Halálutak Romániában, ahol 1,5 percenként történik egy közúti baleset

A Románia útjain közlekedő gépkocsivezetők állandóan kalandtúrán résztvevőknek érezhetik magukat. Sőt, túlélőtúrán, hiszen az országutak valahánya halálút, egyetlen egy sincs, amelyet ne jelöltek volna meg veszélyes útszakaszként az útrendészetisek. Évente 400 ezer baleset történik Romániában, de ezeknek csak 10 százalékát jelentik a rendőrségen – állítják a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségének szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az országban kevesebb mint másfél percenként történik egy közúti baleset. Naponta több mint 1000 balesetet… Sok koccanás, ütközés végződik halálos sérüléssel. Az európai uniós átlag szerint egymillió lakosra 45 személy jut, aki közúti balesetben hunyt el, Romániában ez a szám duplája, 93.

Sokan hagyják ott a fogukat a balesetekben

Romániában halnak meg a legtöbben a közutakon az Európai Unióban. A negatív statisztikák élén már nyolc éve Románia áll, vagyis az ország európai csúcstartó, ami a halálos balesetek számát illeti.

Tavaly 1545 ember hunyt el közúti balesetben. Az utóbbi 10 évben egy kisváros lakosságának megfelelő számú ember halt meg közlekedési balesetben: több mint 18 ezer fő.

Az európai uniós átlag szerint egymillió lakosra 45 személy jut, aki közúti balesetben hunyt el, Romániában ez a szám duplája, 93.

Az okokat mindannyian ismerjük! Az agresszív vezetési stílus, a sebesség, a KRESZ-szabályok semmibe vétele épp úgy hozzájárul a tragikus balesetekhez, mint az autópályák, az útkarbantartás hiánya. Az utóbbi időben az alkohol vagy a drogok hatása alatti vezetés is emberáldozatokba kerül.

Büntetve védenék az életet

A kormány évekkel ezelőtt már lépett! Előbb nagyobb bírságot állapított meg számos közlekedési szabálysértés esetén. És a KRESZ bünteti az agresszív vezetőket, meghatározza, hogy ki is minősül annak. De a tetemes bírság sem tudta eltántorítani az adrenalinra vágyó bolidok vezetőit.

Ezek a sofőrök úgy tekintenek a járműveikre, mint amelyekkel az úton saját területüket foglalják el, és szükségét is érzik annak, hogy fenntartsák e terület felett a kontrolljukat és megvédelmezzék azt, ha szükséges. Ezért nem büntetésnek, hanem áldozatvállalásnak tekintik, ha ezért fizetniük kell.

Azokat sem tántorították el, akik bedrogozva vagy részegen ülnek a kormánykerék mögé.

És ez nem csak Romániában nem vált be. Az Egyesült Államokban, noha tetemesek a bírságok, és alkalmazzák is azokat, az agresszív vezetés okozza az összes autóbaleset egyharmadát, amelyben személyi sérülés történik, és az összes halálos kimenetelű baleset kétharmadát.

Még próbálkoznak

Az elmúlt hónapban két újabb törvénykezdeményezést fogadott el a Parlament: az Anastasia-törvényt és a Cazanciuc-szabályt. Az Anastasia-törvényt arról a fiatal lányról nevezték el, aki egy tengerparti üdülőben a járdán gázolt halálra egy bedrogozott fiatal.

Az „Anasztázia-törvény” börtönbüntetést ír elő a kábítószeres, ittas vagy jogosítvánnyal nem rendelkező sofőrök számára

Az Anastasia-törvény úgy rendelkezik, hogy az ittas vagy kábítószer hatása alatt álló gépkocsivezetők, ha balesetet okoznak kötelezően letöltendő börtönbüntetést kapnak. A törvény fél éve van érvényben, de azóta sem csökkent az ittas vagy kábítószeres sofőrök által okozott balesetek száma.

Ezért a Cazanciuc-szabállyal kívánják a törvényhozók elérni azt, hogy kétszer is meggondolják a tudatmódosító szerek hatása alatt állók, hogy vezessenek-e.

A jogszabály előírja, hogy a tetten ért ittas vagy kábítószerezett gépkocsivezetők jogosítványát azonnal felfüggesztik, 10 évre pedig megvonják a jogosítvány megszerzésének jogát az elkövetőtől.

Az úthálózat fejlesztése

Ideje lenne, hogy a kormány ráébredjen, sok-sok életet menthetne meg a közúti infrastruktúra fejlesztésével.

Poénes térkép terjed az interneten arról, hogy hogyan lehet az ország nyugati felében található Temesvárról, a keleti, tengerparti városba, Konstancára jutni autópályán: Magyarországon, Szerbián és Bulgárián végigautózva…

A romániai autópályák hossza 2023 végére 48 kilométerrel nőtt, a közúthálózat hossza összesen 86 388 kilométert tett ki, amelyből 20,4 százalék országút, 40,6 százalék megyei út és 39 százalék községi út – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal közzétett adataiból. Az országutak hosszának 5,6 százaléka (997 km) autópálya, 0,4 százaléka (70 km) gyorsforgalmi út.

Az A3-as Brassó–Bors (román–magyar határ) közti autópályának megépítéséről még 2007-ben egyezett meg Adrian Năstase román és Medgyesi Péter akkori magyar külügyminiszter.

Kapcsolódó cikk

Horvát és szlovén benzin ÁFA nélkül Olaszországba, a pénz Romániába, és a lángoló bárpult

A pálya fele épült meg eddig, s jellemzően hatalmas eredményként tüntette fel a kormánypropaganda, hogy a kormány keddi, brassói kihelyezett ülésén jóváhagyták a Keresztényfalva és Vidombák közötti 5,18 kilométeres sztrádaszakasz kivitelezését. A sztrádaszakasz a már használatban levő, 6,3 kilométeres Keresztényfalva–Barcarozsnyó szakaszhoz kapcsolódik majd.

Ebben az ütemben haladva dédunokáink ifjúkorára érhető el az, hogy az utak minősége, az utakon összegyűjtött fáradtság ne legyen az egyik vezető oka a folyton folyvást megismétlődő halálos baleseteknek Romániában.

Azon a napon, amikor a kormány Brassóban ülésezett öt súlyos, halálos áldozatokat is követelő baleset történt országszerte. Ma délig pedig már három halálos balesetről számoltak be a hírtelevíziós csatornák.

Addig is éljünk együtt a helyzettel, fogadjuk el, hogy valahányszor autóba ülünk, egy nagy túlélő kaland részesei vagyunk. Egyébként erről szól az egész életünk… Vagy talán mégsem?