Connect with us

Szerbia

Vučić szerint felmérhetetlen megtiszteltetés a kínai elnök látogatása & a szerbiai Tajvan

A kínai elnök holnap, azaz május hetedikén érkezik kétnapos belgrádi látogatásra, miután befejezi mai párizsi jelenését, a szerb fővárosból pedig Budapestre veszi az irányt, más országokat nem is keres fel mostani, öt éves kihagyást követő európai látogatása alkalmával. Szerb részről ez arra utal, hogy a belgrádi vezetés a szankciók miatt némileg ellehetetlenülő Oroszországot másokkal igyekszik pótolni, lásd Franciaország, vagy most éppen Kína, bár ez egyáltalán nem jelenti a szerb-orosz kapcsolatok végét

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Ma még csak egy nagykövet, holnap már a kínai elnök, a szerbiai Tajvant nyilván majd az elnökkel tárgyalja meg
Ma még csak egy nagykövet, holnap már maga a kínai elnök, Vučić a szerbiai Tajvant nyilván majd az elnökkel tárgyalja ki (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A cikk meghallgatása

Szerbiában zajlanak az utolsó előkészületek Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása előtt, ami Aleksandar Vučić Instagram-bejegyzése szerint Szerbia számára minden értelemben a legfontosabb. A szerb elnök a kínai nagykövettel folytatott megbeszélését követően nyilvánult meg, és azt írta, hogy felmérhetetlen megtiszteltetés mindannyiuk számára, hogy a kínai államfő Szerbiába látogat, különös tekintettel Szerbiának azokra a terveire, amelyek az ország általános fejlődésének erőteljes felgyorsítására irányulnak, akárcsak a globális geopolitikai kontextus tekintetében. A kínai elnök holnap, azaz május hetedikén érkezik kétnapos belgrádi látogatásra, miután befejezi mai párizsi jelenését, a szerb fővárosból pedig Budapestre veszi az irányt, más országokat nem is keres fel mostani, öt éves kihagyást követő európai látogatása alkalmával. Szerb részről ez arra utal, hogy a belgrádi vezetés a szankciók miatt némileg ellehetetlenülő Oroszországot másokkal igyekszik pótolni, lásd Franciaország, vagy most éppen Kína, bár ez egyáltalán nem jelenti a szerb-orosz kapcsolatok végét.

A szerbiai Tajvan

A szerb elnök bejegyzésében még kiemelte, hogy szerb részről büszkék a Kínával fennálló “acélos barátságukra”, és türelmetlenül várják Hszi elnök látogatását, és meg vannak győződve arról, hogy a szerb vendégszeretet kimutatása jól tükrözi majd, hogy Szerbia mennyire értékeli a partnerséget “ezzel a nagy országgal”.

Hszi Csin-ping látogatása előtt a kínai külügyminiszter is hasonlóan “fémes szellemben” jellemezte a szerbiai kapcsolatokat, aminek minden gazdasági vonatkozását elhomályosítja, hogy a kínai elnök a Kis-Jugoszlávia, illetve a Szerbia elleni NATO-bombázások 25-dik évfordulóján lesz az ország vendége, tekintettel arra, hogy annak idején találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is.

A szerb vezetés azonban az akkor történtekre való emlékezésen túl igazolva látja azt a mostani törekvését, hogy minden más témát háttérbe szorít a Koszovó iránti erősödő igény, amit azzal hoznak összefüggésbe, hogy Koszovó ugyanúgy Szerbia része, ahogy Tajvan Kínához tartozik.

– Kína mindig is a nemzetközi jog oldalán állt, és mindig is támogatott minket, ahogy mi is Kínát. Tajvan egyenlő Kína. És pont

– mondta Hszi Csin-ping belgrádi látogatása előtt a kínai állami televíziónak nyilatkozó szerb elnök, aki ezzel megerősítette, hogy Szerbia saját jól felfogott érdekében támogatja az “egy Kína elvet”.

A “nemzetközi jogra” történt utalás a szerb elnök részéről emlékeztetés arra, hogy a szerbek szerint a Nyugat, illetve a NATO vagy az Egyesült Államok semmibe veszi a Biztonsági Tanács 1244-es határozatát, vagyis a nemzetközi jogot megszegve szakította el Koszovót Szerbiától. Az említett határozat szerint Koszovó nem független állam, ezért hivatkoznak rá a szerbek folyamatosan.

A szerbiai Tajvan, tehát Koszovó természetesen már rég megértette, hogy számára nem sok remény van a Pekinggel való együttműködésre, ezért a kezdeti habozás után lassan kialakult az együttműködés Tajpejjel, ami során a Pristinában jelenleg kormányzó Önrendelkezés Mozgalom képviselőinek javaslatára a koszovói Képviselőház Külügyi és Diaszpóra Bizottságán keresztül létrehozták a Koszovói-Tajvani Baráti Csoportot.

