Gyorsvasút Budapest és Athén között, Szerbia kikötőt vásárol Görögországban?

Görögország csatlakozik a Budapesttől Dél-Európa felé tartó nagysebességű vasút megépítéséhez, amivel belgrádi értékelések szerint a 10-es számú európai folyosó ismét az egyik legfontosabb európai korridor lesz. Ez az egyik eredménye a szerb elnök és a görög miniszterelnök belgrádi találkozójának, amelyen Szerbia bejelentette azt a szándékát, hogy kikötőt vásárol Görögországban. Aleksandar Vučić szerint erre szükség lesz, amikor az országban fellendül az autógyártás, valamint a bányák és a vasművek termelése. A közös sajtótájékoztatón nem hangzott el, viszont a görög-szerb gazdasági fórumon a szerb elnök azt is megemlítette, hogy szívesen látnák a görög bankszektor (újbóli) megjelenését Szerbiában.

Szerbia most kikötőt szeretne

Aleksandar Vučić azt várja, hogy a 2024-es esztendő hatalmas haladás és növekedés éve lesz a Szerbia és Görögország közötti gazdasági kapcsolatokban. Mielőtt Vučić azonban erről bővebben is beszélt volna, megjegyezte, hogy Görögország és Szerbia mindig tiszteletben tartotta a másik integritását, és annak a reményének adott hangot, hogy ez a jövőben is így lesz. Ez a szólamokon túl azért is fontos, mert Görögország már tett néhány “bátortalan” lépést Koszovó irányába, amelynek függetlenségét (egyelőre) nem ismeri el.

Ezzel kapcsolatban Albin Kurti néhány hónappal ezelőtt kijelentette, hogy Görögország közel áll Koszovó függetlenségének elismeréséhez, vagyis a legközelebb áll ehhez a hazája elismerését elutasító öt uniós ország közül. Koszovó függetlenségét politikai/kisebbségi okokból Görögország mellett Szlovákia, Románia, Spanyolország és Ciprus nem fogadja el, tehát ezért fontos a területi integritással kapcsolatos szerb elnöki kijelentés.

Kapcsolódó cikk

BOLDOGSÁG: A szerb elnök “szuper happy”, mert 700 millió eurót kap az EU-tól, avagy bábjáték rövid emlékezetűeknek

A gazdasági témákkal kapcsolatban a szerb elnök megjegyezte, hogy paradoxonnak tűnik ugyan, de Szerbiának van pénze, viszont nincsenek kapacitásai mindannak az elérésére, amire biztosította az anyagiakat, vagyis nem állnak rendelkezésre azok a cégek, amelyek megvalósítanák a terveket. Vučić ezért arra kérte vendégét, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt, hogy küldje a görög cégeket Szerbiába.

Ezzel kapcsolatban a szerb elnök külön kiemelte az energetikai vállalkozásokat, az olaj- és gázvezeték építésével, valamint a szél- és napelemparkok telepítésével foglalkozó vállalatokat, mert – mint fogalmazott – szörnyen fontosnak tartja a fejlesztéseket az energiaszektorban.

A másik fontos területként az infrastrukturális beruházásokat említette meg, rámutatva arra, hogy az Európai Unió közreműködésével megkezdődött a Belgrád-Niš gyorsvasút építése, szavai szerint a görög miniszterelnök ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy Görögország egy gyors és modern vasutat épít az észak-macedóniai határon lévő Idoméni felé. Egy belgrádi közlés szerint egyébként hamarosan a szerb fővárosban találkoznak Magyarország, Észak-Macedónia, Szerbia és Görögország közlekedési miniszterei, akik ennek a projektnek minden részletét pontosítják.

– Ez nem csak a szerb turisták miatt fontos, akiknek Szaloniki ezáltal közelebb lesz, hanem azért is, mert Szerbiának szüksége van egy kikötőre, ugyanis egyre többet exportálunk, és használni szeretnénk a szaloniki és pireuszi kikötőt

– mondta a szerb elnök, aki ismét kitért arra, hogy Szerbiának van pénze, és készen áll arra, hogy megvásárolja a szaloniki vagy pireuszi kikötői kapacitások 5-10 százalékát. Vučić itt említette meg, hogy Szerbia augusztustól elektromos autók gyártásába kezd, de a bányáknak és a vasműveknek is szükségük van kikötőre.

