Hová tűntek a migránsok Szerbiából?

Egy évvel ezelőtt migránsok ezreiről szóltak a hírek nap, mint nap Szerbiában, s ezáltal Magyarországon is, mára a helyzet teljesen megváltozott. A legnagyobb nyomás alatt lévő Szabadka és környéke, vagyis az ország északi határa mostanra teljesen nyugodt, élhető környezetté vált – legalábbis a migránsmentesség szempontjából. Az embercsempész bandák több mint egy éven keresztül intenzíven uralták a határmenti erdőket, a nagy üzlet reményében szinte mindennapossá váltak a fegyveres összetűzések, egészen tavaly október végéig, amikor a rendőrség heteken át tartó intenzív akciójának végül az lett az eredménye, hogy az illegális bevándorlók, s velük együtt az embercsempészettel foglalkozó bűnözők is végleg eltűntek Szabadka és a környékbeli falvak utcáiról, és a térség erdeiből.

Már a befogadóközpontra sincs szükség

A migránsválság még a Demokrata Párt idején kezdődött az észak-bácskai városban, Szabadkán. Akkor tömegével érkeztek a menekültek, főként a háborúk miatt a közel-keleti országok valamelyikéből, vagy Afrikából. Embertelen körülmények között először a valamikor téglagyár környékén húzták meg magukat. Nagyon sokan voltak és nagyon rossz egészségi állapotban. Ott töltötték a nyári meleg, és a hideg téli napokat is.

A szerb kormány előbb átmeneti megoldást talált a problémára, és palicsi elhagyatott épületeket alakított át, majd végül az akkor még Vajdasági Magyar Szövetség tag, Maglai Jenő polgármestersége alatt, 2015-ben a német Arbeiter-Samariter- Bund (ASB) támogatásával megnyílt a kizárólag menekülteket befogadó, 580 négyzetméter alapterületű befogadóközpont. Itt 150 férőhely volt a rászorulók számára, a montázsépületek kiépítése 150.000 euróba került. A központban külön helyiségben foglalkoztak a gyerekekkel.

Micimackóval súlyosbított gyereksarok a volt szabadkai befogadó központban

Az akkori szociálisügyi miniszter, Aleksandar Vulin azt mondta, az épület, amíg a migránsválság tart, a rászoruló átutazóké, amikor pedig vége lesz, megmarad a mi gyerekeinknek. Erről beszélt Maglai Jenő is, aki ifjúsági központ létrehozását vizionálta ezen a területen.

Ehhez képest 2024 májusában egy lélek sincs ebben az épületegyüttesben. Már 2023 novembere óta zárva tart, habár az illetékes észak-bácskai körzetvezető, Bojan Šoralov szerint az alkalmazottak, akik a központért felelnek, rendszeresen bejárnak a munkahelyükre. Ottjártunkkor egy hétköznap délelőtti órában senkit sem találtunk, csak az épületeket zárva, és a két raktárhelyiséget, amely 2024 áprilisának elején leégett.

Bojan Šoralov a BALK.hu kérdésére azt mondta, a befogadóközpont készenléti állapotban van, vagyis még mindig azzal számol az ország, hogy a balkáni útvonal nem szűnt meg teljesen, így megvan rá a lehetőség, hogy a migránsok megpróbálkozzanak a visszatéréssel. Hozzátette, arról egyelőre nincs információja, hogy a központnak más szerepet szánnak-e, majd kiemelte, hogy ifjúsági központ biztosan nem lesz belőle, mert most kapnak egy új helyiséget a fiatalok a város egy másik részén.

A helyiek több hétvégét szántak arra, hogy megtisztítsák a zombori befogadó tábor körüli erdőt a migránsok által hátrahagyott szeméttől (Forrás: Facebook, Naša Šikara)

Nem is lenne logikus azt az ifjúságnak kínálni, hiszen teljesen a periférián van, szinte tanya jelleggel, és minimális felszereltséggel. Hosszútávon viszont biztosan megoldás lehetne a hajléktalanok, bajba jutott családok, esetleg családon belüli erőszak áldozatai számára, de egyelőre ilyesmit nem tervez a komplexummal az állam.

Hasonló a helyzet a zombori és a szerémségi befogadóközpontokkal is. Azokat is bezárták, így nehezebben tudnak huzamosabb ideig ezen a vidéken tartózkodni a migránsok, így más útvonalakat találtak maguknak.

2015-höz képest alig van ma migráns Szerbiában

Akkor, 2015-ben, vagyis csaknem tíz évvel ezelőtt naponta mintegy hatezer migráns haladt át Szerbián. Az elmúlt években a hivatalos adatok mintegy 6 ezer és 8 ezer között mozogtak, legalábbis ennyien voltak időről-időre a befogadó központok látóterében. 2023 nyarán voltak olyan hetek, amikor állítólag a szerb-magyar határzónában 2 000-en tartózkodtak, főként az erdőkben felállított ideiglenes táborokban.

Ehhez képest 2024 áprilisi adat (frissebb, hivatalos adatot nem sikerült kapnunk a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosságtól, pedig kérvényünket napokkal ezelőtt megküldtük), hogy Szerbiában az összesen 16 befogadóközpontban jelenleg 647 migráns tartózkodik, ezt akkor a Beta hírügynökséggel közölte a Főbiztosság.

Kapcsolódó cikk

Tálibok a magyar határon, a szerb rendőrök 3811 migránst razziáztak össze

Ez összesen 70,65 százalékos csökkenés, vagyis 14 ezer emberrel kevesebb, mint 2023-ban. Továbbra is a szír menekültek vannak a legnagyobb számban – 43,25 százalék, majd az afgánok következnek 27 százalékkal. A többiek marokkóiak, pakisztániak, törökök, közölte áprilisban a Főbiztosság. 2023-ban összesen 108.828 migránst regisztráltak a befogadóközpontok valamelyikében, ami még 2022-höz képest is csökkenésnek számít, miközben önmagában óriási szám.

