Szerbia és Kína együtt építi a közös jövőt, és a 22-es csapdája

Szerbia az első ország Kelet-Közép-Európában, amellyel Kína “közös jövővel rendelkező közösséget” épít – mondta a kínai elnök Belgrádban, miután találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Ezzel Hszi Csin-ping előrelépést tett az előző, 2016-os szerbiai látogatása során bejelentett stratégiai partnerséghez képest, amely mind a két nemzet egyre erősödő és “sziklaszilárd acélbarátságáról” szól. A kínai elnök szerint ez az új együttműködési fokozat “sokat elárul a két ország közötti rendkívül magas szintű stratégiai és különleges kapcsolatokról”, miközben szerb részről Hszi Csin-ping látogatásával azt kívánták demonstrálni, hogy ha Szerbia nem kell az Európai Uniónak, akkor lesz, akinek kell.

A szerb trójai faló

Hszi Csin-ping szerint a közös jövővel rendelkező kínai-szerb közösség kiépítése hat lépésből áll, az első lépés a két ország között július elsején életbe lépő szabadkereskedelmi szerződés, ami nem csak vámkedvezményeket jelent, mert hogy Szerbia bizonyos értelemben Kína huszonkettedik szabadkereskedelmi övezete lesz.

Kínában jelenleg 21 ilyen övezet van, ahol az adókedvezmények mellett speciális kereskedelmi szabályozás működik, amelyek megkönnyítik az üzleti tevékenységet. Ezek az övezetek 2013-ban jöttek létre, és egyfajta próbaterepként is szolgálnak néhány gazdasági intézkedés, az egyes gazdasági ágazatokra vonatkozó könnyítések, valamint az eltérő vámtarifák országos bevezetése előtt, ami Szerbiára vonatkoztatva azt jelenti, hogy az ország Kína európai tesztüzeme lesz.

Kapcsolódó cikk

Az Európai Unió 25%-os vámot vethet ki a kínai elektromos autókra, a BYD-re is

Vagy inkább átcsomagoló helye, mivel az említett huszonegy övezetben vámhatósági beavatkozás nélkül dolgozzák fel vagy csomagolják újra a külföldről érkező termékeket, majd ezekről a területekről tovább szállítják, vagyis exportálják őket, vámokat pedig csak akkor vetnek ki rájuk, ha belső fogyasztásra kerülnek.

Szerbia ezáltal tehát olyan vámszabad övezetévé válhat, amely megkönnyíti a kínai áruk európai piacra jutását, ha netalán a gonosz uniós országok különleges vámokat vezetnek be a Kínából érkező behozatalra, mint például a Kínában gyártott elektromos autókkal szemben tervezett huszonöt százalékos sarc, amiről a BALK-on nemrég írtunk.

A nyugati sajtó ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Szerbia lehet Kína trójai falova Európában, amiért cserébe a balkáni ország értékes pénzügyi támogatást vár. Belgrád egyúttal arra játszik, hogy Kína lesz a szerb külpolitika harmadik tartóoszlopa, miközben egyre feszültebb a helyzet az Európai Unió és Oroszország között.

A 2027-es EXPO és az aszalt szilva

Ha valaki figyelte a sárba ragadt szerb autóbuszról szóló tudósításokat, akkor láthatta, hogy a földmunkákat (illetve homokmunkálatokat, miután egy homokos területről van szó) ugyanaz a “Millenium Team” végzi, amelynek az egyik leányvállalata vette meg a Jugoslavija szállodát, önmagában azonban ez a szerb állami kedvencnek számító cég, aligha lenne képes az EXPO felhúzására az elkövetkező két évben.

Kapcsolódó cikk

Repülő taxival utazunk hamarosan, mondta az elnök, majd a busza elakadt a sárban

A szerb elnök a látogatás előtt a kínai televíziónak adott interjújában nem rejtette véka alá, hogy a belgrádi EXPÓ-t is kínai segítséggel szeretné felépíteni – és itt nem csak a repülő taxira gondolunk, bár Vučić ezt a témát a kínai-szerb csúcstalálkozón is szóba hozta.

A kínaiak persze örömmel szálnak be a belgrádi EXPO-projektbe, a kínai elnök azt mondta, hogy delegációt küld az eseményre, és “ösztönözni fogják a kínai üzleti cégeket az építési projektekben való részvételre”, de a kínaiak nyilvánvalóan a finanszírozásból is kiveszik a részüket, minden bizonyára hitelek formájában.