– Figyeljenek ide! Mi százszor is kértük Montenegrótól a bari kikötőhöz való egyszerűbb hozzáférést, mert nekünk gyorsabb és világosabb kijutásra van szükségünk a világba

– jelentette ki a szerb elnök, aki egyúttal meghívta a görög cégeket Szerbiába, hogy segítsenek a szerbiai infrastruktúra kiépítésében, hozzátéve hogy Szerbia kis ország ugyan, de önmaga mégis nagyobb, mint a többi nyugat-balkáni ország együttvéve, és ennek megfelelően ez az arány mutatható ki gazdasági téren is.

A görög miniszterelnök is megemlítette Budapestet

Válaszában Kiriákosz Micotákisz természetesen azt hangsúlyozta, hogy készen állnak a gazdasági és befektetési együttműködésre, és érdekeltek a két ország közötti energiaszektor összekapcsolására, ami a tranzitra is vonatkozik, és ennek keretében megemlítette a gázforrások diverzifikálását, és a gáz szállítását Görögországon keresztül mindkét irányban.

Görögország nem most ismeri el Koszovó függetlenségét, Kiriákosz Micotákisz Belgrádban (Forrás: Screenshot)

A görög miniszterelnök cserében a szerbiai gáztározók megnyitását kérte Szerbiától, ami nem teljesen érthető, mert Szerbia nem rendelkezik ilyen tározókkal, ha csak Micotákisz nem arra gondolt, hogy a szerbek gáztározókat is létesíteni kívánnak a közeljövőben.

A görög vendég arról is beszélt, hogy készen állnak az alternatív energiaforrások meghonosítására Szerbiában, merthogy ezen a téren nagy tudással rendelkeznek, miután Görögország energiaszükségeleteinek 50%-a megújuló forrásokból származik, és az a céljuk, hogy ezzel a tudással észak felé terjeszkedjenek, így Szerbia számára is szeretnék biztosítani a zöld energiát, és készen állnak az ezzel kapcsolatos befektetésekre, valamint a tudás átadására.

Micotákisz is kitért arra, hogy ő is nagy jelentőséget tanúsít a Belgrád és Szaloniki közötti vasútvonalnak, illetve ennek a közlekedési folyosónak a meghosszabbítása iránt Pireusztól egészen Budapestig, amihez szerinte azokat az európai alapokat is igénybe lehetne venni, amelyek a Nyugat-Balkán rendelkezésére állnak.

A szerb elnök a közös sajtótájékoztatón furcsamód nem foglalkozott a belgrádi EXPO 27 megtartására vonatkozó kérdésekkel, a görög miniszterelnök ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia sikeres lesz ennek az eseménynek a megrendezésében, amiben Görögország természetesen segíteni kíván.

Kapcsolódó cikk

NINCS APELLÁTA: Az EP külügyi bizottsága azt üzente, hogy mindenki ismerje el Koszovót

Naná! Ezt persze Micotákisz nem mondta, de bizonyára gondolta főleg azt követően, hogy Vučić elnök szinte tálcán kínálta fel a befektetési lehetőségeket Görögországnak annak az ismételgetésével, hogy Szerbiának van pénze, és szeretné azt elkölteni.

A görög miniszterelnök ennek megfelelően megnyugtatta vendéglátóját, hogy a görög álláspont Koszovóval kapcsolatban nem változik, és Athénnak az a meggyőződése, hogy az európai közvetítés elvezet a két fél közötti viszony normalizálásához, vagyis nyilvánvaló, hogy Görögország nem mostanában ismeri el Koszovó függetlenségét, amikor nagyon úgy néz ki, hogy pénz áll a házhoz a Szerbiával fenntartott kapcsolatok révén.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

118

Szerbiának van pénze, és szeretné azt elkölteni, ezért szinte tálcán kínálta fel a befektetési lehetőségeket

Jó lesz sietni?

1. Igen, Szerbia a lehetőségek országa

2. Igen, sok nagy projekt van folyamatban Szerbiában

3. Azért nem árt óvatosnak lenni

4. Nem kell, a szerb elnök csak blöfföl

5. Nem kell, a szerb elnök visszaeső ígérgető

6. Olvasói: Igen, jó lesz síelni Kopaonikon

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.