A csoport alakuló ülésére 2021 decemberében online került sor, amin Tajvan két nagy politikai pártjának 39 törvényhozója vett részt. Ezzel kapcsolatban annak idején Blerta Deliu-Kodra, a koszovói-tajvani baráti csoport koszovói tagja elmondta, hogy a a hazája és a Tajvan közötti együttműködés azért fontos, mert ezáltal két demokrácia között jött létre kapcsolat, amire akár úgy is lehet tekinteni, hogy Pristinában Szerbiát és Kínát nem tekintik demokráciának.

Kína megveti a lábát Európában

A Szerbiával és a Magyarországgal erősödő kapcsolatok által Kína megvetette a lábát Európában, ami egyre inkább azt jelzi, hogy a két említett ország Kínával és Oroszországgal tart össze, miközben Koszovó egyértelműen az Egyesült Államokkal és az EU-val működik együtt, ami már most is “kényelmetlen távolságtartást” okoz Magyarország és Koszovó kapcsolataiban.

Szerbia esetében a kínai jelenlét azt is jelenti, hogy a szerb gazdaság kínai üzemmódra kapcsol, a kínaiak nehezen átlátható módon épülnek be a szerb gazdaságba akár az infrastrukturális beruházások, akár a nehézipari létesítmények által, miközben a szerb vezetés az ország egyik megmentőjének tekinti a kínaiakat az Egyesült Arab Emírségek (MBZ sejk) mellett.

– Akkor több, mint tízezer munkahelyet mentett meg

– jelentette ki a szerb elnök a fent említett interjúban Hszi Csin-ping “szerény hozzájárulására” utalva a szendrői (Smederevo) vasmű feltámasztásához.

A szerb elnök arra is utalt, hogy a Kína és Szerbia között létrejött szabadkereskedelmi szerződés lehetővé teszi, hogy a két ország közötti 5,6 milliárd eurós éves forgalmat tíz éven belül megduplázzák, vagy lehetőség szerint akár a háromszorosára növeljék.

A jelenlegi kereskedelmi forgalom megoszlása jól mutatja az erőviszonyokat, mert ebből 4,5 milliárd euró az import, a maradék 1,1 milliárd euró a Kínába irányuló kivitel, ami focinyelven azt jelenti, hogy 4:1 Kína javára. A képet tovább rontja, hogy a szerbiai export jelentős része nyersanyag, vagyis szerb részről kicsi a hozzáadott érték.

Az interjúból az is kiderül, hogy a szerb elnök a 2027-re tervezett belgrádi EXPÓ-t is kínai segítséggel szeretné felépíteni – és itt nem csak a repülő taxira gondolunk.

– Nagyon készülünk az EXPÓ-ra. Ha egy országot vezetsz, magas céljaid vannak. Mindig új célokat kell előtérbe helyezned. Ha ezeket el akarjuk érni, akkor ehhez a lehető legjobb partner mindig is a Kínai Népköztársaság volt és lesz is

– dörgölődzött oda a kínai állami televízión keresztül Hszi Csin-pinghez a szerb elnök, amit még azzal tetézett, hogy szerény embernek nevezte kínai kollégáját, aki betartja az ígéreteit.

Miután Szerbia esetében a kínai cégek az egyik legnagyobb kiszállítónak számítanak, ezért a belgrádi álláspont szerint a szerbiai vállalatok és vállalkozások számára különösen fontos, hogy bekerüljenek a nagy kínai multinacionális cégek ellátási láncába, ami nehezen értelmezhető, hiszen a szerbiai termelés volumene eltörpül a kínai igények mellett, miután a balkáni ország lakossága körülbelül egy kisebb kínai város lélekszámához mérhető.

Ennek ellenére Szerbiában nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy júliusban megkezdődik a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződés alkalmazása, amelytől Belgrádban azt várják, hogy nagy nyugati cégek tűnnek fel Szerbiában, mert onnan könnyebben, értsd olcsóbban, érik el a kínai piacot.

Szerb szempontból az összképet némileg ronthatja, hogy Szerbia kimondatlanul is Donald Trumpnak szurkol a közelgő amerikai elnökválasztásokon, ami Trump győzelme esetén előre vetíti, hogy az Egyesült Államok esetleg irracionális és rendkívül kemény gazdaságpolitikát alkalmaz Kínával szemben, s ez némi kommunikációs zavart okoz Belgrád és Peking között, ami Kína esetében egy bolhacsípés lenne, Szerbia vonatkozásában viszont egy lórúgás.






Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


178
Görögország csatlakozik a Budapesttől Dél-Európa felé tartó nagysebességű vasút megépítéséhez

Lehet még értelme a Belgrád-Budapest gyorsvasútnak?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.





Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió


Öt nap legjava