Connect with us

Bosznia

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai fiatal diplomata budapesti képzésére terjedt (volna) ki. Mielőtt még lazán csak azt gondolnák, hogy legalább ezzel is csökkentek a magyar külügy kiadásai, felhívnánk a figyelmet arra, hogy a nemzetközi diplomáciában kevés ellenségesebb lépés van, mint a bilaterális megállapodásoktól való elállás

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér (Forrás: X platform, Elmedin Konaković)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 1 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Elmedin Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter nyílt levélben vonta kérdőre a Magyarországot az Európai Bizottságban még képviselő Várhelyi Olivér uniós biztost a srebrenicai népírtással kapcsolatban elfogadni tervezett ENSZ határozatot elutasító álláspontja miatt. A boszniai külügy vezetője a magyar kormány előre bejelentett elutasító álláspontjára annyiban reagált, hogy felmondta a két állam között március 6-án megkötött uniós integrációt előmozdító bilaterális megállapodást. Bár látszólag az említett ENSZ határozat nem bír nagy jelentőséggel a magyar külkapcsolatokra, kérdéses, hogy az elutasító álláspont milyen hatással lehet a magyar diplomácia szövetségi rendszerére.

Felmondták az egyezményt Magyarországgal

Nem csillapodik a feszültség a boszniai közéletben a srebreniciai népírtással összefüggésben elfogadni tervezett ENSZ közgyűlési határozattal kapcsolatban. Az adok-kapokba a vélt vagy valós diplomáciai érdekei mentén a magyar kormány is indokoltnak tartotta, hogy beszálljon, és újfent a nagy-szerb álláspont mellett törjön pálcát.

Emlékezetes, hogy május 15-én Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke utazott egynapos látogatásra Budapestre, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozott. A felek a nap folyamán sajtótájékoztatót is tartottak, ami a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, a lehetséges interpretációk széles vertikumát felölelve zúdult utólag a boszniai lakosságra.

Az ominózus sajtótájékoztató legfontosabb mozzanata az volt, amikor a magyar kormány részéről Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország nem támogatja a srebrenicai népírtás elítéléséről és annak emléknappá nyilvánításáról szóló ENSZ határozat elfogadását.

Dodik látogatást megelőzően, május 13-án Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos Belgrádban tartózkodott, ahol Aleksandar Vučićtyal tárgyalt. Várhelyi a látogatása zárásakor tartott sajtótájékoztatón lényegében előre felmondta a kétnappal későbbi magyar kormányzati álláspontot, így lényegében óva intett mindenkit a határozat támogatásától, ami szerinte kollektíven megbélyegzi a szerb népet, és destabilizálja a régiót.

A boszniai külügy vezetője, Elmendin Konaković elsődlegesen a Várhelyi által elmondottakra reagált egy nyílt levél kiadásával. Majd a Budapesttel nehézkesen építgetett bilaterális viszonyokat azzal igyekezett a boszniai közvélemény rá szavazó szegmense számára is megfelelő mederbe terelni, hogy felmondta a március 6-i Szijjártó látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai fiatal diplomata budapesti képzésére terjedt (volna) ki.

Mielőtt még lazán csak azt gondolnák, hogy legalább ezzel is csökkentek a magyar külügy kiadásai, felhívnánk a figyelmet arra, hogy a nemzetközi diplomáciában kevés ellenségesebb lépés van, mint a bilaterális megállapodásoktól való elállás.

Mit írt a boszniai külügyminszter

A Várhelyinek címzett levél legfontosabb gondolatait az alábbiakban szemléztük:

  • Konaković felelősségteljesebb, humánusabb és komolyabb álláspontot várt volna el az említett ENSZ határozat-tervezetével kapcsolatban,
  • Várhelyi reakciója a boszniai külügyminiszter szerint fájdalmas és összetűzésben áll az egyetemes emberi jogokkal, nemzetközi joggal, a morális normákkal, valamint az ENSZ alapokmányával,
  • a tervezet az áldozatokról beszél, és nem is említi a szerb népet,
  • szerinte Várhelyi lényégben a Vučić által kialakított álláspontot idézi, a szerb elnök a célja viszont, hogy destabilizálja a régió viszonyait, hogy elterelje a figyelmet a Szerbia előtt álló aktuális kihívásokról,
  • az elképzelés, hogy a tervezet elfogadása destabilizálja a régiót, pontosan annak az oldalnak az álláspontja, amely tagadja, hogy a népírtás megtörtént volna, és lehetséges, hogy ilyen jellegű terveik vannak a jövőre nézve.
A boszniai külügyminiszter "szépen kikísérte" a búcsúzó magyar bővítési biztost

A boszniai külügyminiszter “szépen kikísérte” a búcsúzó magyar bővítési biztost (Forrás: X platform, Elmedin Konaković)

Nagyot üthet vissza

A közgyűlési határozat elfogadása elleni magyar álláspont még komolyan visszaüthet az egyébként sem túl veretes kapcsolatrendszerrel bíró magyar diplomáciára, és nem csak a nyugat-balkáni régióban.

Elég csak arra gondolni, hogy az EU és a NATO tagállamainak többsége előre jelezte, hogy támogatja a tervezet elfogadását. Ezen túlmenően a múlt hét folyamán a komplett Arab Liga úgy foglalt állást, hogy a határozat mellett szavaz.

Sőt, arra sem mutatkozik reális esély, hogy a török-szerb kapcsolatokban a domináns szerepet betöltő Ankara, illetve annak hátsó udvaraként rendre megjelenő Doha és Baku se támogatnák a döntést a Közgyűlésben.

Így a magyar fél ezen lépése sajátos vetületet ad a tavaly augusztus 20-án felvonultatott „újhullámos” partnerekkel való kapcsolatoknak, akik jellemzően olyan államok vezetői, ahol kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a gesztus diplomáciának.

További problémát jelenthet a nem is olyan távoli jövőben, hogy a magyar kormány által célul kitűzött nyugat-balkáni tőkekihelyezés ezzel a lépéssel végképp ellehetetlenülhet a boszniai Föderációban.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Mészáros féle Talentis Group a lukavaci cementgyár felvásárlása után több másik szektorban is terjeszkedne. Mindezek alapján kérdéses, hogy a magyar kormány Dodik-Vučić tengely melletti feltétlen kiállása mire vezethető vissza, illetve hogy hova vezet?

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 1 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava