Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól

Az Európai Bizottság megszüntette a boszniai Szerb Köztársaságnak szánt uniós pénzek folyósítására még tavaly elrendelt felfüggesztését. Milorad Dodik a boszniai szerb entitás elnöke megköszönte a koalíciós partnereitől ez ügyben kapott támogatást, miközben az általa vezetett entitás egyre rosszabb gazdasági helyzetben van, és a bécsi tőzsdén korábban kibocsátott kötvények idén esedékes kifizetése újabb jelentős hitelfelvételre kényszerítheti Dodikot. Lehet, hogy ez ügyben Magyarországon is kilincselni fog.

Brüsszelben engedtek a szorításon

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke komoly eredményt könyvelhetett el a pénteki napon, mert az EU visszavonta a szerb entitásban zajló uniós fejlesztési projektek támogatásának felfüggesztését.

A boszniai Szerb Köztársaságnak szánt uniós pénzek kifizetését azért szüneteltették tavaly február óta, mert az EU Bizottság így akart nyomást gyakorolni a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségére (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) azok szecessziós törekvései miatt.

Az Európai Unió akkor nem léptetett nem léptetett életbe szankciókat a boszniai szerb politikai vezetők ellen, a Bizottság azonban elrendelte az összes uniós támogatást élvező projekt befagyasztását.

A nagyrészt infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos beruházások leállása kapcsán már akkor is lehetett tudni, hogy a nemzetközi tőzsdéken kibocsátott kötvények miatt jelentős adósságot maga előtt görgető szerb entitás az így kieső összegeket nem tudja a saját költségvetéséből pótolni.

Idén májusban már több boszniai lapban jelentek meg azzal kapcsolatos hírek, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése bajban lehet, ha nem talál újabb külső pénzforrást az eddig összejött külső adósságának finanszírozására.

Bár a technikai csőd veszélyéről Banja Lukában nem beszélnek, feltételezhető azonban, hogy az EU pestiesen szólva „nem Dodik két szép szeméért” engedhette újra a korábban befagyasztott pénzügyi eszközök folyósítását.

A boszniai pénzügyi szektorban jártas szakemberek véleménye alapján az EU a programok újraindításával levegőhöz juttatta az egyébként nem túl rózsás állapotban lévő boszniai szerb gazdaságot.

Abban azonban a szakemberek egyetértettek, hogy az uniós pénzek újbóli beáramlása a boszniai szerb gazdaságba önmagában nem lesz elegendő a külső adósság finanszírozásához szükséges növekedés biztosításához. Mégpedig azért nem, mert ennek a hatása sem generál olyan plusz GDP növekedést a boszniai Szerb Köztársaságban, ami biztosítaná az adósságspirálból való kitörést.

Kérdezhetjük, hogy miért engedett Brüsszel?

A válasz sokak szerint annyi, hogy ezzel a lépéssel tettek egy komoly gesztust a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági összeomlás peremén táncoló boszniai szerb országrésznek.

Dodik pedig ezt mindössze annyival érdemelte ki, hogy a tavaly decemberben a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia-Hercegovinai Pártjával (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) és a „trojkának” nevezett baloldali boszniai pártszövetséggel megkötött koalíciós megállapodást betartotta -eddig.

Zavarok a koalícióban

Az EU programok újraindításának fontosságát az is mutatja, hogy Dodik maga köszönte meg a sajtó nyilvánossága előtt Elmedin Konaković boszniai külügyminiszternek, hogy az idén Brüsszelben tett útjai alkalmával folyamatosan napirenden tartotta a szerb entitásban befagyasztott projektek újraindításának kérdését.

Jobbra Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter a segítő lobbista szerepében, balra Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akit pénzinfúzióra kell kapcsolni (Forrás: bljesak.info)

A pénzügyi örömhírről történt tájékoztatóval egyidejűleg Denis Bečirović, a bosznia-hercegovinai államelnökség bosnyák tagja szintén Brüsszelben folytatott tárgyalásokat az EP Nyugat-Balkáni Munkacsoportjának tagjaival.

