Magyarország
Tusványos, magyar-román barométer?
A cikk meghallgatásaA romániai rendszerpártok (az RMDSZ-t leszámítva) távol maradtak ugyan a 32. Tusványos kínálta magyar-román dialógus lehetőségétől, a román médiatér mégis napokig visszhangozta, és visszhangozza még mindig a magyar miniszterelnök tusnádfürdői szereplését. Igaz, minden főleg a demars ürügyén kialakult diplomáciai csörte körül forog, így nem meglepő, ha a fősodratú, a román államfőhöz közel álló média többnyire a bukaresti külügy irányvonalát követve, a barátságtalan magyar kül- és nemzetpolitika toposzaival közelít az Orbán Viktor jelentette problémához. Pragmatikusan szemlélve, ez is egyfajta kommunikációs gyakorlat a felek között, ami nem lóg ki a kelet-közép európai demokratikus mintázatokból. Sőt, különös tekintettel arra, hogy a közelgő 2024-as választási szuperév hatására a román nyilvánosság akusztikája is áthangolódik, a vélemények és értelmezések polarizálódnak, talán a 2023-as Tusványos kapcsán másra és többre nem is számíthattunk az interetnikus és az államközi kapcsolatok terén. De ha Tusványoson nem is, Bukarestben talán mégis, a negatív médiavisszhang ellenére, pozitívnak mondható fejlemény is körvonalazódik a két ország viszonyát illetően.
Az államfő bosszúja
A történethez az is hozzátartozik, hogy a magyar miniszterelnök 2022-es tusnádfürdői előadásának nyelvi pragmatizmusa a kevert fajú társadalmakról ugyancsak kiverte a biztosítékot Klaus Iohannis román államfő (ellenzéki rossznyelvek szerint: és nemzetközi szövetségesei) vezette külügyi apparátusban. Olyannyira, hogy a nemzeti-liberális párt, az államfő pártjának egyik képviselője még fel is jelentette rasszista megnyilvánulásért a magyar miniszterelnököt a román Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amelyet – nem mellékesen – Asztalos Csaba, az RMDSZ által delegált jogász vezet.
Kapcsolódó cikk
TUSVÁNYOS: A szlovák nyugatellenes erőkkel szembejött a zsigeri magyar revizionizmus
Joghatóság híján a tanács nyilván tehetetlennek bizonyult az ügyben, de az eset jól jelzi a magyar miniszterelnök jelenléte által generált román ingerültséget (és azt is, hogy a szász gyökerekkel bíró államfő nem átalkodik az államközi feszültségek farvizén a magyar kisebbség vezetőit amolyan lojalitásteszt elé állítani).
Ugyanakkor nem mintha idegen, példátlan és szokatlan lenne a román politikai miliőtől, sőt magától az államfőtől a sértőnek és uszítónak bélyegezhető nyelvezet: ugyanez a diszkriminációellenes hivatal 2020-ban 5000 lejre büntette Iohannist az emlékezetes törtmagyarú “Jonapot chivanok, PSD! (…) Jonapot, Ciolacu!” gúnyolódásáért, amikor is az ellenzékben levő szociáldemokratákat nem mással, mint Erdély magyar kézre játszásával vádolta meg (a hírtelevíziók élő közvetítésében).
Akárhogy is, tény, hogy az államfő vezette román külügynek a fent említett tavalyi, orbáni gondolatszilánk szolgált ürügyet, muníciót és magas labdát a magyar miniszterelnöknek címzett, megalázó és barátságtalan demars megszövegezésekor.
Jó napot, Ciolacu!
A szóban forgó demars, amely tartalmi és stilisztikai keretek közé kívánta szorítani a magyar miniszterelnök pártos retorikai előadását, aztán a tusványosi viszontválasz, majd a nagykövet becitálását követő médiazaj méltatlan módon háttérbe szorította a Kelemen Hunor, RMDSZ elnök jelenlétében létrejött informális találkozót Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és magyar kollégája, Orbán Viktor között.
Magyar-román Casablanca: Marcel, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete. Vajon ki mire gondolt? (Forrás: Facebook)
Orbán Romániáról és Szlovákiáról
A magyar kormányfő pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a tusnádfürdői beszédét követő reakciókról. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel, és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, “szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.
Orbán Viktor Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni “egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába. (MTI)
Érdemes megjegyezni, hogy Iohannis államfő fent idézet magyarellenes kirohanását éppen egy ilyenfajta közeledés rémképe váltotta ki. Optimista értelmezésben a találkozó nemcsak a két szomszédos ország hűvös kapcsolatainak normalizálódása felé mutat, hanem oda is vezet, így a Budapest-Bukarest gyorsvasútprojekt meghirdetése (a szerb-magyar mintára) már-már stratégiai partnerséggel kecsegtet. De mindenekelőtt jelen pillanatban kölcsönösen előnyös a két politikus és politikai tábor számára.
Egyrészt, a román szociáldemokraták szintúgy a helyüket keresik, partnerek után tapogatóznak a nemzetközi porondon, továbbá Orbán Viktor személye és szuverenista politikai programjának népszerűsége Romániában is mérhető jelenség, így a vele való fotózkodás a jövő évi romániai választások tekintetében akár politikai haszonnal is járhat (és az sem teljesen mellékes indíték, hogy a magyar miniszterelnök felé mutatott gesztusukkal egyúttal ellenfelüknek, Iohannis államfőnek is sikerült beinteniük).
Másrészt a folyamatos nemzetközi össztűz alatt levő magyar miniszterelnök számára is jelentőséggel bír a találkozó, igaz, utóbb keserű szájízzel, de kétségeinek adott hangot az együttműködés jövőjét illetően. A tusványosi kontextusban a kormánykoalícióból kilépett romániai magyar párt számára is releváns lehet a találkozó, különösen annak fényében, hogy Romániában egy évvel a választások előtt 20% körül mérik a román szélsőjobbot.
A “román hadak”
Az AUR nevű szélsőjobboldali párt holdudvarába tartózó Nemzet Útja és az Ortodox Testvériség egyesület, politikai képződmény aktivistái idén is megpróbálkoztak bejutni Orbán szombati előadására, ám ezt a csendőrség a helyszínen megakadályozta. Tavaly még sikerült a mutatvány Mihai Tîrnoveanunak, a szervezet fejének, igaz, akkor csak másodmagával érkezett.
Konfrontatív megjelenésük inkább trollkodás és figyelemfelkeltés, mint erőfitogtatás: ugyanez a gyülekezet jegyzi az Úz-völgyi temetőgyalázást is, vagyis a politikai marketing terén meglehetősen haszonelvűek, nem válogatnak a módszerek között.
A magyar miniszterelnökhöz való viszonyulásuk ambivalens: pártjuknak az elnöke, az AUR-os George Simion egy alkalommal magát a román Orbán Viktornak nevezte, bár az idei Tusványos óta már igazodott és helyesbített valamelyest az egyezésen, tekintettel a magyar kormányfő “diktatórikus tendenciáira”.
Politikai ambíciókban nem szenvednek hiányt: Simion és pártja az Orbán által jövendölt európai jobboldali fordulat élére kívánna állni. Növekvő támogatottságuk alapján jó eséllyel indulnak a jövő évi választásokon, elemzők szerint az europarlamenti választások egyik romániai nyertesévé válhatnak.
Szerbia
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
A cikk meghallgatásaA belgrádi vezetés egyre inkább a KFOR-ra hárítja a felelősséget a vasárnapi eseményekért – természetesen Albin Kurti koszovói miniszterelnökön kívül, miközben azt kéri, hogy a nemzetközi békefenntartó haderő vegye át az ellenőrzést az északi területeken. Miloš Vučević védelmi miniszter, aki nemrég lett a Szerb Haladó Párt elnöke, újabb csavart vitt a konfliktusba, a szerbiai állami televízió (RTS) képernyőjén ugyanis kiábrándultságát fejezte a KFOR-ral kapcsolatban, amely szerinte félreállt, és megengedte a vadászatot a szerbekre.
Másféle reakciót vártak a KFOR-tól
Vučević úgy nyilatkozott, hogy Szerbia más reakciót várt a KFOR-tól, amelynek bázisa nincs túl messze a szeptember 24-i események helyszínétől.
A szerbiai védelmi miniszter szerint a nemzetközi haderő félreállt, és megengedte, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök vadászhassanak a szerbekre.
A szerb politikus úgy fogalmazott, hogy sokan elsietik a vélemények megfogalmazását, amikor megint a rossz fiúk szerepét szánják a szerbeknek, és azt állítják, hogy Szerbia mozgatja a szálakat, és bármiféle terrorcselekményt szponzorál.
Vučević hangsúlyozza, hogy Belgrádot leginkább a koszovói (és metóhiai) szerbek helyzete aggasztja, különösen az északi területeken.
– A Kurti-rezsim az egész északot terrorellenes akcióövezetnek nyilvánította, ami lehetővé teszi számukra, hogy minden szabályt megszegve tegyék, amit tesznek
– jelentette ki a szerb politikus, aki Aleksandar Vučić szerb elnök odaadó híve, “karakteresebb megfogalmazást” most vele kapcsolatban nem használnánk a helyzet súlyosságára való tekintettel.