2024 márciusában a szerb kormány elfogadta azt a tervet, amely a migránsok számának esetleges növekedésére az állam válaszlépéseit tartalmazza. A kormány szerint ezzel folytatódik a hatékony rendszer működtetése, ami a menekültek, migránsok ellátására vonatkozik.

A terv értelmében a menekültek, migránsok és menedéket kérők megfelelő ellátást kaphatnak a központokban és szociális védelemben részesülnek. A menekülteket segítő szerbiai szervezetek viszont több alkalommal felhívták a figyelmet, hogy az állami befogadóközpontokban nem megfelelőek a körülmények, a higiénés feltételek nagyon rosszak, emiatt aki csak teheti a migránsok közül, kerüli ezt az ellátást.

Kevesebben vannak, vagy csak kevésbé láthatók?

Mindeközben azok, akik mindennapos kapcsolatban állnak a migránsokkal, azt mondják, hogy a migránsválság nem szűnt meg, ezek az emberek még mindig itt vannak, csak kevésbé láthatók. Erről beszélt április végén Radoš Đurović, a Menedékkérőket Védő és Segítő Központ igazgatója a szerbiai N1-nek.

A migránsútvonal az elmúlt hónapokban – és szavai szerint csak ideiglenesen – tulajdonképpen csak áthelyeződött az északi határról a nyugatira, vagyis Bosznia-Hercegovina irányába Magyarország helyett.

Đurović úgy vélte, hogy legalább 7 ezer migráns haladt már keresztül Közép- és Nyugat-Szerbián az elmúlt hónapokban, és onnan jutott be Boszniába. Arról sincs szó, hogy ne jönne több migráns az országba, továbbra is sokan lépnek be, főként Bulgária, Észak-Macedónia felől, illetve Koszovó irányából.

Tekintettel arra, hogy az ország északi részén szinte lehetetlenné vált a bejutás az Európai Unióba, a migránsok most új útvonalat nyitottak maguknak Bosznia felé. Vannak, akik Albánián, Montenegrón keresztül jönnek át Szerbiába, majd onnan mennek tovább Boszniába. A főbb útvonalak Szerbiában most Priboj környékén és attól délre koncentrálódtak.

Kapcsolódó cikk

HÁBORÚS ZÓNA: A szabadkai Lidl parkolójában lőttek meg egy migránst

Boszniából aztán Horvátországba, Szlovéniába, majd Olaszországba mennek, megkerülve ezzel Magyarországot és Ausztriát. Ezek azonban (egyelőre) csak egyénileg szervezett akciók. Tekintettel arra, hogy a főbb embercsempész bandákat a szerb rendőrség felszámolta északon, egyelőre újabb szerveződésekről nem tudnak. A migránsok így saját szervezésben, “taxival” próbálnak átkelni a Drinán, ami minden esetben tulajdonképpen életveszélyes ezen a gyors sodrású folyón.

Nehéz a terep, de amennyiben sikerrel járnak, akkor Horvátországba már könnyebben átjutnak, mert ott tulajdonképpen ellenőrizhetetlen a határ mintegy 800 kilométeren, hiszen magas hegyek övezik. Az erdőkkel borított hegyvidéken a határellenőrzés híján könnyűnek tűnhet átjutni, de a terület kegyetlen, és sok felé még mindig vannak aknák.

Az igazgató szerint viszont a délen lakóknak nem kell olyan konfliktusoktól és problémáktól tartaniuk, mint amilyennel a vajdaságiak szembesültek. Szerinte a konfliktust az okozta, hogy a magyar hatóságok százával küldték vissza a határzónából a migránsokat, Boszniával viszont ez nem fordulhat elő. Azt sem tartja valószínűnek, hogy embercsempész bandák szerveződnének ezen a vonalon, legalábbis az nagyon időigényes lenne.

Most már Szarajevóban lövöldöznek

Egy hete sincs annak, hogy Szarajevóban, a Bentbaša városrészben lövöldöztek egymásra a migránsok. A boszniai rendőrség közleménye szerint több ember tűzött össze egymással, egyikük pedig lőfegyvert is használt, aminek következtében egy afgán állampolgár megsebesült, lábon lőtték.

A boszniai határőrök ezeket a fegyvereket zsákmányolták a Horvátország felé tartó migránsoktól (Forrás: X-platform)

A szabadkaiak és környékbeliek számára ez nem ismeretlen helyzet. A Szabadka határában lévő Makkhetesen az erdőben lőtték egymást hónapokon keresztül, később a hajdújárási, királyhalmi falvak határában számoltak le főleg egymással a migránsok. De arra is volt példa, hogy egy helybeli lakos házára dobtak kézigránátot. 2023 szeptemberében a szabadkai Lidl bevásárlóközpont parkolójában lövöldöztek, és csak a szerencsén múlt, hogy a hosszú éveken át tartó incidensekben nem sérült meg egyetlen szerb állampolgár, vagyis civil sem.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a probléma nem szűnt meg, csak áthelyeződött, helyileg most Szerbia déli és nyugati részére, valamint Boszniába. A szerb állam pedig “örül”, hogy onnan nem toloncolják vissza úgy a migránsokat, mint ahogyan azt a magyar hatóságok tették. Egyelőre csendben nézik, ahogyan szivárognak át a határon, és azért imádkoznak, hogy ez ne is változzon. Imádkozhatunk mi is, akik itt északabbra élünk, úgy tűnik még jó ideig. A migráció ugyanis nem szűnt meg, csak éppen nem a szemünk előtt zajlik.