Erőteljes jobboldali győzelem, az európai jövőnek végképp befellegzett

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A jobboldal által támogatott Gordana Sziljanovszka-Davkova jogászprofesszor nyerte az elnökválasztást Észak-Macedóniában, miután a szavazatok 99,8 százalékát összeszámlálva valamivel több mint 65%-os támogatottságot kapott. Az Európa jövőjéért küzdő Sztevo Pendarovszki gyalázatosan rosszul szerepelt, fele annyi szavazatot sem kapott, mint ellenfele, így 29,25 százalékkal volt kénytelen beérni. Ez azonban nem csak az ő veresége, hanem az európai gondolat, a Balkán esetében világos elképzelésekkel nem rendelkező, és össze-vissza handabandázó Európai Unió veresége, amely egy nap alatt két hatalmas pofont is kapott, az egyiket a kínai elnök belgrádi látogatásával, a másikat pedig az európai erők csúfos vereségével Észak-Macedóniában, és mindezt az Európa-nap előestéjén.

Az európai jövőnek befellegzett

Sztevo Pandarovszki eddigi elnöknek, aki a szociáldemokrata párt jelöltjeként indult „Az európai jövőért – SDSM” jelszó alatt, esélye sem volt arra, hogy a Balkán szinte minden csücskében erősödő nacionalizmusok közepette megszerezze a győzelmet, miközben a már uniós tagságot magukénak tudó bolgárok a korábbi görög receptet követve ott gáncsolják el a macedónokat, ahol éppen akarják.

Kapcsolódó cikk

Jobboldali fordulat várható Macedóniában a VMRO jelöltjének első fordulós győzelme után

Észak-Macedónia 2005 óta előszobázik az Európai Unióban, akkor kapta meg ugyanis a tagjelölti státuszt, ám a szomszédos Görögországgal és Bulgáriával folyó sorozatos vitái, a gyakori belpolitikai botrányok, és a tagsághoz szükséges reformok elmaradása miatt szinte még mindig ott tart, ahol közel húsz évvel ezelőtt volt, ugyanabban a szegénységben, valamint a térséget kínzó nacionalizmusok hullámai között vergődve.

Sztevo Pendarovszki elismerte vereségét az elnökválasztás második fordulójában, és gratulált vetélytársának a győzelemhez, bevallva egyúttal azt is, hogy a zászlajára tűzött gondolat elbukott a választásokon, ám ő annak ellenére nem kíván változtatni eddigi álláspontján, hogy az európai jövőnek minden bizonnyal végképp befellegzett.

– A soknemzetiségű Macedóniáról alkotott mai elképzelésem nem kapta meg a polgárok többségének támogatását

– mondta Pendarovszki, aki egyúttal arról a meggyőződéséről is beszélt, hogy csak egy általa elképzelt Macedónia lehet virágzó és demokratikus ország.

Davkova megválasztását követően azt a közhelyet sütötte el, hogy minden macedón állampolgár elnöke kíván lenni etnikai hovatartozástól, és természetesen a párthovatartozástól függetlenül – viszont különös tekintettel a nőkre.

– Van-e nagyobb változás annál, mint hogy egy nőt választottak elnöknek?

– kérdezte az ország első női államfője, akit az az elsöprő mértékű népi elégedetlenség emelt hatalomra, ami az uniós tagság felé történő elmozdulás és a rossz gazdasági helyzet miatt alakult ki.

Az új elnök azt is jelezte, hogy felkeresi ugyan Brüsszelt, de első útjai a Balkán más országaiba vezetnek, mert szeretné győzni a szomszédokat, hogy támogató magatartással, és nem vétóval érhetők el a célok.

Dupla csapás a szocdemekre

A macedónok elkeseredettsége jól láthatóan abban is megmutatkozott, hogy az elnökválasztásokkal egyszerre tartott parlamenti megmérettetésen is a jobboldali VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) nyert, amely a szavazatok 99,27 százalékának megszámlálását követően 43,23 százalékot szerzett, és ezzel nem lóhosszal, hanem útcahosszal hagyta mögött a vetélytársakat.

Majdnem végeredmény (Forrás: X platform)

A második helyen futott, vagyis inkább cammogott be az ottani szociáldemokrata párt mindössze 15,36 százalékkal, ami jóval kevesebb, mint amennyit a két albán koalíció összesen kapott, az Integrációs Demokratikus Unió (DUI) köré tömörülő erők 13,78 százalékot vittek el, a VLEN albán tömörülés pedig 10,72 százalékot gyűjtött be. A 120 fős parlamentben így a VMRO 58 mandátummal rendelkezik, vagyis a stabil kormányzáshoz valamelyik albán párttal szövetkeznie kell.

Ezúttal ez valószínűleg nem a DUI lesz, amely huszonkét éven keresztül vagy az egyik, vagy a másik nagy macedón párttal összebútorozva szinte mindig kormányon volt, most viszont Bujar Osmani és Teréz anya minden bizonnyal kikerül a szkopjei külügyminisztériumból, miután a VMRO állítólag már tárgyalt is a kisebbik albán szövetséggel, amellyel együtt hetven körüli mandátuma lehet.

A jelek szerint tehát a VMRO-nak nem sikerült megszereznie a kormányzáshoz szükséges 61 mandátumot, ez három képviselői helyen múlott, viszont lesz olyan erős, hogy kipöckölje a DUI-t a kormányból, merthogy a rivális albánok szerint lejárt a politikai szavatosságuk.

Plakátok: balról az elsőn Hrisztian Mickoszki, a VMRO-DPMNE vezetője, aki azt hirdeti, hogy Macedóinia teljesen a tiéd, mellette Sztevo Pendarovszki diákkorinak tűnő képe mellet pedig csak annyi áll, hogy a mi elnökünk (Forrás: X platform)

Az új albán erők ugyanakkor Albin Kurti pártjának, az Önrendelkezésnek, és magának Kurtinak a támogatását élvezik, a szövetség egyik vezetője Kurti külpolitikai tanácsadója.

A koalíció szerint az észak-macedóniai albánok legnagyobb problémája „a korrupció, a rossz életszínvonal és mindenekelőtt az elvándorlás, különösen a fiatalok körében”, miközben a DUI soraiból kikerülő albán állami tisztviselők „legitimizálták az albánokkal szembeni diszkriminációt”.

A győztes a VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki úgy nyilatkozott, hogy a következő konzervatív vezetésű kormány a korrupció elleni küzdelmet prioritásként fogja kezelni, és „minden egyes személyt felelősségre vonnak, akit korrupción kapnak.