A kínai cégek már eddig is komolyan részt vettek a szerbiai nagy infrastrukturális projektekben, amelyekhez hitelt adnak, majd a saját cégeikkel végzik az építkezést. A Virginia-i William and Mary Egyetem Aiddata laboratóriumának adatai szerint Kína több mint 12,9 milliárd dollárt fordított hat balkáni országban (Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Románia, Bulgária, Észak-Macedónia) megvalósuló projektekhez, Az egyik legnagyobb ilyen projekt, amelyet kínai bankok finanszíroznak, a Budapest és Belgrád között épülő vasút korszerűsítése, amelynek 2026-ra kell elkészülnie a kínai „Öv és út” program részeként. Ez mintegy kétmilliárd dollár értékű projekt, de nem zárható ki, hogy lesz az még több is.

Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy mit ad ezért Szerbia cserében, és erre meg is kaptuk a választ a kínai elnöktől, természetesen aszalt szilvát, amelyről tudjuk, hogy gyógyhatása révén megakadályozza a székrekedést.

A kínai elnök harmadik lépésként azt említette, hogy hazája “több jó minőségű mezőgazdasági terméket importál Szerbiából”, és megjegyezte, hogy a szerb aszalt szilva és áfonya Kínába történő exportjára vonatkozó eljárások már befejeződtek, amiből logikusan következik, hogy Kínában a közeljövőben csökken a székrekedéssel küzdő emberek száma, ez pedig összhangban van Kína stratégiai érdekeivel.

Belgrádban persze tudják, hogy a szerb mezőgazdasági termelés meglehetősen csekély a kínai szükségletekhez képest, ugyanakkor abban bíznak, hogy a nagy mennyiségű élelmiszert igénylő kínai piacra történő beszállítás jó profitot biztosít a szerb mezőgazdaságnak, viszont a kínaiak bajban lesznek, ha netalán népbetegséggé válik arrafelé a székrekedés.

Negyedik lépésként a kínai elnök bejelentette, hogy a következő három évben ötven fiatal szerb tudós vehet részt egy tudományos-kutatói csereprogramban Kínában, ötödik lépésként pedig háromszáz szerbiai fiatalt hívnak meg, hogy ugyancsak a következő három évben tanuljanak Kínában.

Hszi Csin-ping felsorolásában a hatodik lépés volt a közlekedési kapcsolatok erősítése, aminek keretében a kínai elnök üdvözölte a Belgrádból Sanghajba tartó közvetlen járat megnyitását, és arra ösztönözte a két ország légitársaságait, hogy nyissanak közvetlen járatokat Belgrádból a Kína déli részén lévő Kantonba (Guangzhou).

A 22-es csapdája

Természetesen más üzenetek is elhangoztak a találkozón, amelyek élén a “koszovózást” kell említeni, bár ezen a téren semmi váratlan nem történt, Kína ugyanis támogatja a Szerbia szuverenitásának és területi integritásának megőrzésére irányuló erőfeszítéseket Koszovóval és Metohjiával, vagyis a szerbiai Tajvannal kapcsolatban, miközben a szerb elnök megerősítette, hogy Szerbia szempontjából Tajvan mindig is Kína marad.

A kínai elnök azt is mondta, hogy “Kína és Szerbia közösen száll szembe a hegemóniával és az erő politikájával”, és közösen áll ki a “méltányos hozzáférés és az igazságszolgáltatás mellett’, és együtt dolgozik ‘egy közös jövővel rendelkező globális közösség felépítésén”.

A szerb elnök egész idő alatt jól láthatóan úszott a boldogságban (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Magyarra fordítva ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy együtt szállnak szembe a Nyugat, pontosabban az USA politikájával. Hszi Csin-ping nyilván azért választotta a kínai nagykövetség NATO-bombázásának évfordulóját belgrádi látogatásának időpontjaként, hogy kihasználja az alkalmat a Nyugathoz fűződő rivális kapcsolatainak hangsúlyozására.

Kína tehát nem csak gazdasági, hanem politikai értelemben is üzent a Nyugatnak, Európának pedig jelezte, hogy Szerbiát tekinti trójai falónak, amely előtt megnyílik a kapu egy szélesebb európai piac és a stratégiai befektetések előtt. Szerbia tehát ezért érdemelte ki a huszonkettedik különleges övezetnek kijáró elbánást, viszont a 22-es csapdájából azt is tudjuk, hogy amikor nagy távlatokra figyelünk, akkor mindig megjelennek az élősködők.