Az alkotmánybíróság eltiltotta a kormányalakítástól Milanovićot, állandóan beszél Orbánnal

Amíg a horvát médiák úgy tettek, mintha komoly lehetőségnek tartanák a lengyel forgatókönyvet, vagyis hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) relatív választási győzelmét semmisé tudják tenni egy általános összefogással, az alkotmánybíróság pénteken a kora délutáni órákban bejelentette: kétharmados többséggel úgy határozott, hogy Zoran Milanović nem lehet kormányfő, illetve miniszterelnök-jelölt. Miután az alkotmánybíróság figyelmeztetése ellenére semmibe vette a köztársasági elnök alkotmányba foglalt szerepének megszorításait, és aktívan részt vett a kampányban, Milanović az alkotmánybíróság döntése értelmében, még akkor sem lehet kormányfő, illetve jelölt erre a tisztségre, amennyiben lemond a köztársasági elnöki tisztségéről, vagy amennyiben a vele szimpatizáló pártok a horvát parlament elé beterjesztik a bizonyítékot arra, hogy rendelkeznek a kormányalakításhoz szükséges 76 szavazattal.

És akkor elszabadult a pokol

Az alkotmánybíróság döntése után beálló közéleti káoszt, talán a megbolygatott darázsfészekhez lehetne hasonlítani. Az égvilágon mindenki nyilatkozott, még a portás kutyája is, és mindenféle elhangzott. Az államcsínytől, a diktatúráig, de mondjuk Peđa Grbin, az SDP elnöke a politikai mentorának a stílusában, ennél jóval képletesebben nyilatkozott, mondván, hogy az alkotmánybíróság „mindenkit levizelt”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem kell aggódni, mert „létezik egy C-terv”.

„C-terv” ide, vagy oda – különben, ha nem lenne jogilag levédve, ezt a cikket legszívesebben a Kengyelfutó Gyalogkakukk rajzfilm prérifarkasával illusztrálnánk, ahogy barlangjában agyament tervrajzokon dolgozik – 17 óra tájt megszólalt Milanović is, de a szokásos vehemencia nélkül.

A horvát parlamenti „patkó”, a kormányalakításhoz 76 mandátum kell (Forrás: HRT)

Csupán annyira futotta neki, hogy az alkotmánybíróság döntését egy államcsínyt előkészítő mozzanatnak titulálta, amelyet a HDZ vezetője, Andrej Plenković akar végrehajtani, a többi a népakarat feletti lamentálás volt, illetve egy jogászhoz teljesen méltatlan megállapítás, mi szerint a népakarat felülírja az alkotmányt. Egy jogállamban az alkotmányt semmi sem írhatja felül, ezt a nép választott képviselői csupán módosíthatják, általában kétharmados többséggel.

A kormánypárt és alkotmánybíróság közötti sógori viszony illusztrálására az elnöki palotában a sajtótájékoztató előtt egy kivetített kép fogadta az újságírókat, amelyen az alkotmánybíróság elnöke két HDZ-s miniszter – Oleg Butković és Branko Bačić – társaságában üldögél egy teraszon.

A kép nyilván a tengerparton készült, a nyaralási szezonban, az ablak tükröződéséből legalábbis erre lehet következtetni (Forrás: Facebook, Zoran Milanović)

A kép nyilván a tengerparton készült, a nyaralási szezonban, mert az urak pólóban, rövid nadrágban hűsölnek az árnyékban, nem is sejtve, hogy a baráti kvaterkázás egyszer majd sötét ármány bizonyítékává válik. Az időközben Milanović macerálására szakosodott Butković nem maradt adós, de erről majd a későbbiek folyamán.

Ezt a fejezetet a korábbi cikkek egyikében már idézett Sanja Barićnak, a fiumei (Rijeka) jogi kar alkotmányjogi tanszékvezetőjének szakvéleményével zárnánk. Főként azért, mert a hölgy nagyon egyszerűen és közérthetően fogalmazott.

– Itt az alkotmányos jogrend és az Alkotmánybíróság, mint intézmény elemi védelmének kérdéséről van szó, és ezt szigorúan be kell tartani

– mondta Sanja Barić, aki hangsúlyozta, hogy nem számít, mit mond ő vagy bárki más. Ha az Alkotmánybíróság kétharmados szavazattöbbséggel mond valamit, akkor az alkotmány és az összes alkotmányos szabály végső értelmezőjeként lép fel, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie.

– Ez az alkotmányos rend, a jogállamiság veleje, nincs mit hozzáfűzni

– kommentálta a szakértő. Sanja Barić azt is hozzáfűzte, hogy sokan, de főként Zoran Milanović köztársasági elnök megszegték az alkotmány rendelkezéseit, és most viselniük kell a következményeket.

Butković szerint Milanović felhívta Orbánt

Kapcsolódó cikk

POKOLI SZIGETEK: A magyar miniszterelnök együtt vacsorázott Zoki Bonddal

Oleg Butković, az ügyvivő kormány közlekedésügyi minisztere, az utóbbi hetekben rendszeres Facebook-bejegyzésben intézett két kérdést a köztársasági elnökhöz, akit az újabb két kérdés ismét láthatóan nagyon felidegesített.

1. Zoran Milanović, felvetted-e tegnap a kapcsolatot egy szomszédos ország miniszterelnökével annak érdekében, hogy kapcsolatba lépjen az ország nemzeti kisebbségének horvátországi választott képviselőjével, hogy támogasson miniszterelnök-jelöltként?

2. Alkotmányellenes-e, ha egy külföldi kormány elnökét arra kérik, hogy befolyásolja a horvát kormány megalakulását?

– U.i. Vigyázz, mit válaszolsz, mert ez túl komoly ahhoz, hogy kibúvókat keress és hazudj. Üdvözlettel, Oleg

– írta Butković, aki Orbánra gondolt, illetve Jankovics Róbertre, a horvátországi magyar kisebbség képviselőjére, ezt maga Milanović erősítette meg a sajtótájékoztatón, amíg nyögvenyelősen igyekezett magyarázni a bizonyítványát.

– Nem hívtam fel egyetlen kisebbségi képviselőt sem. Beszéltem bizonyos személyekkel, ez az én politikai tevékenységem, és ezt egyetlen alkotmánybíróság sem tilthatja meg nekem. És különben is, ki az a Butković, hogy megkérdezze, hogy beszéltem-e Orbánnal? Állandóan beszélgetünk.

A BALK kifejezetten rosszindulatú horvátországi tudósítója ehhez csak annyit szeretne hozzátenni, hogy nemcsak beszélgetni szoktak, de együtt vacsorázgatni is, mint ez 2022 augusztusában történt az Adrián, lásd a kapcsolódó cikket!