Connect with us

Montenegró

Montenegró 2002-ben kapta meg a potenciális tagjelölti státuszt, mégsem tart sehol

Amennyiben Montenegróról beszélünk, mindenképpen ki kell emelni, hogy az ország történelmi sajátosságaiból fakadóan, amikor 2002-ben megkapta a tagjelölti státuszát, akkor még egy államközösséget alkot Szerbiával. Ennek ellenére döntött úgy az Európai Unió, hogy már akkor a tagjelölt országok sorába emeli Montenegrót

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

No need to wait - mondta Orsolya a tagjelölt Montenegrónak
No need to wait - mondta Podgoricában az Európai Unió Orsolyája 2023 október 31-én, amihez még hozzátette, hogy megy ez, csak meg kell tolni egy kicsit. De egyelőre nem tolják, csak húzzák-vonják (Forrás: Screenshot)
A cikk meghallgatása

Ahogy a balk.hu is megírta, Ursula von Der Leyen uniós bizottsági elnök támogatását fejezte ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban Bosznia-Hercegovinával. Ez annak fényében mindenképpen meglepő fordulat lehet, hogy Szarajevó csatlakozásánál csak a koszovói integráció áll ingatagabb lábakon, már ami a régiós országok európai uniós csatlakozását illeti. Fontos leszögezni, hogy önmagában a tárgyalási csatlakozások megkezdése inkább értékelhető szimbolikus döntésként az európai uniós integráció szempontjából Bosznia-Hercegovina esetében, hiszen a csatlakozási tárgyalások végét valójában egyik regionális ország esetében sem lehet jelenleg látni. Ezen tárgyalási folyamat, az egyes csatlakozási fejezetek, a teljes ország folyamatos monitorozásán keresztül számos olyan területet ölel fel, amelyben az Európai Unió azt szándékozik biztosítani, hogy az adott ország megfeleljen azoknak az uniós irányelveknek, amelyek a csatlakozást lehetővé teszik.

Ki csatlakozna, ha mi nem?

Ezen a rögös úton indulhat el most Bosznia-Hercegovina, amelyet számos tagállam már régóta jár, Montenegró immáron 2012 óta, ugyanis ekkor indultak el a csatlakozási tárgyalások Podgorica és Brüsszel között. De mi a helyzet Montenegróval, amelynek a gyors európai uniós integrációját sokan készpénznek vették az ország függetlenedését követően?

Amennyiben Montenegróról beszélünk, mindenképpen ki kell emelni, hogy az ország történelmi sajátosságaiból fakadóan, amikor 2002-ben megkapta a potenciális tagjelölti státuszt, akkor még egy államközösséget alkotott Szerbiával. Ennek ellenére döntött úgy az Európai Unió, hogy már akkor a tagjelölt országok sorába emeli Montenegrót.

Persze a tényleges integrációs folyamat csak 2006-ot követően indulhatott el Montenegróval, ezt követően Podgorica szinte az összes előcsatlakozási támogatási eszközből részesült, és számos előrelépés eredményeként 2012-ben el is indulhattak a csatlakozási tárgyalások, azt követően, hogy 2008-ban Podgorica hivatalosan is kérelmezte a felvételét a közösségbe.

Mi sem jelzi jobban a csatlakozási tárgyalások menetét, hogy immáron tizenkettedik évébe léptek a tárgyalások Montenegróval, eredmény azonban még nem látszik, már ami a konkrét csatlakozás dátumának a kitűzését illeti. Persze ilyen-olyan céldátumok időről-időre felmerültek a különböző regionális államok esetében, azonban a konkrét csatlakozási dátumról még továbbra is csak elméletben beszélhetünk.

Montenegró számos alkalommal tűnt fel az elmúlt több, mint két évtized során, mint az az állam, amely a nyugat-balkáni régióból az elsők között csatlakozhat a közösséghez. Ezt jól jellemzi a számos alkalommal a montenegrói szakértői szcénában elhangzó már-már közhellyé váló mondat „ki csatlakozna, ha mi sem?”

A legesélyesebb tagjelölt

A másik érv, amely rendszeresen megjelent az európai uniós integráció kapcsán, az a 2007-es bővítés, miszerint ha Bulgáriának és Romániának sikerült megugrani azokat a kereteket, amelyeket az Európai Unió felállított, akkor ugyan miért ne csatlakozhatna Montenegró. Persze Podgorica esetében számos olyan felvetés jelenik meg, amellyel az előbb említett két államnak nem kellett szembenéznie.

