Koszovóban már megint úgy tettek, mintha választások lettek volna

Koszovó északi részén választást tartottak volna vasárnap. A területen élő szerbek azonban bojkottálták a rendkívüli referendumot, amely arról döntött volna, hogy menesztik-e az albán polgármestereket. Az előzményekről már beszámoltunk a BALK-on: ma van éppen egy éve annak, hogy a szerb bojkott miatt albán polgármesterek kerültek az észak-koszovói négy szerb önkormányzat élére, ám a mostani választás is bojkott mellett zajlott, így a „3%-os” albán polgármesterek egyelőre a helyükön maradnak, legalább egy évig, mert a szabályok szerint csak akkor lehet ismét választásokat tartani a leváltásukra, amire valószínűleg csak a jövő októberben kerülhet sor.

Az albán polgármesterek maradnak a szerb területeken

Az előzmények még 2022 végére nyúlnak vissza, amikor a jól ismert rendszámtábla ügy miatt az észak-koszovói szerbek kivonultak a közhivatalokból, a rendőrségből és az állami intézményekből, így a polgármesteri posztok is kiürültek.

Ezt követően – illetve éppen ezért – került sor 2023 áprilisában az előrehozott önkormányzati választásokra, amelyek során a szerb többségű települések, név szerint Észak-Mitrovica, Leposavić, Zvečan és Zubin Potok élére albán polgármestereket választott a lakosság.

Persze azt is hozzá kell tenni, hogy csak a településeken élő albánság járult az urnákhoz, így kerülhetett sor arra, hogy három százalékkal választották meg az albán jelölteket polgármesternek. A megválasztott albán képviselők és polgármesterek ezt követően megpróbálták elfoglalni a hivatalaikat.

Az ezt követő eseményekről készült felvételek bejárták a világsajtót, a tüntető szerb lakosság összecsapásában számos KFOR-rendfenntartó, köztük magyar katonák sérültek meg.

Ilyen előzményeket követően már egy éve húzódott az albán polgármesterek kérdése. A helyzet rendezésére tartottak választást a négy észak-koszovói, szerb többségű településen most vasárnap. Mindezt sikertelenül.

Már a szavazás kiírásakor, valamint a szavazást megelőző időszakban lényegében borítékolható volt, hogy a referendum sikertelen lesz, pedig ezen a polgármesterek elbocsátásáról nyílt lehetősége a szerb lakosságnak szavazni.

Kapcsolódó cikk

ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is 18+

Azaz csak szavazhattak volna, a szerb főpártugyanis, a kemény belgrádi befolyás alatt álló Szerb Lista bojkottot hirdetett a választást megelőzően, így meglehetősen nyilvánvalóvá vált már idejekorán, hogy a választás nem csak érvénytelen lesz, de minden bizonnyal totális érdektelenségbe fullad.

Zvečanban például, ahol a szerbek a KFOR-katonákat verték az albán polgármesterek kinevezése miatt, délután három óráig egészen pontosa 0, írd nulla szavazó jelent meg.

Annak ellenére, hogy több, mint 46 500 választópolgárt szólítottak fel vasárnapra Koszovó északi részén, és a példátlan eljárásban nem a polgármesterek megválasztásáról, hanem elbocsátásáról szavaztak, a szerb szavazók a bojkott következtében szinte mind otthon maradtak, mert az alig 300 szavazó jelentős része is albán volt.

A választást megelőző szerdán azonban a Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy a négy település 33 iskolai helyisége nem szolgál majd szavazóhelyiségként, mert az igazgatók nem engedélyezik, hogy ott szavazzanak. Ennek folyományaként a már jól ismert konténerekből felállított alternatív helyszíneken várták a választóurnákhoz “tóduló tömegeket”.

A hülyét járatják velük?

A bojkott azonban nem az iskolaigazgatók fejéből pattant ki. Az Észak-Koszovó szerbek lakta vidékein található iskolák a szerb „párhuzamos rendszer” égisze alatt működnek, és az igazgatók a Belgrád által támogatott Srpska Lista párt múlt heti bojkottjára szóló felhívásának tettek eleget.

A Srpska Lista választási megfigyelői már április elején jelezték, hogy kilépnek a folyamatból, így az eredmény egyáltalán nem volt kérdéses.

Kapcsolódó cikk

A koszovói szerbek kezdeményezték a 3%-os albán polgármesterek leváltását

Mindez annak fényében hathat meglehetősen furcsának, hogy pont a Srpska Lista volt az a párt, amely néhány hónappal ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy elmozdíthassák az albán származású településvezetőket.

Január 17-én a négy településen több száz lakos írta alá a petíciót a maroknyi szavazattal megválasztott polgármesterek felmentésére. Az aláírások áttekintése után a választási bizottság bejelentette a kérés érvényességét a négy településre vonatkozóan, és meghirdette a felmondási szavazás időpontját.

A Srpska Lista bojkottja miatt ugyanakkor a jelenlegi eredmények szerint még annyian sem vettek részt a szavazáson, mint ahányan a petíciót aláírták.

Pedig a szavazás megnyithatta volna az utat a szerbek megválasztása előtt a polgármesteri posztokra, miután az albánok kinevezése erőszakot robbantott ki a Belgrád által támogatott, szerb többségű térségben.

A Központi Választási Bizottság szerint a majd 50 ezer szavazásra jogosult közül azonban csak 253-an szavaztak, a cenzus azonban megemelésre került, vagyis 50 százalék plusz egy szavazatra lett volna szükség az albán polgármesterek elmozdításához, tehát ezrek kellettek volna azoknak a polgármestereknek a leváltásához, akiket néhány száz szavazattal választottak meg.

A Szerb Lista és a többi szerb párt azt kifogásolta, hogy a választói névjegyzékben több név szerepel, mint ahány lakosa van a szerb többségű területnek, ami a bojkott másik oka lehetett. A szerbek számára az sem volt elfogadható, hogy a választási bizottságokban kevés ember dolgozott, akik viszont ott voltak, azokat mind albán pártok delegálták.

Az is hozzájárult a bojkotthoz, hogy a koszovói hatóságok bekamerázták a szavazóhelyiségeket, de az is előfordult, hogy a szavazóhelyiséggel szomszédos szobában a ROSU, vagyis a koszovói különleges rendőrök posztoltak.

Mindezek után egyelőre úgy tűnik, hogy marad a status quo Észak-Koszovóban, vagyis a szerb többségű települések élén továbbra is albán vezetők posztolnak. Persze a helyzet senkinek sem ideális, sőt meglehetősen feszült marad ezután is. Az üggyel összefüggésben ugyanakkor időről-időre felmerül az észak-koszovói szerbség autonómiatörekvéseinek kérdése, valamint a Belgrádhoz fűződő viszonya.

Erre utal Vjosa Osmani koszovói elnökasszony nyilatkozata is, aki a szavazás sikertelenségéért a felelősséget szokásához híven Belgrádra és a Szerb Listára hárította, szerinte ugyanis Koszovó biztosította a feltételeket a választásokhoz, de a helyi lakosság nem válaszolt pozitívan a belgrádi nyomás miatt.

Egy dolog azonban borítékolható. Az észak-koszovói 3%-os polgármesterek ügyéről még hallani fogunk, miután ez a helyzet egyáltalán nem megnyugtató.