Vučević szerint nem csak üldözésről, lövöldözésről, szó szerint
a szerbek kilövéséről van szó, hanem házakba történő betörésekről, zaklatásokról, tömeges letartóztatásokról és mindannak a folytatásáról, ami hónapok óta a szerbek ellen zajlik.
A szerb védelmi miniszter megjegyezte, hogy mindez ellentétes a brüsszeli megállapodásokkal, de valaki mégis megengedte Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek, hogy bázist építsen a koszovói különleges erők (ROSU) számára a szerbek által lakott északi területeken, hogy fokozza a jelenlétét, és hogy állig felfegyverzett rendőrök jelenjenek meg a különleges járműveikkel.
Vučević szavai szerint valaki azt is megengedte, hogy választási bohózatot mutasson be (konténeres választások), és ezáltal a szavazatok két-három százalékával polgármestereket avattak, és valaki abba is beleegyezett, hogy leváltsák az északi területetek rendőri vezetőjét, miközben a feltételezett valaki nem szankcionálta a brüsszeli megállapodások megszegését.
A KFOR-nak kellett volna leállítania a lövöldözést
A szerbiai politikus megjegyezte, hogy Belgrád elítélte a koszovói albán rendőr meggyilkolását, és hangoztatta, hogy szerb részről semmiféle összecsapásokat nem akarnak, és megértik minden család és minden nemzet fájdalmát.
– Ami ezután történt, az borzalom volt, a szerbeket üldözték és vadállatként vadászták le a Banjska környéki erdőkben. Az egymás után publikált felvételekből kiderül, hogy valaki jól előkészítette mindezt
– jelentette ki Vučević, de azt nem tudta megmondani, hogy a koszovói albánok ezt maguk készítették elő, vagy valaki segített nekik.
A szerb védelmi miniszter az állami televízió stúdiójában (Forrás: Screenshot)
A szerb védelmi miniszter szerint Szerbia szerette volna és várta a KFOR reakcióját, ezért csalódottnak érzik magukat.
– Szerintünk azonnal mozgósítani kellett volna a KFOR-t, mert a KFOR az első, amely az ilyen helyzetekben reagál, és megakadályozza a további vérontást és a további emberáldozatokat
– nyilatkozta a szerbiai állami televízió stúdiójában Vučević, aki hozzátette, hogy az EULEX-nek is ki kellett volna mennie annak megvizsgálása érdekében, hogy valakit büntetőeljárás alá kell-e vonni, és vannak-e büntetőjogi és egyéb nyomozati elemek.
Vučević szerint a KFOR-nak kellett volna megállítania a lövöldözést.
– Kimentek ugyan, de félreálltak, és megengedték, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök folytassák a szerbek levadászását Banjska térségében
– észrevételezte ismételten a miniszter, és egyúttal megjegyezte, hogy a KFOR “az egyetlen legitim erő” Koszovóban, amellyel beszélni kell akár a legalacsonyabb technikai szinten is, bár ez a párbeszéd rosszabb, mint korábban.
– De az együttműködést nem szüntethetjük meg, mert az veszélyes lenne a koszovói (és metóhiai) szerbekre, és rossz lenne Szerbiának is, bár a párbeszéd szó szerint elemi technikai szintre csökkent
– mondta Vučević azzal sem törődve hogy ez nem teljesen igaz, mert Aleksandar Vučić szerb elnök június 14-én találkozott Angelo Michele Ristuccia tábornokkal, akivel saját instagramos bevallása szerint “korrekt megbeszélést” folytatott.
A szerb elnök június 14-én találkozott a KFOR parancsnokával, majd tíz nappal később részt vett egy találkozón, amelyen a szerb vezérkari főnök tárgyalt az olasz tábornokkal (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Tíz nappal később Milan Mojsilović szerbiai vezérkari főnök szintén eszmét cserélt az olasz katonatiszttel, ezen a találkozón is részt vett a szerb elnök, mint a hadsereg főparancsnoka. Erre talán nem mondhatjuk, hogy “elemi szintre csökkent” párbeszédről van szó.
Vučević az előbbi kijelentés igazságtartalmától függetlenül vagy éppen nem függetlenül megjegyezte, hogy szerb részről sokkal aktívabb szerepet várnak a KFOR-tól, amelyben többszáz magyar katona teljesít szolgálatot, és nem azt szeretnék, hogy a megfigyelő szerepébe helyezze magát valamelyik félreeső domboldalon, és onnan nézze, hogy hány szerbet ölnek meg az albán rendőrök.
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
Szlovákia választ: Kelet vagy Nyugat? Fico pedig nem eszik szénát
Vučić is less willing to ask KFOR for the northern areas. Elections on December 17?
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Hogyan számolt be a Pink Televízió a koszovói fegyveres incidensről?
-
Koszovó5 nap telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
