A szerb ellenzéki pártok megosztottak a belgrádi választásokat illetően

Nem született egységes álláspont a Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki koalícióban, amelynek hat tagja úgy döntött, hogy részt vesz a június 2-ára kiírt belgrádi választásokon, három párt ugyanakkor bojkottálja azokat. Miután Szerbiában minden képlékeny, és a helyzet gyorsan változik, azért ez sem tekinthető végleges elhatározásnak, miután az egyik párt szakadás előtt áll, a másik párt pedig maga sem tudja, hogy mit tegyen. A megismételt, illetve ismételten kiírt belgrádi választásokat bojkottálja a legjelentősebb ellenzéki szervezetnek tekinthető Szabadság és Igazságosság Pártja, ugyanakkor a többséghez csatlakozott végül a valamikor a legnagyobb erőnek számító Demokrata Párt, és így indul a megmérettetésen.

Amerikai beavatkozás

Hetek óta tart a huzavona az ellenzéki pártok és a kormányzatot képviselő erők között, aminek intézményesített eredménye az volt, hogy több fordulós egyeztetést tartott a kormányzat és az ellenzék, ami bizonytalan végkimenetellel ért véget, miközben az ellenzéken belül megoszlottak a vélemények arról, hogy a koalíciót alkotó pártoknak részt kell-e venniük a június 2-i helyhatósági választásokon.

Az ellenzéken belüli nézeteltérést csak fokozta, hogy az egyik ilyen tanácskozáson eléggé érthetetlen módon „megfigyelőként” megjelent az Egyesült Államok belgrádi nagykövete és az Európai Unió szerbiai misszióvezetője, Christopher Hill és Emanuele Giaufret is, Hill pedig még nyilatkozott is, ami – ha tetszik, ha nem – bizonyos értelemben beavatkozás volt a szerbiai ellenzék és Szerbia belügyeibe.

A választási feltételekről szóló egyik pártközi egyeztetésen résztvevő amerikai nagykövet és az európai misszióvezető (Forrás: Vreme, Tanjug)

Hill ugyan maga mondta, hogy nem résztvevőként, hanem csak megfigyelőként kapott meghívást a találkozóra, viszont a sok közhely közepette elejtette azt a megjegyzést, hogy „a nemzetközi közösségnek nem tetszik az esetleges választási bojkott gondolata”, ami eléggé világos állásfoglalás volt azzal az ellenzéki szándékkal kapcsolatban, hogy nem vesznek részt a június 2-ára kiírt választásokon, mert nincs elegendő idő a nemzetközi megfigyelők által elvárt feltételek elfogadására.

Hill megjelenése igencsak furcsa volt, ahogy az is, hogy a szerbiai parlament honlapjának fejlesztését az USAID, és ezáltal az amerikai nép támogatja, bár a honlap alján olvasható megjegyzés szerint a weboldal tartalma a szerb nemzetgyűlés kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának nézeteit.

Az USAID támogatja a szerbiai parlamenti honlap fejlesztését (Forrás: a szerbiai parlament hivatalos honlapja)

Mindez olyan, mintha Kövér László amerikai támogatással fejlesztené az Országgyűlés honlapját, és a budapesti önkormányzati választások előtti pártegyeztetésre behívnák David Pressmant, akit az utóbbi időben a kormánypárti térfélen előszeretettel „présembereznek” le.

Az ellenzékiek együtt vagy külön folytatják

Az egyelőre nem világos, hogy a szerbiai ellenzéki koalíció pénteki döntése miként befolyásolja a tömörülés sorsát, az viszont már most látható, hogy a választások bojkottja mellett döntő Együtt (Zajedno) nevet viselő párton belül megkezdődik az átrendeződés, és a jelzések szerint a belgrádi városi szervezet kilép a pártból, és az sem kizárt, hogy más helyi szervezetek is a választásokon történő indulás mellett döntenek, vagyis kevesebben lesznek együtt ugyanazon a véleményen.

Miroslav Miki Aleksić A Szerbiai Népi Mozgalom (Narodni Pokret Srbije, NPS) vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ellenzéki tömörülésen belül most először fordult elő, hogy nem tudnak érvényt szerezni a többségi döntésnek, de szerinte ez nem akkora probléma, hogy a továbbiakban nem lehetne együttműködni, merthogy a cél ugyanaz.

Aleksić nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tömörülés tagjai egyes önkormányzati választások alkalmával együttműködnek, más esetekben viszont nem.

Az ellenzéki tömörülés egyik hangadó politikusának számító politikus megjegyezte, hogy ezek szerint az ellenzéki pártok ugyan különböző modellekkel rendelkeznek a hatalmat jelenleg „bitorló rezsim” elleni küzdelem terén, és ezért joguk van a különböző véleményekre is.

Megfogalmazása szerint nincs olyan főnökük, aki azt mondaná, hogy „csönd legyen”, így mindannyian a saját fejükkel gondolkodnak, és megvannak a saját szervezeteik.

Dragan Đilas, a szerbiai Szabadság és Igazságosság Pártjának a vezetője, ők most nem választanak

Az ellenzék félig-meddig szakadással felérő döntése után megszólalt Dragan Đilas is, aki a bojkott mellett döntő Szabadság és Igazságosság Pártját vezeti, szerinte a kormányzat igazán akkor kerülne bajba, ha az ellenzék nem venne részt a június 2-i választásokon, amire a 2020-as példát hozta fel. Az ellenzéki vezető úgy vélte, hogy az akkori bojkott ébresztette rá Európát arra, hogy nincs minden rendben Szerbiában.

Đilas egyébként egy korábbi interjújában – amelyet a belgrádi Danasnak adott – kiosztotta az amerikai nagykövetet a fent említett nyilatkozata miatt, amelyet a választási feltételekről szóló egyik pártközi egyeztetést követően adott.

Đilas úgy vélte, hogy Christopher Hill akkori nyilatkozatával „az Aleksandar Vučić szerb elnök által vezetett szervezett bűnözői csoportot” támogatta, pedig egy amerikai nagykövettől elvárható lenne, hogy felemelje a hangját a szabadság és a demokrácia elfojtásával szemben.

A másik oldal egyesül

A szerbiai ellenzéken belül történt „kisebb szakadásra” a másik oldal sajátos választ adott, Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt (Socijalistička partija Srbije, SPS) elnöke ugyanis a kormányzat médiafészkének számító Pink Televízióban délelőtt kijelentette, hogy kezdeményezi a közös indulást a Szerb Haladó Párttal (Srpska napredna stranka, SNS) a június 2-i helyhatósági választásokon.

Ez azt jelzi, hogy a szocialisták nem csak az újra kiírt belgrádi választásokon indulnak közös listán a haladókkal, hanem a jelek szerint a többi városban is.

Kapcsolódó cikk

Orbán a vajdaságiakkal is levelezik, a VMSZ önállóan indul az önkormányzati választásokon

Az már korábban kiderült, hogy Belgrádban a Szerb Haladó Párt egy szélesebb koalíciót hozott létre, amelyen együtt szerepel Pásztor Bálint Vajdasági Magyar Szövetsége, Vojislav Šešelj Szerb Radikális Pártja, amelyet most névlegesen a fia vezet, és az Aleksandar Vulin által alapított Szocialisták Mozgalma is.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap jelentette be, hogy pártja a helyhatósági választásokon egyedül indul, és három települést szeretne megszerezni, Magyarkanizsát, Topolyát és Zentát, amiből arra lehet következtetni, hogy a VMSZ Szabadkát végképp átengedte a Szerb Haladó Pártnak.

A belgrádi lista – mondani sem kell – ezúttal is Aleksandar Vučić szerb elnök neve alatt fut – miután a szerbiai választási törvény lehetőséget ad arra, hogy bárkiről elnevezhessenek egy választási listát, ha az illető maga nem is szerepel rajta.

Ivica Dačić szocialista vezető úgy gondolja, hogy a belgrádi modell „jó és mindenki számára elfogadható”, mert ez egy győztes koalíció, amely szinergikus hatással rendelkezik, ami a BALK szerény véleménye szerint főleg akkor juthat kifejezésre, hogy ha az ellenzéken belül nincs meg a megfelelő szinergia.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

Önkormányzati választások is lesznek a Vajdaságban, a VMSZ arra is mozgósít.