Connect with us

Európai Unió

AKCIÓ A MAGYAR HATÁR MENTÉN: Százszámra vitték el a migránsokat a magyar határ menti településekről

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

2020 11 16 191020
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A szerb rendőrség, csendőrség és a szerb menekültügyi hivatal közös akciója során több száz migránst távolítottak el a magyar határ közelében lévő településekről. A migránsokat Horgoson, Martonoson, Majdányban, Rábén, Gyálán és Ókeresztúron gyűjtötték össze, és autóbuszokkal vitték a dél-szerbiai táborokba, mindenekelőtt a Preševoban lévő befogadó központba. Miután csak a migránsok egy részét sikerült eltávolítani a térségből, ezért még lehetnek hasonló akciók.

Egyszerre csaptak le

A szerb ök nagyszabású akció során egyszerre csaptak le a migránsokra a magyar határ mentén lévő szerbiai településeken, a Horgostól keletre eső határszakaszon.

Értesüléseink szerint az intézkedés kiterjedt többi határ menti településre, Horgosra, Martonosra, Magyarkanizsára, Törökkanizsára, Majdányra, Rábéra, Gyálára és Ókeresztúrra is.

A BALK becslése szerint a rendőrök legalább ezer migránst gyűjtöttek be, akiket a dél-szerbiai befogadó központokba vittek, mindenekelőtt a preševói átmeneti táborba, ahol várhatóan regisztrálják őket, mivel jócskán vannak közöttük, akiket még nem vettek nyilvántartásba.

Az összehangolt és eddig nem tapasztalt méretű akció célja az volt, hogy a migránsok a rendőri műveletek során ne tudjanak az egyik településről a másikra átvándorolni, vagyis kicsúszni a rendőri intézkedés alól.

Szemtanúk szerint nagyon sok rendőr vett részt a migránsok összeterelésében, és ennek során „filmbe illő jelenetek zajlottak”, mivel a migránsok között működött a „riadólánc”, és megpróbáltak elmenekülni a rendőrök elől.

Az információt már osztották egymás között a menekültek, és amikor megkezdődött az akció, azt látta az ember, hogy „mint a pockok”, úgy menekültek, csúnya szóval élve. A határban, a gödrökben, a padlásokon, ahova csak tudtak, bújtak el

– mondta egy helyi lakos a BALK érdeklődésére.

A migránsokat buszokkal szállították el a határ környékén lévő falvakból. Volt olyan busz, amelyre közel száz migránst préseltek be, de így sem fért fel mindenki.

A családos migránsokat nem vitték el

A helyiek szerint ennyi migráns még soha nem volt a magyar határ mentén.

Van egy-két település, ahol a lakosok száma nem haladja meg a százat, viszont a helyiek szerint a migránsok ötszázan is lehettek, emiatt minden lehető épületbe bementek. Volt olyan ház, ahol harmincan voltak, de van olyan, ahol csak nyolcan.

Ez természetesen védekezésre készteti az ottani lakosságot, amely igyekszik megvédeni a tulajdonában lévő üres házakat.

Nagyon sokan azt praktizálják, hogy kikapcsoltatják a villanyt, lezáratják a vizet. Ez egy darabig működött is, de most már beszorulunk. Nagyon kevés helyen van víz, és még kevesebb helyen jutnak csak áramhoz, ami azt eredményezi, hogy zaklatják az embereket. Most még csak kérnek szépen, és próbálkoznak, mert szeretnék feltölteni a telefonokat

– fejezték ki félelmüket az ottani emberek.

A BALK értesülései szerint a migránsok jelentős része nincs felkészülve a téli időszakra, a helyiek szerint „sokan még szinte nyári szerelésben” vannak, de miután lehűlt az idő, „elég szép tüzeket raknak”.

A migránsok között vannak nők és családok is, őket viszont nem érintette a most lezajlott rendőri akció, a szerb hatóságok ugyanis úgy vélték, hogy az egyedülálló férfiakkal megtömött buszokra nem szabad nőket felengedni.

A családos migránsokat inkább arra próbálják meg rávenni, hogy menjenek be a táborokba, mert ott a téli időszakban biztonságban lesznek, és esetleg kérjenek menedéket Szerbiában.

Az átfogó rendőri akció ellenére sem sikerült minden érintett települést átfésülni, így a térségben maradtak még szép számmal migránsok, ezért a szerb hatóságok jelezték, hogy hamarosan lehetnek még hasonló rendőri intézkedések.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Szerbia

Az EU 598 millió eurót ad Szerbiának a Belgrád–Niš gyorsvasút megépítésére

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A vasútról tárgyaltak a vonaton
Nemcsak a vasútról tárgyalt a szerb elnök és az uniós bővítési biztos a vonaton (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Unió és Szerbia megállapodást írt alá a Belgrád és Niš közötti nagysebességű vasútvonal megépítéséhez nyújtott uniós támogatás első részletének folyósításáról. Ez a szakasz a Közép-Európát Szalonikivel összekötő1 10-es számú páneurópai vasúti folyosó része, a ráfordított uniós pénz a legnagyobb pénzügyi hozzájárulás egy szerbiai projekthez, amelyet az Európai Unió valaha is nyújtott Szerbiának. Az EU ennek a vasútszakasznak a finanszírozásával két évvel ezelőtt a kínaiakat ütötte el az üzlettől.

Vonatozva írtak alá

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Belgrád Centar pályaudvaron üdvözölte az Európai Bizottság bővítési biztosát, Várhelyi Olivért, ahonnan vonattal a szerb fővárostól délre lévő ripanji állomásra utaztak.

A gyorsvasút első szakaszának finanszírozásáról szóló megállapodás aláírása a vonaton

A gyorsvasút első szakaszának finanszírozásáról szóló megállapodás aláírása a vonaton (Forrás: Twitter)

Vučić és Várhelyi a vonatban négyszemközti tárgyalt, majd jelenlétükben ünnepélyesen aláírásra került annak a pénzügyi csomagnak az első részletére vonatkozó megállapodás, amellyel az Európai Unió a 10-es számú vasúti folyosó megépítésének szerbiai szakaszát támogatja.

A megállapodást az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) -balkáni regionális képviseletének vezetője, Alessandro Bragonzi és Goran Vesić szerbiai építésügyi miniszter írta alá.


Nemcsak vasút

Várhelyi még egy jó hírt közölt a szerbekkel, az EU folyósította a 165 millió eurós költségvetési támogatás 90%-át Szerbiának. Az uniós bővítési biztos szerint a csomag nemcsak az energiaszámlákat fizető embereknek segít, hanem csökkenti Szerbia függőségét az orosz energiától.


A Belgrád és Niš közötti gyorsvasút 230 kilométer hosszú, a három szakaszban zajló munkálatok várhatóan 2029-ben fejeződnek be.

A projekt finanszírozáshoz az Európai Unió 2,2 milliárd eurós pénzügyi csomagot biztosít: ebből az Európai Beruházási Bank 1,1 milliárd eurót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) 550 millió eurót folyósít, ehhez adódik még hozzá az Európai Unió 598 millió eurós, vissza nem térítendő támogatása, amelyből 265 milliót már jóváhagytak.

A most aláírt első részlet 82,8 millió euró folyósításáról szól, és a Stalać-Đunis szakasz megépítésére vonatkozik, ez a leendő gyorsvasút harmadik szakasza, amely elsőként épül meg.

Azért választottuk ezt a projektet, mert ez megváltoztathatja a realitásokat Szerbia és az ország déli részén élők, valamint az egész régió lakosságának esetében

– jelentette ki Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos a Prokop vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón.

A szerbek köszönik szépen

Vučić az aláírást követően köszönetet mondott az Európai Uniónak, és hangsúlyozta, hogy a közel 600 millió a legnagyobb vissza nem térítendő összeg, amelyet Szerbia eddig kapott.

Az EU hozzájárulása a szerbiai vasútépítéshez

Az EU hozzájárulása a szerbiai vasútépítéshez (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)

A szerb elnök azt mondta Várhelyinek, hogy ennek a nagysebességű vasútnak a megépítését követően mindössze három óra alatt lehet jutni Nišből Újvidékre, Budapestről pedig körülbelül négy és fél óra lesz az út a dél-szerbiai városba.

A 10-es számú vasúti korridor az egyik páneurópai folyosó, amely Közép-Európát Szalonikivel köti össze, és része az Unió Nyugat-Balkánra vonatkozó Gazdasági és Beruházási Tervének 30 milliárd euró értékben.

A terv célja a közlekedés, az energia, a zöld és a digitális átállás területén történő beruházások támogatása a fenntartható növekedés térhódítása és új munkahelyek teremtése érdekében, a fenti összeg eléri a nyugat-balkáni országok GDP-jének egyharmadát.

Az EU aláment a kínaiaknak

Kezdetben arról volt szó, hogy a Belgrád és Niš közötti vasúti szakaszt a kínaiak építik meg, két évvel ezelőtt azonban az Európai Unió aláment a kínaiaknak, amitől a szerb elnök akkor „szuper happy” lett.

Vučić 2021 áprilisában járt Brüsszelben, ahol olyan ajánlatot kapott, amilyenről „nem is álmodott”.

Olyan árat kínáltak, ami szinte hihetetlen, és ami drasztikus változásokat hoz az országban, meg is tudom mutatni, hogy mit fogadtunk el az öt felkínált lehetőség közül. Ez nekünk legfeljebb 1,2 milliárd euróba kerül, vagyis 35-50 százalékot ajándékba kapunk az Európai Uniótól

– áradozott akkortájt a szerb elnök, aki szerint Szerbia ezzel – az akkori számítások alapján – a legrosszabb esetben is több mint hatszáz millió eurót nyer.

Ennyi ingyen pénzt kapunk az Európai Uniótól, ehhez a fantasztikus projekthez, amely összeköt bennünket Szófiával és Isztambullal, valamint a másik ágon Szkopjéval, Szalonikivel ás Athénnal

– mondta két évvel ezelőtt a lelkendező szerb államfő.

A mostani számok szerint az összeg némileg ugyan hatszáz millió euró alá csúszott, de ez akkor is rengeteg pénz, amelyért érdemes volt nem nagyon kekeckedni a Koszovóval folytatott tárgyalásokon.

A szerbek némileg „kizsarolták” ezt az összeget az Európai Unióból, Vučić ugyanis 2020 október 6-án felvetette, hogy ha nem kapnak ötven százalékos „grantot” az Európai Uniótól a déli gyorsvasút megépítéséhez, akkor Szerbia a kínai CRBC-nek adja a projektet.

Szerbia korábban a Tarcal-hegyi (Fruška gora) korridor megépítésével éppen ezt a kínai céget bízta meg, akkor a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy a CRBC jó ajánlatott tett a Belgrád és Niš közötti gyorsvasút megépítésére is, amitől az Európai Unió – a jelek szerint – tudott jobbat is.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Szerbia

Nincs megállapodás Szerbia és Koszovó között, a döntés napja elhalasztva

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megállapodás
Semmiféle megállapodás aláírására nem került sor, de elmarad a "bot és a sárgarépa" elv alkalmazása is
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

A legújabb szerb-koszovói találkozó úgy fejeződött be, mint a többi: megállapodás és következmények nélkül, bár ezt az álláspontunkat a cikk végén némileg felülvizsgáljuk. Az viszont biztos, hogy a várakozásoktól eltérően semmilyen dokumentum aláírására nem került sor, bár némi reménysugár, hogy az érintettek megígérték, hogy folytatják a tárgyalásokat. Viszont azt is tudjuk, hogy ezt eredményként olyan találkozók után szokás tálalni a „hírekre éhező közvéleménynek”, amelyek nem hoztak eredményt. Ezek után az is biztosnak látszik, hogy a találkozó előtt felvázolt esetleges következmények is elmaradnak, vagyis az EU és az Egyesült Államok egyelőre nem érvényesíti „a bot vagy a sárgarépa” elvét, ha volt is valaki, aki egy ilyen forgatókönyvet komolyan vett.

Amikor a kudarc is siker

Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök találkozója azzal az ígérettel ért véget, hogy a tárgyalások folytatódnak.

A nemzetközi nyomás hatására a két érintett tárgyalási alapként elfogadta a diplomáciai kommunikációban mára már alapdokumentummá avanzsált francia-német „non papert”, de ezzel kapcsolatban csak szóbeli nyilatkozatot tettek, semmiféle aláírásra nem került sor.

Az Európai Unió illetékes szakszolgálata az éjszaka közzétette a dokumentumot, vagyis az Európai Unió sem volt következetes, mert a dokumentum közzétételét korábban arra az esetre ígérte, ha valamiféle aláírásra sor kerül.

A francia-német javaslat körül folyó „titkolódzós diplomáciában” az a szép, hogy nincsenek evidenciák, amelyekhez az érintetetteknek tartaniuk kellene magukat, így egyelőre nem lesz sem jutalmazás, sem retorzió, ami azt jelentené, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak egyértelműen állást kellene foglalnia, illetve ítélkeznie kellene, de mivel erre nem képes, vagy mivel erre nem ez a legmegfelelőbb időpont, így inkább felrúgja a maga által megfogalmazott szabályokat.

Inkább megpróbálják sikerként eladni a „közel semmit”, azt állítván, hogy Vučić és Kurti folytatja a tárgyalásokat az Európai Unió által felkínált dokumentum alapján, és önmagában már ez is eredmény, még akkor is, ha féleredmény, vagy még annyi sem.

Ezzel a fejleménnyel viszont mindenki elégedett lehet, mert senkinek sem kell módosítani az álláspontját, mert a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök volt olyan kegyes, hogy elfogadta a szerény szellemi teljesítménynek számító francia-német non papert, így az EU sem vallott kudarcot, pedig egy centivel sem került közelebb a rendezéshez.

Így hát mindenki boldog

A szerb elnök ezáltal „eposzi hősként” térhetett vissza Brüsszelből, mivel a szerb védelmi miniszter már a találkozó előtt megelőlegezte neki, hogy az államfő Miloš Obilićként küzd majd Szerbiáért. A szerb néphagyomány szerint Miloš Obilić az a szerb hős, aki a rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt, vagyis élete árán is védelmezte Szerbiát.

A hasonlat kézenfekvő: Vučić = Obilić, lesz ebből még szerb eposz, Miloš Vučević szerb védelmi miniszterre pedig fényes jövő vár, amíg le nem áldozik Aleksandar Vučić csillaga, ami pedig nem ma lesz.

A szerb elnök „hősies magatartásának” köszönhető, hogy Szerbia nem írt alá semmit, bár ennek túl sok jelentősége nincs, mert a Balkánon az aláírt dokumentumoknak sincs túl nagy értékük, nemhogy az adott szónak.

Kurti azzal jött, hogy aláír valamit, de erről nem beszéltünk, így ennek elfogadására nem került sor. Várom a megvalósítási/végrehajtási tervet, és azt a tervet is, amely a korábban teljesített kötelezettségekre vonatkozik

– mondta Vučić, azaz a modern világ Miloš Obiliće, aki az újabb rigómezei csatában az élete kockáztatása árán védi Szerbiát.

kurti twitter

Ebben a leosztásban csak az nem világos, hogy ki tölti be I. Murád szultán szerepét, talán az amerikai balkáni megbízott, Gabriel Escobar, akivel az újkori Obilić külön is tárgyalt, de mindketten túlélték a találkozót.

Persze, hogy Kurti is beszélt az aláírásról, és közölte, hogy ez nem rajta múlott.

A koszovói miniszterelnök arról számolt be a Twitteren, hogy ő aláírta volna a javaslatot, de erre Szerbia nem állt készen, ám ennek ellenére hamarosan tárgyalni fognak a francia-német terv megvalósításáról.

Mi van a tervben?

A találkozót követően – attól függetlenül, hogy nem történt aláírás – az uniós szolgálatok nyilvánosságra hozták a francia-német javaslatot, amely ma már hivatalosan uniós terv, függetlenül a szülők származásától.

A terv/javaslat nem sokban tér el a BALK-on korábban már nyilvánoságra hozott javaslattól, így most csak a különbségekre összpontosítunk, a korábbi változat a kapcsolódó cikkben olvasható.

Jelentős eltérést az ötödik pont tartalmaz, amely korábban úgy szólt, hogy „mindkét fél támogatni kívánja egymás törekvését, hogy az Európai Unió tagja legyen”. Ez a következőre módosult.

5. pont

Egyik fél sem akadályozza meg, és másokat sem ösztönöz arra, hogy blokkolják a másiknak az EU felé történő haladását, saját érdemei alapján. Mindkét fél tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 21. cikkében foglalt értékeket.

Az uniós szerződés második cikkelye szerint ezek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Továbbá a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség megtartása, de ide tartozik még a megkülönböztetés tilalma is.

A 21. cikkely sokkal komplikáltabb, az a kapcsolódó linken olvasható, amely tartalmazza az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt teljes szövegét.

Az nem világos, hogy ki kérte az ötödik pont módosítását.

A hatodik pont két bekezdése változatlan maradt, csatoltak viszont hozzá egy harmadik bekezdést is, amely szerint a két fél közötti remélt együttműködés részleteiről „a további megállapodásokban, az EU által támogatott párbeszéd keretében állapodnak meg”.

A hetedik pontban is történt némi változás, a korábbi szöveg lényegében azt tartalmazta, hogy mindkét fél szorgalmazza a konkrét megállapodások megvalósítását a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítása érdekében.

Ez úgy „izmosult”, hogy a szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítását már nem szorgalmazzák, hanem mindkét fél kötelezi magát különleges megállapodások kötésére és az ezzel kapcsolatos garanciák biztosítására.

Aligha kérdéses, hogy kinek állhatott érdekében a hetedik pont ilyen értelmű módosítása.

Bővült az állandó missziók létesítésére vonatkozó nyolcadik pont is, amelyhez azt a mondatot adták hozzá, hogy a missziók létrehozásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel külön foglalkoznak.

A tizedik pont szerint a felek az EU elnökletével vegyes bizottságot hoznak létre a megállapodás végrehajtásának nyomon követésére.

A tizedik pont második mondta szerint mindkét fél megerősíti, hogy köteles alkalmazni a párbeszéd során keletkezett összes korábbi megállapodását, amelyek továbbra is érvényesek és kötelező érvényűek.

Az unióssá felfejlődő francia-német javaslat egy új ponttal is bővült, amely azt állapítja meg, hogy mindkét fél vállalja a megállapodáshoz csatolt végrehajtási ütemtervet, amelyet ismereteink szerint egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Koszovó elismerésének kérdése

A szöveg most sem tartalmazza explicite, hogy Szerbiának el kell ismerni Koszovó függetlenségét, de mindkét változat abból indul ki, hogy ez valójában már megtörtént, és csak a kapcsolatokat kell rendezni.

A számára leginkább a javaslat negyedik pontja a leginkább elfogadhatatlan, amely szerint Szerbia a jövőben nem ellenzi Koszovó tagságát egyetlen nemzetközi szervezetben sem.

Nincs megállapodás

Nincs megállapodás, miközben Borrellnek még a feje is belefájdult (Screenshot)

Ha így viselkedne, akkor az arra utalna, hogy elismeri Koszovó függetlenségét. Ebből a szempontból lehet aggályos a Szerb Községek Közösségének létrehozása is, amely bizonyos értelemben kisebbségi szervezetként jönne létre tiszteletben tartva a koszovói jogrendet, ami megint csak Koszovó állami létének elismerését jelentené.

Az Európai Unió szóvivője ezzel kapcsolatban kedden úgy fogalmazott, hogy az EU célja nem az elismerés, hanem a viszony rendezése, itt viszont érdemes arra figyelmeztetni, hogy a koszovói miniszterelnök hőn vált vágya mindenképpen a kölcsönös elismerés.

Az EU a folyamatban bizonyos értelemben „jótékonysági szervezetként próbál működni”, a szóvivői nyilatkozat szerint ugyanis a normalizálás tartalmát a két félnek kell meghatároznia, az EU mindössze annyit tesz, hogy igyekszik megkönnyíteni a párbeszédet.

Mindezt figyelembe véve muszáj úgy revideálnunk a fent kifejtett álláspontunkat, miszerint a találkozó eredménytelenül ért véget, hogy hétfőn ugyan történt egy s más Brüsszelben, de az egyelőre semmire sem elég.

A találkozónak így leginkább a Coca-Cola örülhet, mert kapott egy kis ingyen reklámot, az asztalon ugyanis ott díszelgett négy Zero Cola, és senki sem vette a „ronaldói bátorságot”, hogy félretolja bármelyiket is.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Szerbia

A DÖNTÉS NAPJA: Aláírás és izoláció között választhat Szerbia és Koszovó

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Az aláírás
A "politikai nyugat" készen áll arra, hogy büntessen vagy jutalmazzon
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Újabb fordulójához érkeztek a koszovói- tárgyalások, a fő kérdés, hogy ma (február 27-én) aláírásra kerül-e bármiféle megállapodás Brüsszelben, ahol Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök előbb külön-külön találkozik Európai Unió közvetítőivel, majd várhatóan közösen is tárgyalnak hármasban vagy négyesben Miroslav Lajčák uniós balkáni megbízottal és Josep Borrell biztonságpolitikai és külügyi biztossal. Egyelőre az sem világos, hogy mit kellene Vučićnak és Kurtinak aláírnia, és hogy ezt milyen felhatalmazás alapján tennék meg.

Aláírásra ösztökélés

A két érintetett nem sokkal ezelőtt még tárgyalni sem volt hajlandó egymással, ám az erős diplomáciai tevékenység, az ukrajnai háború miatt megnövekedett nyomás, valamint az Egyesült Államok és egyes európai vezetők erőteljes kiállása rákényszerítette Vučićot és Kurtit arra, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön, és netalán eljusson a végkifejletig, de ezzel a gondolattal egyelőre bánjunk óvatosan.

Merthogy azt sem tudni, hogy mi kerülhet aláírásra, és az sem teljesen világos, hogy milyen következményei lesznek annak, ha a két érintett közül valamelyik nem írja alá a felkínált dokumentumokat.

Ennek minden vonatkozásával sem a szerbek, sem a koszovói albánok nem lehetnek tisztában, a közvélemény körülbelül annyit tud erről, hogy a „politikai nyugat”, az Egyesült Államok és az Európai Unió arra készül, hogy „jutalmazza a jókat, és büntesse a rosszakat”, így az érintetteknek – balkániasan szólva – a „bot és a sárgarépa” között kell választaniuk.

Az aláírás ösztönzése: bot vagy sárgarépa

Vagyis – képletesen szólva – vagy megy a csacsi a sárgarépa után, vagy ráhúznak a bottal a fenekére. A nyugati ígéretek szerint a sárgarépa a gyorsabb európai integráció és a nyitás a világ felé, a bot pedig a teljes izoláció, az utóbbinak a réme inkább Szerbiát fenyegeti, a „balkánian nyugatias” koszovóiakkal szemben.

Egyelőre az sem világos, hogy mekkora a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök mozgástere a koordinált nyugati nyomás közepette, van-e módosítási, tárgyalási, vagy legalább hozzászólási lehetőségük a felkínálásra kerülő dokumentumhoz, amelyet alá kell írniuk, és amely várhatóan csak a feltételezett aláírást követően kerül nyilvánosságra.

Mindkét fél, Belgrád és Pristina is meghúzta a maga „vörös vonalát”, amelyet nem kíván átlépni, és ez némileg bizonytalanná teszi a mai tárgyalások kimenetelét.

Koszovói albán részről ez a Szerb Községek Közösségének elutasítása, legalábbis olyan formában, ahogy azt a szerbek elképzelik, és ahogy azt az eddig aláírt dokumentumok felvázolták.

Szerb részről továbbra sem fogadják el Koszovó függetlenségét, és ezzel összefüggésben a 2008-ban nyugati támogatással létrejött ország ENSZ-tagságát, miközben követelik a fent említett koszovói szerb önkormányzati szövetség létrehozását, de nem úgy, ahogy azt a koszovói albánok és a „politikai nyugat” szeretné.

Itt megjegyzendő, hogy a koszovói válság kapcsán az amerikaiak kicsit revideálták a Daytoni Szerződést, abban az értelemben, hogy nem engedik a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonlóképződmény létrejöttét Koszovóban.

Az álláspontok tehát jottányit sem közeledtek, miközben Szerbia egyre súlyosabb helyzete került, a jelenlegi geopolitikai körülmények közepette aligha játszhatja ki az orosz kártyát, ha egyáltalán még van ilyen, miközben a koszovói albánok könnyebb szívvel fogadhatják el az amerikai & európai feltételeket, bár ők is fanyalognak a Szerb Községek Közösségének „kötelező” létrehozása miatt.

Az a napnál világosabb, hogy külföldi nyomás nélkül nem oldható meg ideig-óráig a koszovói válság, viszont felmerül a kérdés, hogy mit lehet lenyomni az egyik vagy a másik oldal torkán, anélkül hogy ne kezdenének öklendezni az érintettek.

Kurti bizakodó, Vučić súlyos terhet cipel

A koszovói miniszterelnök a mai tárgyalásokkal kapcsoltban bizakodó, ugyanakkor „elvárja a koszovói-szerbiai párbeszéd közvetítőjétől, hogy ragaszkodjon az európai javaslathoz, és ne az egyik oldal érdekeire összpontosítson”, vagyis virágnyelvről lefordítva, ne a koszovói szerb községek létrehozásán rugózzon.

A hétfői napot követően tudni fogjuk, hogy hányadán is állunk

– fogalmazott Kurti, aki kiemelte, hogy rendkívül optimista abban a tekintetben, hogy a Koszovó és Szerbia közötti végső megállapodást az év végéig aláírják, de azért feltette a régi lemezt is.

Szükségünk van a nemzetközi közösség jelentős részvételére, de Belgrádnak el kell határolódnia a múlttól, vagyis (Slobodan) Miloševićtől, és a jelentől, vagyis a despotikus Putyin elnöktől

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki kitart a kölcsönös elismerés gondolata mellett, amit Belgrád egyelőre nem hajlandó elfogadni.

Azért csak egyelőre, mert az idő és a geopolitikai helyzet nem Szerbiának dolgozik, a belgrádi vezetés ugyanis nem támaszkodhat Oroszországra sem gazdasági, sem katonai értelemben.

Nem csak azért, mert Oroszország most az ukrajnai háborúval van elfoglalva, hanem azért sem, mer Szerbiát NATO-országot veszik körül, amelyek valóban elszigetelhetik, ha azt Washingtonban vagy éppen Brüsszelben úgy akarják.

A szerb gazdaság egyébként is Európától függ, legfeljebb az energiabeszerzés területén merülhetnek fel problémák, de épül már a szerb-bolgár interkonnektor, amely kiválthatja az orosz gázt, és Brüsszel már adott pénzt Szerbiának arra, hogy megerősítse az „energiahelyzetét”.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szerb hadseregben rengetek az orosz fegyver, miközben a szerb légierőben hadrendbe állított MiG-21-es és MiG-29-es harci gépek „egyrészt kiöregednek, másrészt pedig kopnak”. Ezért vásárol most „összevissza módon” mindenféle fegyvereket a szerb vezetés.

Az orosz hadiipari termékek beszerzése, feljavítása vagy szervizelés az ukrajnai háború miatt lehetetlenné vált, ugyanakkor a nagy pénzeket termelő szerb hadiipar is megbénulhat, ha Szerbiát a környező NATO-országok elszigetelik, és esetleg megakadályozzák a szerb fegyverexportot.

Nyilván ezer más meggondolás is lehet még, de ennyiből is látható, hogy Szerbia nemigen „virgonckodhat”, mondjuk úgy, hogy kényszerhelyzetbe került, két út van ugyan előtte, de az egyik járhatatlan.

A szerb elnöknek ugyanakkor számolnia kell a népharaggal is, amelyet nyilván az oroszok is igyekeznek majd gerjeszteni, de Aleksandar Vučić diktatorikus jegyeket mutató rezsimje ezt minden bizonnyal képes megállítani, miután a szélsőjobboldali csoportok jó részét eddig is ellenőrzése alatt tartotta, a többiek pedig nem képeznek akkora erőt, hogy részben propagandával, részben fenyítéssel ne lehetne féken tartani őket.

Mindenek után meg kell azt is jegyeznünk, hogy a most előállt helyzetért Aleksandar Vučić maga is erősen felelős, és a jelek szerint eljött az idő, amikor a kilencvenes években tanúsított politikai magatartásáért benyújtják neki a számlát, merthogy a történelem nem Szerbia bombázásával kezdődött, ha a szerbek – Vučićtyal az élen – az előzményekről hajlamosak is megfeledkezni.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: