Connect with us

Magyarország

Tusványos, magyar-román barométer?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Tusványos román-magyar magyar-román
Tusványos kapcsán másra és többre nem is számíthattunk az interetnikus és államközi kapcsolatok terén
A cikk meghallgatása

A romániai rendszerpártok (az RMDSZ-t leszámítva) távol maradtak ugyan a 32. Tusványos kínálta magyar-román dialógus lehetőségétől, a román médiatér mégis napokig visszhangozta, és visszhangozza még mindig a magyar miniszterelnök tusnádfürdői szereplését. Igaz, minden főleg a demars ürügyén kialakult diplomáciai csörte körül forog, így nem meglepő, ha a fősodratú, a román államfőhöz közel álló média többnyire a bukaresti külügy irányvonalát követve, a barátságtalan magyar kül- és nemzetpolitika toposzaival közelít az Orbán Viktor jelentette problémához. Pragmatikusan szemlélve, ez is egyfajta kommunikációs gyakorlat a felek között, ami nem lóg ki a kelet-közép európai demokratikus mintázatokból. Sőt, különös tekintettel arra, hogy a közelgő 2024-as választási szuperév hatására a román nyilvánosság akusztikája is áthangolódik, a vélemények és értelmezések polarizálódnak, talán a 2023-as Tusványos kapcsán másra és többre nem is számíthattunk az interetnikus és az államközi kapcsolatok terén. De ha Tusványoson nem is, Bukarestben talán mégis, a negatív médiavisszhang ellenére, pozitívnak mondható fejlemény is körvonalazódik a két ország viszonyát illetően.

Az államfő bosszúja

A történethez az is hozzátartozik, hogy a magyar miniszterelnök 2022-es tusnádfürdői előadásának nyelvi pragmatizmusa a kevert fajú társadalmakról ugyancsak kiverte a biztosítékot Klaus Iohannis román államfő (ellenzéki rossznyelvek szerint: és nemzetközi szövetségesei) vezette külügyi apparátusban. Olyannyira, hogy a nemzeti-liberális párt, az államfő pártjának egyik képviselője még fel is jelentette rasszista megnyilvánulásért a magyar miniszterelnököt a román Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amelyet – nem mellékesen – Asztalos Csaba, az RMDSZ által delegált jogász vezet.

Joghatóság híján a tanács nyilván tehetetlennek bizonyult az ügyben, de az eset jól jelzi a magyar miniszterelnök jelenléte által generált román ingerültséget (és azt is, hogy a szász gyökerekkel bíró államfő nem átalkodik az államközi feszültségek farvizén a magyar kisebbség vezetőit amolyan lojalitásteszt elé állítani).

Ugyanakkor nem mintha idegen, példátlan és szokatlan lenne a román politikai miliőtől, sőt magától az államfőtől a sértőnek és uszítónak bélyegezhető nyelvezet: ugyanez a diszkriminációellenes hivatal 2020-ban 5000 lejre büntette Iohannist az emlékezetes törtmagyarú “Jonapot chivanok, PSD! (…) Jonapot, Ciolacu!” gúnyolódásáért, amikor is az ellenzékben levő szociáldemokratákat nem mással, mint Erdély magyar kézre játszásával vádolta meg (a hírtelevíziók élő közvetítésében).

Akárhogy is, tény, hogy az államfő vezette román külügynek a fent említett tavalyi, orbáni gondolatszilánk szolgált ürügyet, muníciót és magas labdát a magyar miniszterelnöknek címzett, megalázó és barátságtalan demars megszövegezésekor.

Jó napot, Ciolacu!

A szóban forgó demars, amely tartalmi és stilisztikai keretek közé kívánta szorítani a magyar miniszterelnök pártos retorikai előadását, aztán a tusványosi viszontválasz, majd a nagykövet becitálását követő médiazaj méltatlan módon háttérbe szorította a Kelemen Hunor, RMDSZ elnök jelenlétében létrejött informális találkozót Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és magyar kollégája, Orbán Viktor között.

magyar-román Tusványos

Magyar-román Casablanca: Marcel, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete. Vajon ki mire gondolt? (Forrás: Facebook)


Orbán Romániáról és Szlovákiáról

A magyar kormányfő pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a tusnádfürdői beszédét követő reakciókról. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel, és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, “szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.

Orbán Viktor Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni “egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába. (MTI)


Érdemes megjegyezni, hogy Iohannis államfő fent idézet magyarellenes kirohanását éppen egy ilyenfajta közeledés rémképe váltotta ki. Optimista értelmezésben a találkozó nemcsak a két szomszédos ország hűvös kapcsolatainak normalizálódása felé mutat, hanem oda is vezet, így a Budapest-Bukarest gyorsvasútprojekt meghirdetése (a szerb-magyar mintára) már-már stratégiai partnerséggel kecsegtet. De mindenekelőtt jelen pillanatban kölcsönösen előnyös a két politikus és politikai tábor számára.

Egyrészt, a román szociáldemokraták szintúgy a helyüket keresik, partnerek után tapogatóznak a nemzetközi porondon, továbbá Orbán Viktor személye és szuverenista politikai programjának népszerűsége Romániában is mérhető jelenség, így a vele való fotózkodás a jövő évi romániai választások tekintetében akár politikai haszonnal is járhat (és az sem teljesen mellékes indíték, hogy a magyar miniszterelnök felé mutatott gesztusukkal egyúttal ellenfelüknek, Iohannis államfőnek is sikerült beinteniük).

Másrészt a folyamatos nemzetközi össztűz alatt levő magyar miniszterelnök számára is jelentőséggel bír a találkozó, igaz, utóbb keserű szájízzel, de kétségeinek adott hangot az együttműködés jövőjét illetően. A tusványosi kontextusban a kormánykoalícióból kilépett romániai magyar párt számára is releváns lehet a találkozó, különösen annak fényében, hogy Romániában egy évvel a választások előtt 20% körül mérik a román szélsőjobbot.

A “román hadak”

Az AUR nevű szélsőjobboldali párt holdudvarába tartózó Nemzet Útja és az Ortodox Testvériség egyesület, politikai képződmény aktivistái idén is megpróbálkoztak bejutni Orbán szombati előadására, ám ezt a csendőrség a helyszínen megakadályozta. Tavaly még sikerült a mutatvány Mihai Tîrnoveanunak, a szervezet fejének, igaz, akkor csak másodmagával érkezett.

Konfrontatív megjelenésük inkább trollkodás és figyelemfelkeltés, mint erőfitogtatás: ugyanez a gyülekezet jegyzi az Úz-völgyi temetőgyalázást is, vagyis a politikai marketing terén meglehetősen haszonelvűek, nem válogatnak a módszerek között.

Hamarosan következő cikkünkben az Orbán Viktor beszédére született román politikai nyilatkozatokat és elemzői értelmezéseket tekintjük át: tehát még folytatjuk a témát.

A magyar miniszterelnökhöz való viszonyulásuk ambivalens: pártjuknak az elnöke, az AUR-os George Simion egy alkalommal magát a román Orbán Viktornak nevezte, bár az idei Tusványos óta már igazodott és helyesbített valamelyest az egyezésen, tekintettel a magyar kormányfő “diktatórikus tendenciáira”.

Politikai ambíciókban nem szenvednek hiányt: Simion és pártja az Orbán által jövendölt európai jobboldali fordulat élére kívánna állni. Növekvő támogatottságuk alapján jó eséllyel indulnak a jövő évi választásokon, elemzők szerint az europarlamenti választások egyik romániai nyertesévé válhatnak.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava