Dodik fizetne is azért, hogy kiválhasson Bosznia-Hercegovinából

Milorad Dodik a boszniai Face tv Központi Híradó (Centralni dnevnik) című műsorában vendégeskedett, aminek keretében Senad Hadžifejzović, a műsor főszerkesztője faggatta majd két óra hosszán át az elszakadási terveiről a legfőbb boszniai szerb vezetőt. Dodik korábban nem tapasztalt részletességgel beszélt arról, hogyan képzeli el az általa vezetett országrész függetlenné válását. Így megtudhattuk egyebek mellett, hogy hajlandó 2 milliárd konvertibilis márkát, vagyis körülbelül egymilliárd eurónak megfelelő összeget fizetni a bosnyák-horvát Föderációnak, ha a kiválási folyamat végbe menne. Emellett átadná a másik entitásnak a srebrenicai népírtás emlékparkjának is helyt adó Potočari járást, illetve az ahhoz tartozó egykori ENSZ-bázist, ahol a boszniai szerb katonák válogatták szét a nőket és a férfiakat.

Tabut döntene

Milorad Dodik a FACE tv-nek adott interjúban a határmódosítás, illetve különválás fogalmainak használatával és a boszniai Szerb Köztársaság jövőbeli függetlenségének vizionálásával olyan tabukat kezdett döntögetni, amelyek a nyugat-balkáni régióban évtizedek óta az államok közti fegyveres összeütközés rémképével vannak társítva.

A nemzetközi közösség majd 30 éves nyomásgyakorlása ellenére a boszniai szerb politikai kurzus Dodik által vezetett csoportjai egységesnek mutatkoznak abban a tekintetben, hogy elképzelhetetlennek tartják a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségi törekvéseinek feladását.

Az orosz-ukrán háború, a török gazdaság hanyatlása és a nyugat-balkáni térségben egyre növekvő kínai gazdasági befolyás mind olyan tényezők, amelyek az elmúlt három évben közelebb sodorták a kisebbik boszniai országrészt az elszakadásának kinyilvánításához.

Dodik fizetne is azért, hogy elválhasson a bosnyák többségű Föderációtól (Forrás: YouTube, FACE tv)

A mostani interjú annyiban rendhagyó, hogy Dodik a korábbiakban nem tapasztalt részletességgel beszélt a szerb entitás kiválásával kapcsolatos elképzeléseiről.

A nem egyszer parázs vitába hajló beszélgetés során a legfőbb boszniai szerb vezető visszatérően arra hivatkozott, hogy neki nincs az elszakadással kapcsolatos konkrét terve, az általa előadott gondolatok azonban ennek az ellenkezőjére engednek következtetni.

Sőt, maga Dodik javította ki a riportert visszatérően, hogy ő soha nem beszélt elszakadásról (otcepljenje), hanem különválásról (razdvajanje). Utóbbinak vélhetően amiatt tulajdonított jelentőséget, mert ezzel is nyomatékosítani akarta a különválási folyamat békés jellegét.

Morális diszkrimináció?

Dodik a szerb entitás tervezett kiválásának okaként egyértelműen a Daytoni Egyezménynek és az annak a részét képező boszniai alkotmánynak a megsértését jelölte meg.

Szerinte az idegenek, vagyis a nyugati hatalmak és a szarajevói politikusok folyamatosan beavatkoznak a boszniai Szerb Köztársaság belügyeibe, így a saját szuverenitásuk védelme érdekében nincs más lehetősége, mint a szerb entitás kiválását eredményező folyamat közeljövőben történő elindítása.

A kiválás reális forgatókönyvként kezelését azzal magyarázta, hogy betelt nála a pohár, amikor a Washingtonba akkreditált bosnyák nemzetiségű Zlatko Lagumdžija boszniai nagykövet az ENSZ közgyűlésében arra tett javaslatot, hogy május 2-án a testület fogadjon el határozatot arról, hogy a srebrenicai események népírtásnak minősülnek.

Dodik szerint ez puszta amerikai provokáció, és hangsúlyozta, hogy semmilyen boszniai állami szerv nem adott ilyen lépésre utasítást Lagumdžijanak.

Szerinte ezzel a lépéssel az USA és Nagy-Britannia által évtizedek óta támogatott bosnyák politikusok arra tesznek kísérletet, hogy a boszniai szerbséget kollektíven bűnösnek minősítsék, és végleges jelleggel megbélyegezzék.

Az általa „morális diszkriminációnak” nevezett lépést amiatt minősítette igazságtalannak, mert a hágai törvényszék a srebrenicai eseményekért felelős személyek java részét elítélte, és azok közül sokan most is a büntetésüket töltik. Kellően maliciózusan megjegyezte, hogy komoly teljesítményt nyújtott a bosnyák politikai vezetés abban a tekintetben az elmúlt 25 évben, hogy sikerült – ahogy mondta – „a teljes világot telesírni a srebrenicia eseményekkel” olyan módon, hogy a Boszniában ugyanakkor harcoló mudzsahedinek háborús jogsértéseiért lényegében senkit sem vontak felelősségre.

Rá nem jellemző módon Dodik megkövette az áldozatokat és azok családtagjait is, és kijelentette, hogy a jugoszláv konfliktus minden áldozata iránt részvéttel van, nemzetiségi hovatartozásra tekintet nélkül. Ennek ellenére az interjúban legalább négyszer kijelentette, hogy a srebrenicai tömegmészárlást nem tekinti népírtásnak.