Az egyik ilyen a függetlenség volt, amelynek hiánya 2006-ig lényegesen nehezítette a csatlakozás előmozdítását, míg a másik esetben szokás szerint az euró használatának kérdése merült fel, mint az egyik kiemelt akadály, amely megjelenhetett az európai uniós csatlakozás folyamatában.

Montenegrói szerző

Montenegrói szerző

Mimesis / Fiam

Ugyanakkor a 2010-es évekre kiderült, hogy az euró kérdésén és a vélt vagy valós csatlakozási akadályok mellett a brüsszeli vezetés is más megközelítést vett fel a régió integrációja kapcsán. Ez pedig azt jelentette, hogy a 2013-as horvát csatlakozást követően Jean-Claude Juncker 2014-ben kijelentette, hogy öt évig nem csatlakozik új regionális állam az unióhoz.

Nyilvánvalóan ennek a kijelentésnek a regionális és montenegrói lecsapódása részben az volt, hogy az európai uniós integrációba vetett hit, miszerint a “közeljövőben csatlakozhatunk” csökkent. Azt azonban fontos kiemelni, hogy Podgorica még mindig jobb helyzetben volt ennek ellenére regionális szomszédainál. Ez nem másnak köszönhető, mint a viszonylag széleskörű társadalmi konszenzusnak az ország uniós integrációjáról.

Mégis mi tette Montenegrót a legesélyesebb jelölté? – merülhet fel a kérdés. A válasz pedig az, hogy sem a társadalmon belül, sem a politikai pártok között nem volt olyan törésvonal, amely az európai uniós integrációt jelentősen megkérdőjelezte volna, legalábbis abban az esetben, ha a 2006 és a 2020 közötti időszakról beszélünk.

Persze ebben az esetben fontos kiemelni, hogy az irányítás végig a Milo Đukanović által vezetett Szocialisták Demokratikus Pártjának (Demokratska partija socijalista, DPS) kezében volt, amely már a 2006-os függetlenedést követően kitűzte a zászlajára az uniós integrációt, mint kiemelt célt.

Ennek megfelelően is politizált a DPS, amelyre ugyanakkor a 2010-es évek második felétől egyre inkább kezdték rásütni a kritikusai, hogy valójában látszatintézkedésekkel dolgozik, és az integrációért cserében valódi erőfeszítéseket és reformokat nem hajlandó véghezvinni.

A másik érv, amely Montenegró mellett szólt, az pedig nem volt más, mint a viszonylag konfliktusmentes kül- és belpolitika, amellyel Montenegró a regionális államokhoz képest rendelkezik. Komoly határviták csak Horvátországgal jelentek meg, míg a nemzeti kisebbségek együttélése lényegében békésnek tekinthető (volt) az országban.

A DPS bukása utáni időszak

Ugyanakkor a DPS bukását követően a 2020 és 2023 közti időszak jelentősen hátravetette Montenegró tárgyalásainak az előrehaladását, pusztán abból az okból kifolyólag, hogy az instabil belpolitikai környezet és a pártcsatározások jelentősen megnehezítették az európai uniós integrációt előrevivő reformok végrehajtását.

Mi sem jelzi jobban a DPS és az elmúlt évek viharos belpolitikájában való társadalmi csalódottságot, hogy a 2023-as választásokon az újonnan születő Európa Most! mozgalom ragadta meg a kormányrudat és az elnöki pozíciót, amelynek a kiemelt üzenete a (már túlzó) gazdasági jóléten túl az ország európai uniós integrációjának felgyorsítása volt.

Sokak megítélése szerint Montenegró az elmúlt majd egy évtizedet elvesztegette, már ami az uniós integrációt illeti. Az új utat és az új integrációs lendületet az Európa Most! hozhatja el. Vagyis csak hozhatná el, 2024 elejére ugyanis úgy tűnik, hogy a fiatal mozgalom éppen kettészakad, és ez egy újabb lehetséges belpolitikai válságot vetíthet előre.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

29
Az Európai Unió korábban azt ígérte, hogy a balkáni bővítés céldátuma 2030

Tartható ez a céldátum a balkáni országok csatlakozásával kapcsolatban?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava