Bosznia
Pert nyert az FGSZ a két boszniai gázszolgáltatóval szemben, miután a Gazprom kigolyózta Boszniából
Az iparági pletykák arról szóltak, hogy a boszniai földgázszükségletet 100%-ban kielégítő Gazprom vezetése gyakorolhatott nyomást a földgáz beszerzésért felelős boszniai Energoinvestre, mert azt akarhatta elérni, hogy a Bosznia-Hercegovinába irányuló gázexport a Török Áramlat gázvezeték, szerbiai leágazásának számító Balkáni Áramlaton keresztül legyen megoldott, vagyis Szerbián és nem Magyarországon keresztül!
A magyar FGSZ Zrt. megnyerte a zürichi választottbírósági eljárást a boszniai BH Gas-al és az Energoinvesttel szemben, így a két cég köteles 11 millió USD összeget kifizetni az FGSZ-nek. A magyar exportőr amiatt indított 2021 áprilisában pert a két boszniai partnerével szemben, mert azok a 2023-ig érvényes szerződést annak lejárta előtt felmondták, és az akkor átadott Balkáni Áramlaton keresztül érkező orosz gáz beszerzése mellett döntöttek. Iparági pletykák szerint a Gazprom akarta a magyar és ukrán tranzitirányt megváltoztatni, így a boszniai cégek kénytelenek voltak felmondani az FGSZ-el meglévő szerződésüket.
Az FGSZ-nek adtak igazat
Megszületett a döntés a magyar FGSZ Zrt. és a bosznia-hercegovinai gázimportőr cégek közti perben a Zürichben lévő Nemzetközi Választottbíróság előtt. Az ítélet alapján a két alperes cég, vagyis a bosnyák-horvát Föderáció kormányának többségi tulajdonában álló Energoinvest és a BH Gas köteles 11,1 millió USA dollár megfizetésére.
A bíróság döntésére több mint két és fél évet kellett várni. Az FGSZ az eljárást a boszniai partnereivel szemben még 2021. áprilisában kezdeményezte, miután a két alperes cég vezetése arra irányuló lépéseket tett, hogy felmondja a magyar vállalattal négyéves időszakra még 2019-ben megkötött gáztranzitszerződést.
Az FGSZ eredeti követelése a szerződésben megállapított kötbér teljes összegére, vagyis 23 millió USD-ra terjedt ki, azonban a BH Gas vezetése ellenkérelmet nyújtott be, amiben bizonyítani tudta, hogy ismeretlen okból 2019 és 2021 között az FGSZ rendre magasabb összeget követelt a leszállított gáz után, mint amit a szerződés alapján követelhetett volna.
Ez a különbség a kétéves kifizetési időszakban elérte a 9 millió USD-t, így a bíróság ezzel az összeggel csökkentette az FGSZ-nek megítélt kötbért.
A jelentős összegű túlszámlázás miatt a BH Gas akkori vezetése le is kellett, hogy mondjon, mert azzal gyanúsították meg, hogy szándékosan teljesítettek magasabb összegű kifizetést a magyar cég részére.
A jogalap nélküli kifizetésekkel kapcsolatban nem indult vizsgálat, a BH Gas 2021 nyarán kinevezett új vezetése megelégedett a korábbi elnökségi tagok eltávolításával.
A Gazprom lehetett a háttérben
Sokan sokféleképpen magyarázták a bosnyák-horvát Föderáció gázimportjáért felelős Energoinvest vezetésének arra irányuló döntését, hogy egyik napról a másikra már nem az FGSZ-el megkötött szerződésben szereplő Ukrajna-Magyarország-Szerbia irányon keresztül szerzik be a földgázt.
Jelenleg az Energoinvest változatlanul a Gazpromtól, mint kizárólagos boszniai földgáz importőrtől vásárol. A beszállítási irány azonban lényegesen megváltozott, mivel 2021 áprilisa óta, vagyis a Török Áramlat üzembe helyezését követően Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik a földgáz Bosznia-Hercegovinába.
A több államon átívelő tranzit miatt nem tekinthető érdemi oknak az Energoinvest vezetésének akkori indoklása, miszerint a magyar FGSZ-nek fizetendő tranzitdíj jelentette tehertől akartak szabadulni.
Az iparági pletykák arról szóltak, hogy a boszniai földgázszükségletet 100%-ban kielégítő Gazprom vezetése gyakorolhatott nyomást a földgáz beszerzésért felelős Energoinvestre, mert azt akarhatták elérni, hogy a Bosznia-Hercegovinába irányuló gázexport az akkor átadott Török Áramlat gázvezeték, szerbiai leágazásának számító Balkáni Áramlaton keresztül legyen megoldott, vagyis Szerbián és nem Magyarországon keresztül!
Az orosz fél ezzel ugyan kivette az FGSZ zsebéből a tranzitdíjat, ugyanakkor megoldotta, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina gázellátása független legyen az Ukrajnán keresztül zajló földgáz exporttól már 10 hónappal az ukrajnai háború előtt. A Kreml és a Gazprom ezzel is csökkenteni akarhatta az Ukrajnán keresztül zajló gázszállítás jelentőségét.
Gázháború kicsiben
Az FGSZ mostani pernyertessége mellett indokolt megjegyezni, hogy a fentiek plasztikusan mutatják a boszniai és egyben a nyugat-balkáni térség orosz gázfüggőségének mértékét.
Az Egyesült Államok a USAID-en keresztül ugyan már 2021-ben megkezdte a BH Gas bevonásával egy alternatív ellátási útvonal kidolgozását. Ez a „déli összeköttetés” (južna interkonekcija) biztosítaná a kapcsolatot a horvátországi gázhálózat és a boszniai Föderáció gázvezeték rendszere között.
A jelenlegi tervek szerint a több mint 100 millió USD összegű projektet szinte teljes egészében az Európai Bizottság finanszírozná, megoldva ezzel a boszniai gázszükségletek diverzifikációját.
A projekt azonban elakadt, mert a tervezett vezeték kiépítésének helyt adó Hercegovinában a térség erős emberének számító Dragan Čović vezette Horvát Demokratikus Közösség Bosznia-Hercegovinai Pártja (HDZ BiH) kijelentette, hogy csak abban az esetben támogatja a projektet, ha az egyébként is indokolatlanul szegmentált boszniai gázpiacon létrejön még egy cég az újonnan létesítendő vezeték kezelésére.
Ebbe természetesen Čović szerette volna meghatározni legalább részben az igazgatósági tagok kilétét a horvátság érdekeinek védelmére hivatkozva!
Utóbbi kapcsán Michael Murphy az USA szarajevói nagykövete keresetlen szavakkal illette Čovićot, akit valószínűleg a zágrábi pártközpontból is eligazíthattak, mert az elmúlt hónapokban már megengedőbbnek mutatkozott a HDZ BiH vezére a tervezett vezetékkel kapcsolatban.
A lokális gázháború frontvonalai a bosnyák-horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között is megmerevedtek.
A Radovan Višković vezette boszniai szerb kormány attól tette függővé a boszniai parlamentben a horvátországi irányba létesítendő interkonnektor támogatását, ha ugyanakkor a Föderáció vezetése is támogatja a Banja Luka és Bijeljina közti újabb vezeték megépítését.
Utóbbi kivitelezését a SrbijaGas végezné, és 100%-ban a Gazprom biztosítaná a földgázt. A bosnyák és horvát politikai vezetés a szerb entitásban létesítendő újabb vezetéket nem támogatja, tekintettel arra, hogy nemhogy csökkentené, hanem tovább növelné Bosznia-Hercegovina orosz gáztól való függőségét.
Az EU és az USA vezetése immár sokadszor minősítette stratégiai jelentőségűnek a boszniai orosz gázfüggőség megszüntetését, az elmúlt két év azonban csupán arra volt elegendő, hogy újabb tervek születhessenek meg, előrelépés azonban nem történt.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
- Szerbia2 nap telt el azóta
Sok dolga van a szerb titkosszolgálatnak, most a tüntető gazdákat szólították be
- Macedónia7 nap telt el azóta
Albánia és Észak-Macedónia európai útjai elválnak, Várhelyi egy látnok
- Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbiában a titkosszolgálatot is bevonják az árak letörésébe?
- Horvátország4 nap telt el azóta
Amerika megduplázza Horvátország LNG-ellátását