BULVÁR: Ami a hírfogyasztónak szenzáció, az a pszichiáternek mentális probléma

Amit a bulvársajtó a legjobban eladható hírek közé sorol, az az egészségügyi szakemberek számára nem más, mint a növekvő szorongás tünete. Eugen Hriscu román pszichiáter most riadót fújt a bukaresti Libertatea véleményrovatában, szerinte ugyanis a hatóságok figyelmen kívül hagyják a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, holott ezek a romániaiak millióinak életét és a társadalom egészének fejlődését veszélyeztetik.

Bulvárhírek vagy mentális problémák?

Eugen Hriscu azért verte félre a vészharangot, mert szerinte soha korábban nem volt ennyire sürgető szükség a mentális egészségügyi beavatkozásra, és soha nem voltak ennyire láthatók és súlyosak a mentális zavarok előfordulásai a román társadalomban, mint most. Ehhez hozzátette, hogy soha nem tűntek még ennyire elavultnak és a mai problémák kezelésére alkalmatlannak az elöregedett intézetek és a pszichiátriai kórházak.

Hriscu ezzel kapcsolatban felsorol néhány esetet, amelyet egyesek “híreknek” neveznek, az egészségügyi szakemberek viszont a növekvő pszichológiai szorongás tüneteinek tekintenek.

Eugen Hriscu romániai pszichiáter (Forrás: Facebook, Eugen Hriscu )

A bulvársajtóban nyilván sok klikket termelt, hogy egy 19 éves kábítószerfüggő fiatal kábítószer hatása alatt a volán mögé ült, és megölt két másik fiatalt. Néhány nappal később egy hasonló balesetben egy ugyanilyen korú, ittas sofőr volt érintett.

Hriscu megjegyzi, hogy Romániában nincs olyan kezelőközpont – sem detoxikáló, sem utógondozó – ahol a fiatalkorú drog- vagy alkoholfogyasztók számára ágyakkal rendelkeznének, majd hozzáteszi, hogy ha bárkinek a gyereke belövi magát, akkor nincs olyan szakközpont, amely foglalkozna vele, pedig a fiatalok körében egyre nő a kábítószer-fogyasztás.

Augusztus 8-án Bukarestben egy férfi odabilincselte magát egy metróvonalhoz, hogy kifejezze elkeseredését és kétségbeesését a szerencsejáték-függősége miatt, amely tönkretette őt és a családját. Néhány hónappal korábban egy fiatalember, akinek szintén problémái voltak a szerencsejáték-adósságokkal, felgyújtotta magát.

Romániaiak tízezrei – a legszegényebbek közül is sokan – vannak kitéve ennek a függőségnek, amely évente több százmillió eurót hoz a szerencsejáték-társaságoknak és a román államnak.

A hatóságok annak ellenére nem dolgoztak ki beavatkozási tervet, hogy a román állam milliárdokat zsebel be ebből az iparágból, amely minden kétséget kizáróan a lakosság elszegényedéséből húz hasznot.

Otthon vagy kórházban?

Hriscu itt elsősorban azokra az idősekre gondol, akiket utolért a demencia vagy más időskori neuropszichológiai probléma, és megjegyezte, hogy Jilfó megyében a közelmúltban több olyan idősotthont fedeztek fel, ahol a lakókat egészségtelen és embertelen körülmények között tartották. (A kapcsolódó képek sértik az emberi méltóság határát, ezért eltekintünk tőlük.)

A kép illusztráció (Forrás: Freepik)

A román pszichiáter ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Románia nem dolgozott ki programokat az Alzheimer-kórban és az időskori kognitív zavarok más formáiban szenvedők növekvő számának kezelésére.

A pszichiáter a felsorolást azzal folytatta, hogy nemrégiben egy nő levetette két gyermekét az erkélyről, valószínűleg pszichotikus depressziós problémák miatt, az egyik faluban pedig egy köztudottan mentálisan beteg férfi megölte a szüleit egy rosszulléti epizód során, pszichológiai értelemben hónapok óta senki sem foglalkozott egyikükkel sem.

Kapcsolódó cikk

Asistăm la prăbușirea sănătății mintale a românilor la niveluri nemaiîntâlnite până acum. Șase probleme grave

Hriscu itt jegyzi meg, hogy Romániában hiányzik a súlyos betegségben szenvedő pszichiátriai betegek otthoni felügyeletének minden formája, nem alakítottak ki mobil pszichiátriai csapatokat, és nincs folytonosság az ellátásban, a betegek egyik kórházból a másikba, egyik orvostól a másikhoz vándorolnak, hogy aztán rokonoknál, jobb esetben az utcán vagy leggyakrabban börtönben végezzék.