Senad Hadžifejzović ehhez kötődően felemlegette, hogy egy neki adott 2007-es interjú során maga Dodik nyilvánította népírtásnak az eseményeket anélkül, hogy erre direkt módon rákérdezett volna. Dodik az akkori kijelentését „hibásnak” minősítette.

A boszniai szerb vezető korábbi álláspontját azzal magyarázta, hogy akkor még hitt abban, hogy együtt tudnak a Daytoni Egyezmény keretei között működni Szarajevóval. Ma már ez nincs így.

Még fizetne is érte

Az igencsak rendhagyónak tekinthető interjúban Dodik több ponton beszélt a lehetséges kiválás technikai részleteiről. Ezek között az alábbiakat említette:

• 2 milliárd konvertibilis márkát, vagyis 405 milliárd forintot fizetne a bosnyák-horvát Föderációnak, mintegy megváltva a békés elszakadást,
• ezt az összeget 10 év alatt fizetné ki, és állítása szerint erre már most is fel van készülve,
• a Srebrenica városát és a tömeggyilkosság emlékhelyeként létesített temetőt is magába foglaló Potočari járást átadná a Föderációnak ellentételezés nélkül,
• az elszakadás utáni 5 év alatt nem vezetne be határellenőrzést a mai entitási határon, a későbbiekben pedig bilaterális megállapodásban rendezné a határátlépés feltételeit,
• kiemelte többször, hogy mindezt csak békés úton tartja elképzelhetőnek, nem hajlandó háborút indítani, azonban megvédi a boszniai Szerb Köztársaságot, amennyiben erre kényszerítik,
• amennyiben a Föderáció vagy más erő a szerb entitás ellen támadást intézne, ő a frontvonalon harcolna a haderő parancsnokaként, és Igor nevű fia is ezt tenné, mert ő is igaz hazafi,
• a különválás békés jellegének biztosítása érdekében kiemelte, hogy mindenkivel szemben büntetőeljárás fog indulni, aki ezt a folyamatot önkényesen szervezett fegyveres összecsapásokkal vagy helyi rendbontásokkal meg akarja zavarni, és más nemzetiség tagjaira támad.

A konkrét időpont kapcsán Dodik ugyan adós maradt, mert a riporter kérdésére, csak annyit jegyzett meg, hogy hamarosan sor kerül a kiválásra.

Jobban járna mindenki

Dodik az általa remélt különválás egyes részleteinek bemutatását követően visszatérően is azt mantrázta, hogy neki nincs erre konkrét terve.

A 2 milliárd márka eredetéről nem volt hajlandó számot adni. Arra a kérdésre pedig, hogy Putyin adta-e a pénzt, kijelentette, hogy Oroszország a daytoni béke egyik garantáló hatalma, így elsődleges érdeke a jelenégi status quo fenntartásához fűződik.

Kapcsolódó cikk

Dodik tagadja a srebrenicai népirtást, Vučić pedig küzd a boszniai szerb álláspontért

Dodik az elszakadást a korábbi politikai érvein túl azzal is magyarázta, hogy amikor Szarajevóba érkezik, olyan neki, mintha egy másik államba jönne. Bosznia-Hercegovinát nem tekinti a hazájának. A muszlim vallású személyekkel szemben ugyanakkor nincsenek fenntartásai és megerősítette, hogy több bosnyákkal is szoros kapcsolatban áll.

Szerinte – az általa „a mocskos” jelzővel emlegetett – Michael Murphy, Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövet áll az ellene irányuló támadások mögött, aki kreált koncepciós perekben akarja őt ellehetetleníteni.

Kifejezetten sérelmezte, hogy ehhez a bosnyák elit annak ellenére asszisztál, hogy sokat köszönhetnek neki. Többek között, hogy a Gazprom csak miatta adja a piaci ár alatt a gázt évek óta.

Ennek ellenére nem tartja lehetségesnek a szerbek és a másik két nemzet jelenlegi keretek közti tartós együttélését. Szerinte a bosnyákok és a szerbek is úgy járnának a legjobban. A bosnyák nép végre létrehozhatja a saját államát, amelyből „akár Dubajt is csinálhat” az uniós és öböl menti államok támogatásával.

De mi lesz az ENSZ-ben?

A Lagumdžija által kezdeményezett ENSZ közgyűlési határozatról Dodik elmondta, az nem kötelező érvényű, így ugyanaznap a szerb entitás törvényhozása elfogad egy határozatot annak elutasításáról.

Ezen a ponton Dodik megemlítette harcostársát, Vučić szerbiai elnököt, aki szerinte „komoly és jó munkát végez” ezzel az üggyel kapcsolatban.

Szerbia az ENSZ-ben minden lehetséges eszközzel megkísérli megakadályozni, hogy a határozatot elfogadják. Amennyiben arra mégis sor kerülne, akkor a belgrádi vezetés formálisan is tiltakozik a határozattal szemben.

Dodik jelezte továbbá, hogy Szerbiától várja, hogy támogassa a békés kiválási tervét, amennyiben más lehetőség nem marad számára.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

Dodik közismert kéregető, kitől kérjen pénzt, hogy kifizesse a végkielégítést?