Mítosz, hogy Romániában a legolcsóbb a lakás; íme a valóság!

Az erdélyi magyar nyelvhasználat is utal arra, hogy milyen fontos Romániában lakást birtokolni. A felnőtt, gondos, előrelátó férfi megházasodik, amikor családot alapít. Az én házam, az én váram – mondja büszkén, aki személyi autonómiájára apellál egy vita során. Romániában egyébként a legnagyobb azoknak az aránya, akik saját tulajdonú lakásban élnek. Az Eurostat szerint az EU lakosságának 69,7 százaléka lakott saját lakásban 2020-ban, ez az arány Románia a legmagasabb, 95% volt. A lakossági mobilitás lassan növekszik csak 1989 óta, így a mentalitás sem változott számottevően. Az ingatlanfejlesztők, akiknek építőtelepein gombamód nőnek ki az akár száz családot is befogadó panelházak, igyekeznek erősíteni azt a (tév)hitet, hogy érdemes lakbér helyett saját lakásra költeni.

A mítosz bódító

Nemrég az egyik online hirdetőoldal rukkolt ki azzal a hírrel, hogy Európa szerte Romániában szinte legkönnyebb lakást vásárolni. Hogy hihetőbb legyen az állításuk, hozzáfűzték: de a rezsi sokaknak okoz fejfájást

És valóban: a közüzemi számlák és napi kiadások az átlagfizetéshez viszonyítva a legmagasabbak között vannak európai uniós összevetésben, ami többnyire annak tudható be, hogy Romániában az egyik legmagasabb az áram- és a gázár, illetve itt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.

Havi nettó 977 euró körüli átlagfizetéssel és a városközponton kívül elhelyezkedő lakások négyzetméterenkénti átlagárával (kb. 1 409 euró) Románia európai uniós összevetésben kedvezményes helyzetben van a megfizethető lakásvásárlás tekintetében – mutat rá elemzésében a Profit.ro gazdasági portál.

A romániai lakáspiac megfizethetőségi indexe – amelyet a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára és a nettó átlagkereset közötti arányként számítanak ki – 1,44. Románia nagyjából azonos szinten található Bulgáriával (1,44), megelőzi Magyarországot (1,86), Európa keleti felének legtöbb országát, ahol a 2-es érték közelében mozog az index, ennél is magasabb értéket mutat a Cseh Köztársaság (2,15) és Lengyelország (2,18), Szlovákia esetében pedig rekordot jelent (2,55).

A hírt felkapta a romániai média és sajtó is. Se szeri, se száma nem volt a kommentároknak, hogy lám mégis élhetőbb itt az élet, mint a méregdrága Nyugaton, sőt jobb, mint a keleti szomszédainknál is. Az ingatlanfejlesztők pedig nyomatni kezdték a reklámokat: Most vásároljanak lakást! Ma hozzáférhető! Ma olcsó!

Igaz, hogy drágább, mint tegnap, s még többe kerül, mint tegnapelőtt, de még így is bagatell összeget kell fizetni érte – így a kissé kritikusak.

A valóság kiábrándító

A hírtelevíziókban szereplő gazdasági elemző szertefoszlatja a mítoszt. Radu Georgescu figyelmeztet: a gazdasági műveltség ott kezdődik, hogy nem hiszel a számoknak sem, ameddig magad nem ellenőrzöd le őket!

– Az iskolában rengeteg dolgot tanítanak nekünk a zöld moszatról, de a banki kamatokról semmit. Ritkán találkozunk a zöld moszattal, de annál gyakrabban veszünk fel hitelt. Mivel nem tanítanak semmit a gazdaságról, a pénzügyekről, csoda-e, ha téves döntéseket hozunk a életben?

– kérdezi a neves pénzügyi szakértő.

Aztán elmondja, hogy miért hamis mítosz, olcsó reklámfogás, hogy Romániában a legkedvezőbb ingatlant vásárolni: lakásvásárlás esetén ugyanis a megfizethetőségi indexen kívül figyelembe kell venni legalább még egy tényezőt: a banki kamat mértékét. Márpedig Romániában a kamatláb háromszor magasabb, mint Németországban. Itt 9%, ott 3%. Itt az átlagfizetés 1 300 euró, ott 4 100.

Az Eurostat adatai szerint a 25 és 34 év közötti fiatalok ilyen mértékben élnek együtt a szüleikkel a különböző európai országokban

Németországban többet tud félre tenni a havi jövedelméből a lakáskölcsön törlesztésére, mint Romániában. Miközben Romániában a vásárló a lakásért akár háromszor annyit kénytelen kifizetni, mint az ingatlan eredeti ára. Egyszer fizet az ingatlanfejlesztőnek, kétszeresen pedig a banknak.

Miközben az ingatlanfejlesztők a gyanútlan, de tájékozatlan lakosságot azzal csábítják vásárlásra, hogy a romániai lakások bárki számára könnyen hozzáférhetők, a valóság az, hogy a romániai ingatlanok ára az átlagember, a minimálbérből vagy akár az átlagbérből élők számára is hozzáférhetetlen.

Terjedő mítoszok

Idén választási szuperév van Romániában. A 33 EP-képviselő mellett önkormányzati vezetőket, parlamenti képviselőket és államfőt is választ az ország.

Szép város Kolozsvár a Cetățuia park felől nézve (Forrás, X platform)

A két évvel ezelőtt még halálos ellenségnek számító szociáldemokraták, illetve liberálisok nagykoalícióban érdekeltek. A tömegtájékoztatási eszközök egyre másra közlik a Romániáról szóló pozitív híreket.

Kapcsolódó cikk

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Az olcsó lakások vásárlási lehetősége mellett például azt, hogy egyre nő a bérek vásárlóértéke, a reál átlagbér meghaladta már a magyarországit is. Mivel nem konkurensei, hanem szövetségesei egymásnak, mindkét pártnak érdeke, hogy hazudjon csak a média szépet, és igaznak tűnő tényeket.

Az állampolgárok közül pedig egyre többen emlékeznek arra a diktatúrában kelt politikai viccre, miszerint megkérdezték a központi pártbizottság tagjait, miből fogyasztanak a legtöbbet. Két kiló húst hetente. És a parasztok? Két kiló káposztát… Megjelent a pártsajtóban, hogy a romániaiak átlagban négy kiló töltött káposztát esznek hetente.