Magyarország
Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos beavatkozást a boszniai belügyekbe, Dodik ugyanakkor felvetette, hogy Magyarország „pártatlansága révén” akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
A szerb világ minden részén – tehát Szerbiában, Bosznia-Hercegovinába és Montenegróban a szerb vezetők mérföldkőnek tekintik a Srebrenicával kapcsolatos ENSZ-határozat május 23-án várható elfogadására, ami a szerbek szerint megnehezíti a helyzetet és az együttélést a környező népekkel. A magyar külpolitika a szerb álláspontot támogatja, és úgy látja, hogy be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, a magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának a veszélyéhez, Szijjártó Péter ennek szellemében közölte, hogy Magyarország ezért nemmel szavaz a Srebrenicáról szóló határozatra. Milorad Dodik ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarország bekapcsolódhatna, vagy akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat, merthogy a konfliktusok idején egyik oldal mellett sem foglalt állást.
Magyar nem Srebrenicára
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint számos európai döntések sokkal inkább a feszültséget növelik időről-időre a Nyugat-Balkánon, s a nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik.
A magyar legfőbb külügyér a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott megbeszélését követően leszögezte, sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez, ezek között említette Christian Schmidt „erőszakos és egyoldalú beavatkozását Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította”.
Szijjártó szerint ugyanúgy „ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet”, ami egyértelműen a belgrádi kormány és általában az összes szerb vezető álláspontja szerte a Balkánon.
A magyar miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetődzést, és be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe.
Ezek után már nem hatott a meglepetés erejével az a kijelentés, hogy „Magyarország továbbra is elkötelezett a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között”.
Magyarország legyen a vezér a Balkánon
A boszniai szerb állami televízió kiemelt helyen foglalkozik Milorad Dodik budapesti látogatásával, vezérgondolatként pedig azt emeli ki, hogy Magyarország a Srebrenicáról szóló határozat ellen szavaz.
Orbán tárgyalt Dodikkal
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Karmelita kolostorban fogadta Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A tárgyaláson egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában sem szabad elfeledkezni a Balkánon meglévő politikai feszültségekről.
Orbán Viktor közölte: hazánk a térség békés fejlődésében érdekelt, ezért megállapodtak abban, hogy tovább erősítik Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság politikai és gazdasági együttműködését.
A boszniai szerb állami televízió természetesen nem csak Szijjártó Péter gondolatait népszerűsítette, hanem Milorad Dodik nyilatkozatait is, amelyek szerint nincsenek nyitott kérdések a Szerb Köztársaság és Magyarország között.
A Banja Luka-i vendég egyúttal köszönetet mondott az ENSZ-határozat terén tapasztalt megértést illetően, ami természetesen és egyértelműen az szerb álláspont elfogadását jelenti.
Dodik is szapulta Christian Schmidtet a boszniai választási törvény egyoldalú módosítása miatt. Dodik szerint Schmidt nem főképviselő, bár van hozzá ENSZ-felhatalmazása, a beavatkozása pedig azért fájó, mert „az alkotmány mellett a választási törvény egy ország legfontosabb dokumentuma”.
A boszniai szerb vezető azt is hangsúlyozta, hogy a Srebrenicával kapcsolatos ENSZ-kezdeményezés kizárólag a bosnyák-muszlim oldal, és nem Bosznia-Hercegovina ügye, miután a bosznia-hercegovinai elnökség, amely a külpolitikai kérdésekben illetékes, nem tett ilyen kezdeményezést, ez Bosznia-Hercegovina bosnyák-muszlim ENSZ-nagykövetének az indítványa.
Dodik megfogalmazása szerint szerb részről nem vitatják, hogy „szörnyű bűncselekmény” történt Srebrenicában, de arra nem esett elég hangsúly, hogy szerb áldozatok is voltak.
Kapcsolódó cikk
A boszniai szerb elnök azt is kifogásolta, hogy az ENSZ-határozat szponzoraként Németország jelenik meg, miközben Németország esetében a szerbek igen kellemetlen történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek.
A boszniai főszerb szerint ez a határozat jelentősen destabilizálja a bosznia-hercegovinai helyzetet, és paralizál minden kapcsolatot a Balkánon.
Dodik szerint a balkáni helyzetet leginkább Magyarország érti meg, és ezért az igazságérzet azt diktálná, hogy Magyarország bekapcsolódhatna, vagy akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat, mert a konfliktus idején egyik oldal mellett sem foglalt állást, Dodik azt viszont nem pontosította, hogy ilyen értelemben melyik konfliktusra gondolt, mondjuk a Hunyadiakig visszamenőleg.
A boszniai szerb vezető szerint Magyarországgal erre azzal is rászolgált, hogy kiegyensúlyozott magatartást tanúsít, és senkinek sem szurkol egyetlen kérdésben sem, ami garantálhatja a viszonyok jó irányba történő fejlődését.
Dodik megszólalásából azt is ki lehetett érteni, hogy a közelgő magyar elnökség idején lesz egy EU-Bosznia konferencia, amelyen a Szerb Köztársaság aktívan részt vesz, de nem Bosznia-Hercegovina támogatása érdekében, hanem a magyar fél iránti tiszteletből.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
[ays_poll id=153]