A Bečirović részvételével zajlott egyeztetés jókora zavart idézett elő a boszniai kormánykoalíció kommunikációs gépezetében, mert az államelnökségi tag a jelenlévő uniós képviselőktől azt kérte, hogy újabb szankciókat léptessenek életbe Dodikkal szemben, az uniós pénzügyi eszközök folyósításának folytatását pedig „szörnyen rossz lépésnek” minősítette.

A bosnyák elnökségi tag Dodikkal szembeni fellépése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Bečirović már a korábbi években is rendre elszakadási törekvésekkel és a Daytoni Egyezmény elveinek megsértésével vádolta meg a legfőbb boszniai szerb vezetőt.

Mostani fellépése amiatt volt kifejezetten kellemetlen az őt a tagjai között tudó Szociáldemokrata párt (Socijaldemokratska Stranka, SDP) számára, mert ez az álláspont teljesen szembe ment az ötpárti kormánykoalíció, köztük a saját pártja által az uniós pénzek kapcsán képviselt állásponttal.

Bár az ötpárti kormánykoalíció egyes szereplői között a korábbiakban nem volt hasonló mérvű kommunikációs ellentét, és a kormány is látszólag zavartalanul végezte a munkáját, a koalíciós pártok erős emberei rendre megengednek maguknak olyan megjegyzéseket, amelyekből a felszín alatt lappangó feszültségre lehet következtetni.

A különutas kommunikációban pont az SDP viszi a prímet, amelynek több olyan vezető tagja van, akik élesen kritizálják a két nemzetiségi alapon szerveződő koalíciós partner, a boszniai szerb SNSD és a horvát HDZ BiH munkáját.

Az SDP kommunikációjában tapasztalható „sajátos szó szóródás” arra vezethető vissza, hogy a jugoszláv állampárt boszniai utódszervezete az elmúlt években a hagyományos balközép orientációja mellett igyekezett szélesíteni a támogatottságát a progresszív és neomarxista fiatalok csoportjainak körében is, akik nehezen tudják elfogadni, hogy az általuk támogatott multietnikus és ateista irányvonalat képviselő SDP szövetségre lépett a korábbi ciklusban folyamatosan kritizált, boszniai szerb és horvát konzervatív politikai erőkkel.

Dodiknak fizetnie kell(ene)

Az uniós források megnyitásától függetlenül a boszniai Szerb Köztársaság gazdasági helyzete nehezen értékelhető pozitívnak.

A korábbi években a londoni és a bécsi tőzsdéken kibocsátott entitási kötvények lejárata közeledik, és azok visszafizetése komoly megterhelést fog jelenteni a szerb entitás költségvetésének.

A számok magukért beszélnek.

Az idei évben mintegy 1 milliárd 99 millió BaM (konvertibilis márka) a szerb entitás kötvény alapú esedékes adóssága, ami 208 milliárd forintnak felel meg. További 900 millió BaM (170 milliárd forint) összeget kell még ebben az évben a boszniai Szerb Köztársaság kormányának kifizetnie egyéb kötelezettségvállalások alapján.

Utóbbiak jelentős része egyes infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik. Ebből az idén esedékes adóssághalmazból a bécsi tőzsdén a korábbi években kibocsátott boszniai szerb kötvények egy része most júniusban jár le. Ez után mintegy 400 millió BaM, (75 milliárd forintnyi) összeget kell fizetnie a szerb entitásnak.

Kapcsolódó cikk

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

Az említett adósság finanszírozásának biztosítása érdekében kapott a boszniai Szerb Köztársaság Magyarországtól egy 180 millió BaM (34 milliárd forint) összegű hitelt.

Erről a tranzakcióról és a magyar kormány által a boszniai szerb mezőgazdasági vállalkozóknak nyújtott támogatási programról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

A boszniai sajtóban megjelent hírek szerint a nagyarányú külső adósság maga előtt való görgetése érdekében Dodik újabb, mintegy 2 milliárd BaM (380 milliárd forint) hitel felvételére készülhet, helyesebben kényszerülhet a közeljövőben.

A legtöbb elemző az orosz források elapadása miatt a nyugat-balkáni régióban változatlanul élenjáró kínai fejlesztési forrásokhoz köti az eddig még csak találgatások szintjén emlegetett jövőbeli tranzakciót. De előfordulhat, hogy Dodik ismét bekopog Budapesten is egy kis pénzinjekcióért.