviselőnő cselekedete. Ez ugyan nem akasztja meg Pristina útját a tagság irányába, ugyanakkor Podgoricában és a kormánykoalícióban komoly törésre világított rá ismét.

Az etnikai háttér

Az 1949. május 5-én létrehozott Európa Tanácsba az alapító okirat szerint bármely, az emberi- és szabadságjogokat tiszteletben tartó európai állam kérelmezheti felvételét. A tagság érdekében Koszovó már 2011 óta próbál kisebb-nagyobb lépéseket tenni. Ennek az útnak a során kérelmezte két éve a felvételét, ami most a montenegrói belpolitika fontos kérdésévé (is) vált.

Az ET-be történő felvételt ugyanis az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Politikai Ügyekkel és Demokráciával foglalkozó bizottsága véleményezte március végén, ami során a szavazáson a szerb delegáció két tagja, valamint a montenegrói és bosznia-hercegovinai képviselő Koszovó tagsága ellen szavazott, egy görög képviselő pedig tartózkodott.

Bár ezek a szavazatok nem akasztják meg Pristina útját a tagság felé, ugyanakkor az események a montenegrói kormánykoalíció komoly töréseire világítanak rá. Ahogy a BALK is beszámolt róla, a legnagyobb montenegrói kormánypártban az Európa Most Mozgalmon belül is feszültségek húzódnak, ugyanakkor az Európa Tanácsban történt szavazás a kormánykoalíció válságára feszültségeire világít rá.

– Koszovót a montenegrói kormány független országnak és megbízható partnernek tekinti

– mondta Nik Gjeloshaj a montenegrói kormány albán származású miniszterelnök-helyettese a szavazást követően, vélhetően annak érdekében, hogy elejét vegye a nagyobb konfliktusnak. Tette ezt akkor, amikor Montenegró képviselőjének szavazatát kommentálta.

Maja Vukićević a Demokrata Néppárt képviselőjeként tevékenykedik, amely külső támogatóként vesz részt a kormány munkájában. A párt a már korábban feloszlott orosz- és szerbbarát Demokratikus Front (DF) egyik tagja volt, annak a Milan Kneževićnek a vezetésével, aki a koszovói függetlenség elismerésének visszavonása, Montenegró NATO-ból való kilépése és az Oroszország elleni szankciók feloldása mellett kampányol időről-időre.

Többnemzetiségű kormány

Ennek fényében érthető a képviselőnő szavazata, ugyanakkor a montenegrói-koszovói viszonyban korántsem ez a „viselkedés” tekinthető szokványosnak, miután Montenegró az elmúlt harminc év koszovói történelmében koszovói szempontból meglehetősen pozitív szomszédos államként jelent meg. Ez nem csak annak köszönhető, hogy a koszovói háború alatt a koszovói albán menekülteknek menedéket adott a montenegrói kormányzat, de annak is, hogy 2008-ban Podgorica rövid időn belül elismerte Koszovó függetlenségét.

Kapcsolódó cikk

A társutas VMSZ képviselője az Európa Tanácsban a koszovói szerbek védelmére alapozott

A Milojko Spajić vezette Európa Most Mozgalom a 2023-as kormányalakítás előestéjén aláírt koalíciós megállapodás értelmében a kormány minden korábbi nemzetközi kötelezettséget tiszteletben tart, így Koszovó függetlenségét is, Maja Vukićević szavazatával ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy ő és a pártja megszegte-e ezt a koalíciós megállapodást.

A kérdésben a legtöbb politikus igyekezett nem állást foglalni, ami jól jelzi, hogy mennyire érzékenyen érintheti egy olyan téma a koalíciót, amelyben korántsem egységes a pártok álláspontja.

Azt követően, hogy Montenegró delegáltja Koszovó Európa Tanácsba való felvétele ellen szavazott, a koalíciós kormány jelezte, hogy „ez egy képviselő, és nem a kormány hivatalos álláspontja”. Ez annál is inkább érthető kommunikációs lépés, mivel a kormányban jelenleg az Albán Fórum és az Albán Szövetség képviselői is helyet kapnak.

A bizottság az ellenszavazatok ellenére támogatta Koszovó kérését, hogy a szervezet tagja legyen. Ezt követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a végső jóváhagyása kell Koszovó tagságához. Ennek kapcsán Gjeloshaj kijelentette, hogy a kormány hivatalos álláspontját a Miniszterek Bizottságában leadott szavazat tükrözi majd, hiszen a kormány kollektív testület, míg Vukićević tette csupán egyéni véleménynek tekinthető.

Még egy ideig megoldatlan kérdés marad

Vukicević szavazatát egyes montenegrói ellenzéki pártok elítélték. A 2020-ig 30 éven át hatalmon lévő Szocialisták Demokrata Pártja (Demokratska Parija Socijalista, DPS) azt kommunikálta, hogy Spajićot a koalícióban részt vevő szerbbarát pártok zsarolják.

A fent említett szerb Milan Knežević azt üzente a Facebookon az albán nemzetiségű Dritan Abazovićnak, hogy jobban védelmezi Koszovót, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök. A következő mondat szerint azonban a koszovói vérontással kapcsolatban egyébként háborús bűnökért elítélt Vladimir Lazarević szerb tábornok is bevenné a seregébe Abazovićot, ha a montenegrói albán politikus elmenne a belgrádi Három kalap vendéglőbe, és elhúzatná a Marš na Drinu című első világháborús nótát, amit követően együtt indulnának a koszovói Prirzen ellen. Kicsit komplikált, de jól jellemzi a helyzetet

A DPS azt is kijelentette, hogy ezzel a cselekedettel az állami politika formálisan is Európa-ellenessé vált, mert korábbi ígéretei ellenére a koalíció nem támogatja Koszovót.

Az ügyben megszólalt Dritan Abazović, korábbi miniszterelnök is, aki azt mondta, hogy „ha ő lenne a miniszterelnök, Montenegró nem szavazna Koszovó Európa Tanácsi tagsága ellen.” Ez az álláspont Abazović albán származásának fényében teljesen érthetőnek tekinthető.

Koszovó már tagja az IMF-nek, a Világbanknak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és számos regionális kezdeményezésnek. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetekbe történő csatlakozása számos alkalommal jelent meg 2008 óta olyan problémaként, amelyet Pristina mindenképpen meg akar oldani.

Koszovó ügye várhatóan továbbra is a Nyugat-Balkán rendezetlen kérdései között marad még egy jó ideig. Ugyanakkor az elmúlt hetek nem csak a Koszovóval kapcsolatos nyitott kérdésekre, de a montenegrói kormánykoalíció törékeny mivoltára is rávilágítottak.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

9

Az Európa Tanács politikai bizottsága támogatta Koszovó csatlakozási kérelmét, Szerbia kilépéssel zsarol

Mi legyen?

1. Vegyék fel Koszovót, Szerbia meg lépjen ki

2. Vegyék fel Koszovót, és Szerbia maradjon az ET tagja

3. Ne vegyék fel Koszovót, Szerbia maradjon az ET tagja

4. Ne vegyék fel Koszovót, és rúgják ki Szerbiát is

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.