A szerbek Jasenovaccal vághatnak vissza Srebrenicára, tovább erősödnek a nacionalizmusok

A Srebrenicával kapcsolatos kezdeményezés komoly feszültséget okozott az egész balkáni régióban, a szerbek pedig arra készülnek, hogy Jasenovaccal vágnak vissza, így a balkáni “népirtásos vádaskodásokba” bevonják Horvátországot is. A Jasenovaccal kapcsolatos kezdeményezés (látszólag) nem Belgrádból származik, először ugyanis a montenegrói szerbek vetették fel, hogy ebben az ügyben megszavaztattják a podgoricai parlamentet. Ezt követően a szerb közéletbe a hátsóbejáraton került be a téma, de már azzal a követeléssel, hogy a Jasenovac kérdése kerüljön a nemzetközi porondra. A montenegrói szerbek felvetését a szerb elnök “jó ötletnek” tartotta, a szerbiai kezdeményezésről viszont még nem nyilatkozott, bár azt sem zárnám ki, hogy az egész ügy nem tőle indult, csak eljátsszák hozzá az alulról jövő nagy népi színdarabot, volt már hasonló dramaturgia Koszovó esetében, de ha netalán még sincs így, Jasenovac ütőkártyaként történő előhúzása jól jöhet a szerb külpolitikát is megtestesítő Aleksandar Vučić kezében.

Jasenovac és Srebrenica

A Srebrenicáról szóló ENSZ-szavazást Németország és Ruanda kezdeményezte, és hét-nyolc ország már társszponzorként csatlakozott hozzá, számos ország pedig támogatását fejezte ki, köztük Montenegró is.

Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök a podgoricai parlamentben jó egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy hazája megszavazza a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozatot, mert ez része az európai külpolitikának való megfelelésnek, vagyis a felelősség egy részét ezzel áthárította az Európai Unióra.

Az idei szerb megemlékezésen feltüntetett számok szerint a jasenovaci haláltáborban 700 ezer embert gyilkoltak meg, ebből 500 ezer szerb volt, 40 ezer cigány, 33 ezer zsidó és 127 ezer antifasiszta (Forrás: Internet)

Spajić úgy fogalmazott, hogy ez kötelességük az áldozatok és a jövő generációk felé egyaránt, és a nevén kell nevezniük a dolgokat azért, hogy a többi országgal és nemzettel közösen léphessenek előre.

A montenegrói miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy a podgoricai kormány a szövetségesekkel egyeztetve két módosítást javasol, az egyik szerint megerősítenék, hogy a népirtás egyéni felelősséghez kötött, és nem tehető érte felelőssé semmilyen etnikai csoport sem, a másik módosítás pedig a bosznia-hercegovinai békéről szóló daytoni szerződés minden rendelkezésének a sérthetetlensége.

Miután a térségben a látszat megőrzése érdekében minden érintett fél a daytoni szerződés magasztalásával kel és fekszik, ez nehezen kezdhető ki, viszont az első módosítási javaslatot erősen bírálta a térség vezetőinek kotori találkozóján Vučić szerb államfő, aki a politikáját (már évtizedek óta) arra a véleményére alapozza, hogy a nemzetközi közösség megbélyegzi a szerbeket a történtek miatt, miközben az “egyéni felelősség szellemében” a mostani határozattervezet sem tartalmazza egyetlen elkövető nevét sem.

Közben a szerb világ tengelyéhez tartozó Andrija Mandić montenegrói parlamenti elnök a napokban bejelentette, hogy a montenegrói szerb képviselők határozati javaslatot terjesztenek elő Jasenovaccal kapcsolatban, amelyhez száz százalékos támogatást várnak el a kormányzati és ellenzéki képviselőktől egyaránt.

Andrija Mandić, az usztasa horvát állam által kivégzett szerbek emlékére tartott megemlékezésen (Forrás: X platform, Andrija Mandić)

Mandić szerint a Srebrenica esetében történő montenegrói kiállás után egy olyan bűncselekmény vonatkozásában, mint amilyen a jasenovaci volt, szintén elvárható, hogy egy hasonló parlamenti állásfoglalás szülessen.

A másik vezető montenegrói szerb politikus, Milan Knežević úgy nyilatkozott, hogy Mandićtyal és a szerb pártok más vezetőivel együtt azon dolgoznak, hogy beszéljenek Milojko Spajić miniszterelnökkel, és elmagyarázzák neki, hogy milyen következményekkel járhat, ha Montenegró az ENSZ Közgyűlésében a Srebrenicáról szóló határozati javaslatra szavaz.

Horvátország is belekeveredik?

Horvátország időközben tiltakozó jegyzéket küldött Montenegrónak azzal a szándékkal kapcsolatban, hogy napirendre tűzik a Jasenovacról szóló határozati javaslatot a podgoricai parlamentben.

Gordan Grlić Radman régi-új horvát külügyminiszter is reagált a montenegrói szerbek tervére, és elmondta, hogy montenegrói kollégájától nem kapott biztosítékokat arra, hogy a jasenovaci határozatot nem szavazza meg a podgoricai parlament, Horvátország azonban azt várja, hogy az ottani honatyák Jasenovac vonatkozásában elállnak ettől a szándéktól, mert ellenkező esetben az negatív hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra.

A bevezetőben nem zártuk ki, hogy a Jasenovaccal kapcsolatos egész ügy indulhatott akár a szerb elnöktől is, csak a szerb politikai elit eljátssza az alulról jövő nagy népi színdarabot, amit megtűzdel egy kis podgoricai tüntetéssel.

Mindezt arra alapoztuk, hogy a szerb államfő április végén azt mondta, hogy a Srebrenicáról szóló határozat soha nem látott módon megnyithatja Pandora szelencéjét.

Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy “sem végük, sem hosszuk nem lesz a népirtásokról szóló határozati javaslatoknak, mert léteznek ítéletek a szerb nemzet elleni népirtásokkal kapcsolatban Jasenovacot és más szerbeket érintő kivégzőhelyeket illetően.

Kapcsolódó cikk

AKIKET HÁTRAHAGYUNK: Halál Srebrenicában, és halál Harkivban

A kotori Balkán-csúcson a szerb elnök azt is mondta, hogy a Jasenovacról szóló montenegrói állásfoglalás jó ötlet, és megvizsgálják, hogyan tudnák elfogadni, illetve egészen pontosan fogalmazva “két kézzel kapni utána”.

Ennek egyik módja például az lehetne, amit Miodrag Linta, a régióból Szerbiába elszármazott szerbek szövetségének vezetője fogalmazott meg. Szerinte Szerbiának kezdeményeznie kellene a harcot a szerb nép ellen a második világháború során elkövetett népirtás nemzetközi elismertetéséért.

Linta szerint a szerbek elleni népirtás emléknapja április 10-e lehetne, ez volt ugyanis a náci Németország által támogatott Független Horvát Állam megalakulásnak napja, amely egyebek között Jasenovachoz is vezetett.