Sokba kerülhet még Szlovákiának a jogállamiság leépítése

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szlovákiában a Fico-kormány nem rendelkezik ugyan minősített többséggel a parlamentben, ám igyekszik minden lehetőséget megragadni a demokratikus intézmények leépítésére, és Peter Pellegrini köztársasági elnökké választásával még jobban felgyorsult ez a folyamat. Kérdés, mikor válnak a „jogállamisági problémák” anyagi természetű ügyekké. Pellegriniéknek nemrég sikerült a háborútól való rettegést a szlovák köztársasági elnökválasztás központi témájává tenni, többek között egy ukrán katona fényképével, amelyről retusálták az ukrán nemzeti jelzéseket és a szövegkörnyezettel arra utaltak, hogy ha az ellenzék jelöltje, Ivan Korčok nyerne, akkor a szlovák fiataloknak is indulniuk kellene a frontra.

Fico (még) támogatja Ukrajna EU-tagságát

Robert Fico miniszterelnök szintén kivette a részét a pánikkeltésben, ám ennek ellentételezéseképpen a szlovák és az ukrán kormány együttes ülésén kifejezetten támogatta, hogy Ukrajna minél hamarabb az Európai Unió tagja legyen.

Fico nyilván ebben nem mondott újat, hiszen ő maga is megszavazta Brüsszelben az erről szóló határozatot – még kávészünetet sem kellett tartania –, azt azonban nem hangsúlyozta az ukrán kollégájával folytatott találkozón, hogy továbbra is kizártnak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, illetve fegyverekkel történő támogatását.

Robert Fico azt írta a Facebookon, hogy emberi lényként ült le Denys Šmyhal ukrán miniszterelnökkel, mert a kapcsolatukat a kölcsönös tiszteletre és megértésre alapozzák (Forrás: Facebook, Robert Fico)

A 2023-as kormányváltás után alapvetően változott meg a szlovák kormány álláspontja ebben a kérdéskörben.

A szlovák társadalom egy része ezt nehezen viseli, ezért közösségi finanszírozás keretében 3,5 millió euróval járult hozzá a cseh lőszerbeszerzéshez.

Danko keresi a helyét

A korábbi házelnök, Pellegrini köztársasági elnökké választása kissé átalakította a politikai palettát – különösen Andrej Danko, a legkisebb koalíciós párt elnöke vélekedett így.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke jelezte, hogy szívesen átvenné a harmadik legfőbb közjogi méltósággal járó terheket, még ha a koalíciós szerződés szerint a poszt a második legerősebb pártnak, a Hlasnak jár.

Kezdetben Fico is jó ötletnek tartotta, hogy a három legfőbb közjogi méltóságot a három koalíciós partner elnökei töltsék be (ő a miniszterelnökit, Pellegrini a köztársasági elnökit és Danko a parlamenti elnökit), de később jelezte, hogy elfogadja a Hlas jelöltjét, azaz Richard Rašit.

Pellegrini egyelőre átmenetileg bízta meg Rašit a saját maga helyettesítésével – állítólag még a köztársasági elnökké választása előtt – bár erre korábbi nyilatkozatai rácáfolnak.

Kapcsolódó cikk

Szlovákia tovább menetel Kelet felé, Pellegrini üdvözölte Forró Krisztiánt

Pellegriniék valószínűleg csak későn tudatosították, hogy a szlovák alkotmány szövege szerint a köztársasági elnökké való megválasztása után egyből megszűnt a lehetősége a parlament elnöki jogköreinek gyakorlására, így a megbízás aláírására is.

Egyre kézzelfoghatóbb, hogy Danko többre hivatottnak érzi magát, ezért felvetette azt is, hogy esetleg ő lehetne az Európai Bizottság Szlovákia által delegált új tagja az idei EP-választásokat követően.

Ez valószínűleg több okból sem valósulhat meg. Egyrészt Danko személyes kvalitásai nem predesztinálják őt ilyen funkció betöltésére, másrészt a Ficoval szembeni európai kifogások jelzéseként Brüsszelben még a szokásosnál is kritikusabban fogadhatják a szlovák biztosjelöltet.

Fico valószínűleg nem kockáztat, és ismét a már jól bejáratott Maroš Šefčovičot jelöli. A Danko okozta feszültségtől úgy szabadulhat meg a kormány, hogy az SNS sikerrel jár a júniusi EP-választásokon, és a pártelnök kimegy Brüsszelbe.

Vigyázó szemek Szlovákián

Laura Kövesi európai főügyész még tavaly levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben rámutatott, hogy a Fico-kormány Btk-módosítással kapcsolatos szándékai „amnesztiát” jelentenek az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások feltárását végző vizsgálatok esetében, de a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetését is ferde szemmel nézték Brüsszelben.

Az Európai Bizottság idén március 28-án levelet küldött a szlovák kormánynak, amelyben arra emlékeztetett, hogy maga Szlovákia nevezte az azóta megszüntetett Speciális Ügyészséget a helyreállítási terv szétlopását megakadályozó biztosítéknak, és választ vár arra, hova kerültek az ott dolgozó ügyészek, és miért vették le őket a korábbi ügyekről.

A Bizottság kilátásba helyezte a helyreállítási tervből származó pénzek felhasználását is. Az ellenzék szerint nem csak a helyreállítási tervből származó források vannak veszélyben, hanem az uniós források általában.

A Fico vezette kormány nem csak a veszélybe kerülő EU-s források miatt juthat nehéz gazdasági helyzetbe, hanem a felelőtlen pénzszórások miatt is.

A pénzügyi nehézségek jelentős részét még az előző kormányzati ciklusban hozott populista kiadások, így a családsegítő csomag megtartása okozza, de nemrég jelentették be, hogy 2024-ben 606,30 euróra emelik a 13. havi nyugdíjat.

Fico felvetette a második nyugdíjpillérhez való állami hozzájárulás csökkentését, illetve felfedezte, hogy a lakosság komoly megtakarításokkal rendelkezik, amelyekre szerinte otthon van szükség.

Azt még nem tudni, hogy ez pontosan milyen intézkedés(ek) meghozatalát vetíti előre, de Fico a saját minisztériumain is megkezdte a spórolást.

Az egyes minisztereknek és a központi állami hivatalok vezetőinek április végéig el kell készíteniük az állami hivatalnokok számának csökkentéséről szóló terveket.

Fico 30%-os leépítést vizionált, ami egyben eszköz lehet arra, hogy a tárcáknál dolgozó, a koalíció számára kellemetlen munkatársaktól is megszabaduljanak.

Az igazságszolgáltatás és az igazság

Fico személyes bosszúját leginkább az igazságszolgáltatáson kívánja érvényesíteni, nem feledte ugyanis az ellene indított eljárásokat az előző kormányzati ciklusban.

Különböző világnézetű csoportok csaptak össze a Bírói Tanácson belül, ennek során a testület tagjai felmentették elnöki tisztségéből Ján Mazákot. Mazák továbbra is a tanács tagja marad, de kérdés, kikkel dolgozhat együtt ezentúl.

A Szlovák Nemzeti Párt ugyanis a köztársaságielnök-választáson harmadik helyezést elérő, a dezinformációs világban népszerű Štefan Harabint jelölte a Bírói Tanácsba, de még Fico pártja is aggályosnak tartja a jelölt személyét, még ha a miniszterelnök nagyra is becsülte szakmai hozzáértését.

Aggasztó jel, hogy az igazságügyi minisztérium kikérte a Legfelsőbb Bíróság és a Speciális Bíróság iratelosztási eljárásáról szóló adatokat, amivel akár személyes adatok is illetéktelen kezekbe kerülhetnek. A Legfelsőbb Bíróság megtagadta ezek kiadását, a Speciális Bíróság azonban beadta a derekát.

Kultúrharc teljes állami kontrollal

A szlovák közszolgálati televízió és rádió átalakítását is elsősorban a személycserék indokolhatják, hiszen az átnevezés után az új intézmény élére új vezetőt is kell kinevezni.

Az új igazgatót az STVR (Szlovák Televízió és Rádió) kilencfős tanácsa választja majd meg, amelybe a kulturális miniszter négy tagot nevez, a többi ötöt pedig a parlament delegálja.

De hogy elejét vegyék a további hasonló lépéseknek, a törvény meg is nehezíti az új igazgató visszahívását. Az időközben kissé felpuhított törvényt még a nyári szünet előtt el kívánják fogadni.

A szlovák televízió épülete (Forrás: The European Conservative)

Miután a kormány elfogadta a törvényjavaslatot, a szlovák közszolgálati médiában dolgozók – köztük a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádió munkatársai is – fekete ruhában tiltakoztak ellene.

Szlovákiában még áprilisban átalakíthatják a Művészeti Alap működését is. Eszerint az egyes szakmai értékelő bizottságok helyett ezután az alap kibővített tanácsa dönthet, amelyben a kulturális miniszter által jelölt tagok lesznek többségben.

A Szlovák Nemzeti Párt továbbra is kitart, a civil szervezetekről szóló törvény elfogadása mellett, amely magyarországi mintára készült.

A civil szervezeteknek eszerint fel kellene tüntetniük a külföldi szervezetekkel való együttműködést, és a párt még arról sem tett le, hogy külföldi ügynöknek minősítsék őket.

Mint ismeretes, a szlovákiai magyar civil szervezetek jelentős részét Magyarországról támogatják, így szigorú értelmezés alapján akár ezek is megkaphatnák az efféle minősítést, de az is elképzelhető, hogy a szlovák és magyar kormány közötti baráti viszonyra tekintettel az anyaországi támogatások kivételt képeznek majd.