Dodik tagadja a srebrenicai népirtást, Vučić pedig küzd a boszniai szerb álláspontért

Csütörtökön este Koszovó helyett Srebrenica volt a fő téma a boszniai és a szerbiai legfőbb vezetés találkozóján, amelyet a belgrádi Béke (Mir) villában tartottak, hogy felkészüljenek az ENSZ Közgyűlésének közelgő ülésére, miután a testület elé egy határozati javaslat kerül a srebrenicai népirtással kapcsolatban, amit Milorad Dodik ismételten és egyértelműen tagadott. Aleksandar Vučić ennél ugyan óvatosabb volt, ha emlékezetünk nem csal, akkor eddig egyszer sem mondta ki konkrétan, hogy ami Srebrenicában történt, az nem volt népirtás, de ettől tegnap este is egy lépésre, illetve csak fél lépésre volt, amit pedig ebben az ügyben tesz, az már súrolja a népírtás tagadásának a határát. Közben előkerült egy 2008-as felvétel is, amely szerint Milorad Dodik akkor még azt mondta, hogy Srebrenicában népirtás történt, amit a hágai bíróság mondott ki, és ez vitathatatlan jogi tény. A tegnap esti találkozó “politikai bája” egyébként az, hogy abban a Béke villában tartották meg, amelyben a sokak által a Balkán mészárosának tartott Slobodan Milošević lakott, amíg nem adták ki Hágának.

A srebrenicai népirtásról szóló tervezet

A Srebrenicáról szóló határozattervezet lényegében azt tartalmazza, hogy ezentúl július 11-e az 1995-ben elkövetett srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen, a javaslat várhatóan május 2-án kerül napirendre az ENSZ Közgyűlésének ülésén.

A tervezet fenntartás nélkül elítéli a srebrenicai népirtás minden tagadását, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az oktatási rendszerükön keresztül megfelelő programok kidolgozásával emlékezzenek meg a történtekről a revizionizmus és a népirtás jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében.

Kapcsolódó cikk

ÍTÉLET: Mladić háromszor ennyit érdemelt volna, de mi van az ördöggel és a részletekkel?

A javaslat egyúttal elutasítja a háborús bűnösök, valamint az emberiesség elleni bűncselekményt elkövető személyek és a népirtásért elítéltek dicsőítését, beleértve ebbe a srebrenicai eseményekért felelős személyeket is.

Az állásfoglalás fontosnak tartja a srebrenicai népirtás áldozatai utáni kutatás folytatását, és az áldozatok azonosítását, valamint méltó eltemetésük fontosságát, egyúttal pedig felszólít a srebrenicai népirtás elkövetőivel szembeni büntetőeljárás folytatására.

A tervezet ezzel párhuzamosan az ENSZ-főtitkárától elvárja, hogy dolgozzon ki tájékoztató jellegű programot “Népirtás Srebrenicában és az Egyesült Nemzetek Szervezete” címmel, amivel hozzájárul a 2025-ös harmincadik évforduló előkészítéséhez.

1995 júliusában a boszniai szerb hadsereg – akkor még nem beszélhetünk boszniai Szerb Köztársaságról, mert az a Daytoni Szerződés aláírásával jött létre – a háborús bűnökért elítélt Ratko Mladić katonai parancsnoksága és az ugyancsak háborús bűnökért elítélt Radovan Karadžić politikai utasítása alapján elfoglalta a srebrenicai enklávét, és a mára már általánosan elfogadott adatok szerint az ezt követő népirtásban mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút ölt meg, ami a Drina menti területeken zajló etnikai tisztogatás zárószakasza volt.

Nem tekintik népirtásnak

A (boszniai) szerb nacionalisták nem tekintik népirtásnak a Srebrenicában történteket, amihez hallgatólagos és nem csak hallgatólagos támogatást kapnak Belgrádból, Vučić elnök pedig a csütörtök esti találkozó után jelezte hogy Szerbia az utolsó pillanatig harcolni fog a határozat elfogadása ellen, bár tisztában van azzal, hogy nem sok esélye van a győzelemre.

A szerb elnök szerint a német népirtó nemzet (Forrás: X platform, Milorad Dodik)

A szerb elnök egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy Szerbia politikai eszközökkel száll szembe a NATO-országokkal, például Németországgal, Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Törökországgal, az utóbbinak oda is szúrt egyet, miszerint a “törökök nem szívesen beszélnek a zsidókról, ezért inkább a szerbekkel foglalkoznak”.

Vučić azt is kifogásolta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanácsból a közgyűlésbe tették át (a Biztonsági Tanácsban 9:6-os szavazati arányra van szükség, nem beszélve az állandó tagállamok vétójogáról), vagyis nem abban a testületben tárgyalják, amely a békéért felelős.

Vučić elmondta, hogy már beszélt az ENSZ Közgyűlésének elnökével, és hétfőn egy különmegbízottal levelet küld neki, amelyben arra kéri, hogy New Yorkban “gondolják át alaposan a Srebrenicáról szóló határozattal kapcsolatos valamennyi eljárás megsértését”.

Megkönnyebbülést jelenthet, hogy Vučić szavai szerint Szerbia semmiféle fegyveres harcot nem kíván folytatni, ugyanakkor azonban politikai háborút hirdetett a NATO és az egész világ ellen, kivéve a szabadságszerető afrikai, ázsiai és dél-amerikai népeket, ezáltal viszont szembeszáll például azzal a Franciaországgal is, amelytől harcigépeket akar venni, és amellyel atomerőművet akar építtetni.

A szerb elnök a németeknek külön beolvasott, velük kapcsolatban megemlítette a második világháborús szerbiai vérfürdőket Kragujevacban, Kraljevóban és a Belgrád közeli Jajinciban, amihez azonnal hozzátette, hogy a 2005-ben elfogadott holokauszt határozat csak a zsidókra vonatkozott, ezért a németek csak a zsidók miatt tekinthetők népirtó nemzetnek, és nem amiatt is, amit az említett három szerbiai helyszínen elkövettek.

Dodik már megint elszakadna

Az erős kezdet után Dodik sem akart lemaradni, arról értekezett ugyanis, hogy a szerb entitás kiválik Bosznia-Hercegovinából, ha az ENSZ Közgyűlése elfogadja a Srebrenicáról szóló határozatot, a boszniai szerb elnök ugyanis úgy véli a népirtás nem történt meg.

Közben előkerült egy 2008-as felvétel is, amely szerint Milorad Dodik akkor még azt mondta, hogy “Srebrenicában népirtás történt, amit a hágai bíróság mondott ki, és ez vitathatatlan jogi tény”.

Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy a boszniai szerb politikus a Srebrenicához közeli Potočari táborban, ahol a szerbek 1995 nyarán a férfiakat válogatták szét, 2015. április 16-án, vagyis kilenc évvel ezelőtt még virágot helyezett el a népirtás áldozatainak emlékművénél, amiről fényképek is tanúskodnak.

A boszniai szerb vezető most viszont úgy nyilatkozott hogy a népirtás egy kitalált módszer arra, hogy megpróbálják démonizálni az egész szerb népet, vagyis a hágai bíróságok egyéni ítéletei alapján kimondani az egész szerb nép kollektív felelősségét.

Milorad Dodik 2015-ben még megkoszorúzta az áldozatok emlékművét a Potočari táborban, ma viszont már egészen másképp beszél (Forrás: Szabad Európa)

Dodik belement a háborús matematikába is, szerinte ugyanis a bosznia-hercegovinai háború alatt “körülbelül 3500 szerb és mintegy 4100 bosnyák halt meg Srebrenica térségében, ám a szerbek szenvedését figyelembe sem vették, helyette a bosnyákok szenvedéstörténetét részesítették előnyben.

A boszniai szerb elnök szerint az a törekvés, hogy az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadjon el a srebrenicai népirtásról, „a bosznia-hercegovinai együttélés lehetőségének közvetlen megsemmisítését jelenti”, miután a kezdeményezés a bosznia-hercegovinai hatóságok beleegyezése nélkül kerül napirendre, és csak a muszlim, illetve a bosnyák érdekeket képviseli, és közvetlenül az egész szerb nép ellen irányul.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

17

Magyarország nemmel szavaz Koszovó ET-tagságára, és nem támogatja a Srebrenicáról szóló határozatot sem az ENSZ Közgyűlésében

Te mit tennél?

1. Elfogadnám Koszovó ET-tagságát, és megszavaznám az ENSZ-határozatot

2. Elfogadnám Koszovó ET-tagságát

3. Támogatnám a Srebrenicáról szóló ENSZ-határozatot

4. Mindkettőt elutasítanám

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.