Jobboldali fordulat várható Macedóniában a VMRO jelöltjének első fordulós győzelme után

A jobboldali jelölt, Gordana Sziljanovszka-Davkova az első fordulóban kétszer annyi szavazatot szerzett, mint fő ellenfele, akitől az előző, 2019-es elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvedett. Ez pedig Sztevo Pendarovszki eddigi államfő, akit eddig a fő kormányzó erő, az Macedón Szociáldemokrata Unió támogatott. A kihívó, az önmagát kereszténydemokrata pártként definiáló, de gyakran nacionalistaként emlegetett VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) jelöltje 40,08 százalékot kapott, az eddigi elnökre ugyanakkor csak 19,93 százalék szavazott. Az elnökválasztás második fordulóját május 8-án tartják, amikor parlamenti választásokat is rendeznek, ezeken a szavazók beteljesíthetik a jobboldali fordulatot az északinak is nevezett Macedóniában.

A nulláról indulnak

Még Pendarovskit is meglepte Sziljanovszka-Davkova nagyarányú győzelme, aki saját megvallása szerint kisebb különbségre számított, ezért most, mint mondta, mindent az elejéről kell kezdeni.

A macedóniai elnökválasztáson leadott szavazatok megoszlása közel 100%-os feldolgozottság után

Pendarovszki úgy nyilatkozott, hogy neki azt kell népszerűsítenie, amiben hisz, az pedig az Európai Unióba integrálódott Macedónia, nem pedig egy izolált ország.

A Pendarovszki féle álom megvalósítása nem lesz könnyű, mert hol ez, hol az a szomszédja tesz keresztbe Macedóniának, a görögök kikényszerítették az „északi” jelzőt, most pedig a bolgárok gázoltak bele a macedón öntudatba a kisebbségi kérdéssel, ezért nem csoda, hogy a macedónoktól elvárt kompromisszumok egyre növekvő euroszkepticizmust váltanak ki.

A bolgár-macedón vita évek óta tart, Szófia mindaddig akadályozza a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését, amíg a ma már hivatalosan Észak-Macedóniának nevezett ország nem ismeri el az alkotmányában a macedóniai bolgár kisebbséget.

Kapcsolódó cikk

HOGY IS HÍVJÁK? Ismét névvita alakulhat ki az északinak nevezett Macedóniában, ha az ellenzék kerül kormányra

A VMRO-DPMNE ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bolgár követelés végrehajtására majd csak azt követően kerülhet sor, miután az ország bejutott az Európai Unióba, vagyis a jobboldali párt álláspontjából kiindulva nem tudni, hogy mi volt előbb, a tojás vagy a dinoszaurusz.

A szociáldemokraták viszont elfogadták a „francia javaslatot”, amely szerint az alkotmányban el kellene ismerni a bolgár kisebbség vitatott létezését, hogy Bulgária feloldja az ország további európai integrációjának vétóját, ami erősen hozzájárult a baloldali párt népszerűségének csökkenéséhez.

Sziljanovszka-Davkova ellenfelei az interneten ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az őt támogató VMRO-DPMNE egy Szerbiához, Oroszországhoz és Magyarországhoz közeli párt. Magyarország megemlítése nem meglepő, hiszen a magyar kormány fogadta be korában Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnököt, aki a VMRO-DPMNE vezetője volt.

Teljes jobboldali fordulat várható májusban

Hiába dupla akkora Gordana Sziljanovszka-Davkova előnye az észak-macedóniai elnökválasztások második fordulója előtt, mert a következő szavazás alkalmával már szerepet játszhat az albán tényező is, ami némileg átrajzolhatja, ha nem is egyenlíti ki az erőviszonyokat.

Bujar Osmani és Teréz Anya szokta fogadni a Szkopjéba gyakran látogató Szijjártó Pétert

Az első fordulóban hét jelölt indult, ebből kettő albán volt, az egyik az eddigi külügyminiszter, Bujar Osamni, az Integrációs Demokratikus Unió (DUI) vezetője, aki Teréz Anya arcképével fogadta a messziföldről és kevésbé messziföldről érkező vendégeket, és aki 2030-ra uniós tagságot ígért, a másik pedig Arben Taravari, aki az ellenzéki albán koalíció jelöltje volt.

Osmani az első fordulóban 13 százalékot szerzett, Taravari pedig a szavazatok több mint 9 százalékát gyűjtötte be, ha csak pusztán számtani alapon kalkulálunk, akkor ők ketten nagyobb támogatással rendelkeznek, mint Pendarovszki, de a politika nem tisztán matematika.

Az viszont biztos, hogy ha az albánok netalán szavaznak a második fordulóban, akkor a voksukat biztosan nem a „nacionalista” jelöltre adják, amivel Pendarovszkinak esetleg növekedhetnek az esélyei, miután az albánok az 1,8 millió lakosú Észak-Macedónia lakosságának egynegyedét alkotják.

Sziljanovszka-Davkova alkotmányjogász, aligha lopta be magát a macedóniai albánok szívébe, 2017-ben ugyanis ellenezte az albán nyelv hivatalos használatának kiterjesztését az egész Észak-Macedóniára, és az sem állt tőle távol, hogy népszavazást kezdeményezzen az ország régi nevének helyreállítására.

Pendarovszki ugyanakkor rámutatott, hogy nem akar megegyezésre törekedni egyetlen politikai entitással sem, és nem szeretne egyezkedni a második fordulóból kiesők közül egyetlen jelölttel sem az „úgynevezett mechanikus szavazatátvitelről”, mert szerinte az olyan koncepció, ami teljesen idegen az ő politikai meggyőződésétől, vagyis csak arra szólítja fel az ország lakosságát, hogy vegyen részt a május 8-ai választásokon, és szavazzon arra, akire éppen szeretne.

Ezért mondtuk az előbb, hogy a politika nem pusztán matematika, és lehet, hogy a jelenlegi elnök maga alatt vágja a létrát. Ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy a második fordulóban jelentősen kisebb lesz a részvételi arány, hiszen az elnökválasztást együtt tartják a parlamenti választásokkal, így az albánok is biztosan elmennek szavazni, viszont az már megjósolhatatlan, hogy adnak-e le voksot az új elnökre.

Nem teljesen egyértelmű a győzelem, de azért mégiscsak Sziljanovszka-Davkova a favorit, a mögötte látható felirat: Igazságot Macedóniának(Forrás: VMRO–DPMNE)

Erősödő nacionalizmusok

Az államfő személye ugyan fontos, de a macedón parlamenti rendszerben a törvényhozási választásoknak van a legnagyobb jelentőségük, ám azokon is egyértelmű a nacionalista ellenzéki VMRO-DPMNE győzelme a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség által vezetett rivális koalícióval szemben, amely az előző 2020-as választásokon sovány győzelmet aratott, majd a 2021-es önkormányzati választásokon súlyos vereséget szenvedett.

Kapcsolódó cikk

SZKOPJE IS ELÚSZOTT: A fővárosi vereséget követően lemondott a miniszterelnök, az ellenzék választásokat követel Észak-Macedóniában

A VMRO-DPMNE kinyilvánított célja, hogy május 8-án megszerezze a szavazatok több mint 50%-át, vagyis hogy abszolút többséget szerezzen a 123 tagú parlamentben, ami azonban a legoptimistább közvélemény-kutatások szerint is utópisztikus forgatókönyvnek számít.

A jobboldali párt ugyan kamatoztatja az előbb már említett euroszkepticizmust, és ez a retorika a kampányban kifizetődőnek tűnik, azonban nem biztos, hogy ez elegendő lesz a kormányrúd megragadásához.

A VMRO-DPMNE előretörése azt viszont lehetővé teheti, hogy kibillentse a királycsináló szerepéből a Bujar Osmani vezette albán Integrációs Demokratikus Uniót, ugyanakkor helyébe más albán pártokat kaphat meg, amelyek olyan kisebbségi önkormányzati szövetséget szeretnének a macedóniai albánok számára, mint amilyet a belgrádi kormány követel a Koszovóban élő szerbeknek, vagyis a macedóniai események tovább bonyolítják az egyébként sem egyszerű helyzetet a térségben, mert nem csillapítják, hanem éppen ébresztgetik a nacionalizmust minden oldalon.