Ugyanakkor egyre kevesebben hajlandók pszichiátriai intézetekbe vonulni, ezért az 1900-as évek elején és korábban épült régi elmegyógyintézetek vezetői és alkalmazottai felváltva veszik fel a rokonaikat és a barátaikat, hogy teljesítsék a kórházi ágyakra vonatkozó kvótákat.

Másrészt az intézetek egyre romló állapota és a modern gondozási és felügyeleti eljárások hiánya tragédiákat idéz elő – néhány nappal ezelőtt egy beteg ölt meg egy másik beteget. Ugyanakkor az is előfordult, hogy Bukarestben egy beteg szomjan és éhen halt, mert eltévedt az egyik kórház udvarán.

Magas kockázati környezet

A borzalmak listája folytatható, miközben a nagyközönség számára ezek a történetek olyan szórványos események, amelyeket hírolvasóként elfelejt, amikor a következő tragédiáról szóló bulvárhírt “fogyasztja el”.

Ugyanakkor azok, akik a mentális egészségügy területén dolgoznak, ezeket az események más aspektusból közelítik meg, számukra ugyanis ez a román lakosság egészségi állapotának folyamatos romlását jelenti, ami annak tudható be, hogy ez a terület lekerült a román egészségügyi minisztérium és a román kormány prioritáslistájáról.

Nemrégiben a román biztosító a felére csökkentette a pszichoterápiáért fizetett összeget, és olyan feltételeket támasztott, amelyekkel ellehetetlenítette a pszichológusok kis egyéni praxisait: gyakorlatilag megszüntetve az egészségbiztosítás által fizetett pszichológiai ellátás lehetőségét!

A román pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrség, a börtön és a farkaskutyák nem hatékony módszerek a kábítószer-jelenség megelőzésére és megfékezésére a lakosság körében, a skizofréniát nem úgy kezelik, hogy a betegeket “parkoltatják” a kórházi ágyakon, miközben hagyják, hogy a játéktermek kontrollálatlanul szaporodjanak, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre több embernél alakuljon ki függőség.

Hriscu rámutatot arra, hogy az elmúlt száz évben a románok átéltek két világháborút, egy diktatúrát, amely emberek millióit ölte vagy csonkította meg, átéltek egy nehéz átmenetet, egy hatalmas és brutális elvándorlást a dolgozó népesség jelentős részének kivándorlása révén, egy világjárványt, most pedig egy háborút a határai mentén.

Kapcsolódó cikk

CIRKUSZT A NÉPNEK: Szerbiában ismét nyereményjátékkal harcol(ná)nak a szürkegazdaság ellen

A pszichiáter arra figyelmeztetett, hogy mindeközben hiányzik a bizalom azok iránt, akiknek gondoskodniuk kellene a betegekről, de nincs meg a jobb jövőbe vetett hit sem, miközben az embereket utoléri a krónikus tehetetlenség, mindez pedig hozzájárul a szorongásos zavarok, a depresszió és az erőszak növekvő szintjéhez.

Ezek után nem csoda, hogy az emberek kétségbe esésükben úgy érzik, hogy csak az országból való menekülés hozhat számukra biztonságot. De traumát okoz az is, hogy az otthon maradóknak el kell válniuk a barátaiktól, akik elmentek a nagy kivándorlás során, aminek eredményeként ma négy-ötmillió román él külföldön.

Nemrégiben pedig jött a Covid-19 járvány, amelynek pszichológiai hatásai ma is érezhetők, majd most a háború a szomszédos Ukrajnával közös határon… Olyannyira közel, hogy a határ mentén, a Duna-delta térségében élő románok egy része hallja az orosz bombázások zaját, és hangjelzéseket kap a telefonján, hogy figyeljen az esetleges dróntörmelékekre.

Hriscu szerint azonban ebben a helyzetben a legabszurdabb az, hogy még csak tanulmányok sem készülnek a romániai lakosság mentális állapotának felmérésére, csak jönnek a sokkoló hírek, amelyek rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy mennyire betegek az emberek már most (Romániában), és hogy mennyire betegek lesznek, ha nem változik meg a helyzet.