Connect with us

Szerb Köztársaság

Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU
Dodik annak ellenére kap pénzt az Európai Uniótól, hogy gyakran jár Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az Európai Bizottság megszüntette a boszniai Szerb Köztársaságnak szánt uniós pénzek folyósítására még tavaly elrendelt felfüggesztését. Milorad Dodik a boszniai szerb entitás elnöke megköszönte a koalíciós partnereitől ez ügyben kapott támogatást, miközben az általa vezetett entitás egyre rosszabb gazdasági helyzetben van, és a bécsi tőzsdén korábban kibocsátott kötvények idén esedékes kifizetése újabb jelentős hitelfelvételre kényszerítheti Dodikot. Lehet, hogy ez ügyben Magyarországon is kilincselni fog.

Brüsszelben engedtek a szorításon

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke komoly eredményt könyvelhetett el a pénteki napon, mert az EU visszavonta a szerb entitásban zajló uniós fejlesztési projektek támogatásának felfüggesztését.

A boszniai Szerb Köztársaságnak szánt uniós pénzek kifizetését azért szüneteltették tavaly február óta, mert az EU Bizottság így akart nyomást gyakorolni a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségére (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) azok szecessziós törekvései miatt.

Az Európai Unió akkor nem léptetett nem léptetett életbe szankciókat a boszniai szerb politikai vezetők ellen, a Bizottság azonban elrendelte az összes uniós támogatást élvező projekt befagyasztását.

A nagyrészt infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos beruházások leállása kapcsán már akkor is lehetett tudni, hogy a nemzetközi tőzsdéken kibocsátott kötvények miatt jelentős adósságot maga előtt görgető szerb entitás az így kieső összegeket nem tudja a saját költségvetéséből pótolni.

Idén májusban már több boszniai lapban jelentek meg azzal kapcsolatos hírek, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése bajban lehet, ha nem talál újabb külső pénzforrást az eddig összejött külső adósságának finanszírozására.

Bár a technikai csőd veszélyéről Banja Lukában nem beszélnek, feltételezhető azonban, hogy az EU pestiesen szólva „nem Dodik két szép szeméért” engedhette újra a korábban befagyasztott pénzügyi eszközök folyósítását.

A boszniai pénzügyi szektorban jártas szakemberek véleménye alapján az EU a programok újraindításával levegőhöz juttatta az egyébként nem túl rózsás állapotban lévő boszniai szerb gazdaságot.

Abban azonban a szakemberek egyetértettek, hogy az uniós pénzek újbóli beáramlása a boszniai szerb gazdaságba önmagában nem lesz elegendő a külső adósság finanszírozásához szükséges növekedés biztosításához. Mégpedig azért nem, mert ennek a hatása sem generál olyan plusz GDP növekedést a boszniai Szerb Köztársaságban, ami biztosítaná az adósságspirálból való kitörést.

Kérdezhetjük, hogy miért engedett Brüsszel?

A válasz sokak szerint annyi, hogy ezzel a lépéssel tettek egy komoly gesztust a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági összeomlás peremén táncoló boszniai szerb országrésznek.

Dodik pedig ezt mindössze annyival érdemelte ki, hogy a tavaly decemberben a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia-Hercegovinai Pártjával (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) és a „trojkának” nevezett baloldali boszniai pártszövetséggel megkötött koalíciós megállapodást betartotta -eddig.

Zavarok a koalícióban

Az EU programok újraindításának fontosságát az is mutatja, hogy Dodik maga köszönte meg a sajtó nyilvánossága előtt Elmedin Konaković boszniai külügyminiszternek, hogy az idén Brüsszelben tett útjai alkalmával folyamatosan napirenden tartotta a szerb entitásban befagyasztott projektek újraindításának kérdését.

Dodik, pénz,

Jobbra Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter a segítő lobbista szerepében, balra Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akit pénzinfúzióra kell kapcsolni (Forrás: bljesak.info)

A pénzügyi örömhírről történt tájékoztatóval egyidejűleg Denis Bečirović, a bosznia-hercegovinai államelnökség bosnyák tagja szintén Brüsszelben folytatott tárgyalásokat az EP Nyugat-Balkáni Munkacsoportjának tagjaival.

A Bečirović részvételével zajlott egyeztetés jókora zavart idézett elő a boszniai kormánykoalíció kommunikációs gépezetében, mert az államelnökségi tag a jelenlévő uniós képviselőktől azt kérte, hogy újabb szankciókat léptessenek életbe Dodikkal szemben, az uniós pénzügyi eszközök folyósításának folytatását pedig „szörnyen rossz lépésnek” minősítette.

A bosnyák elnökségi tag Dodikkal szembeni fellépése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Bečirović már a korábbi években is rendre elszakadási törekvésekkel és a Daytoni Egyezmény elveinek megsértésével vádolta meg a legfőbb boszniai szerb vezetőt.

Mostani fellépése amiatt volt kifejezetten kellemetlen az őt a tagjai között tudó Szociáldemokrata párt (Socijaldemokratska Stranka, SDP) számára, mert ez az álláspont teljesen szembe ment az ötpárti kormánykoalíció, köztük a saját pártja által az uniós pénzek kapcsán képviselt állásponttal.

Bár az ötpárti kormánykoalíció egyes szereplői között a korábbiakban nem volt hasonló mérvű kommunikációs ellentét, és a kormány is látszólag zavartalanul végezte a munkáját, a koalíciós pártok erős emberei rendre megengednek maguknak olyan megjegyzéseket, amelyekből a felszín alatt lappangó feszültségre lehet következtetni.

A különutas kommunikációban pont az SDP viszi a prímet, amelynek több olyan vezető tagja van, akik élesen kritizálják a két nemzetiségi alapon szerveződő koalíciós partner, a boszniai szerb SNSD és a horvát HDZ BiH munkáját.

Az SDP kommunikációjában tapasztalható „sajátos szó szóródás” arra vezethető vissza, hogy a jugoszláv állampárt boszniai utódszervezete az elmúlt években a hagyományos balközép orientációja mellett igyekezett szélesíteni a támogatottságát a progresszív és neomarxista fiatalok csoportjainak körében is, akik nehezen tudják elfogadni, hogy az általuk támogatott multietnikus és ateista irányvonalat képviselő SDP szövetségre lépett a korábbi ciklusban folyamatosan kritizált, boszniai szerb és horvát konzervatív politikai erőkkel.

Dodiknak fizetnie kell(ene)

Az uniós források megnyitásától függetlenül a boszniai Szerb Köztársaság gazdasági helyzete nehezen értékelhető pozitívnak.

A korábbi években a londoni és a bécsi tőzsdéken kibocsátott entitási kötvények lejárata közeledik, és azok visszafizetése komoly megterhelést fog jelenteni a szerb entitás költségvetésének.

A számok magukért beszélnek.

Az idei évben mintegy 1 milliárd 99 millió BaM (konvertibilis márka) a szerb entitás kötvény alapú esedékes adóssága, ami 208 milliárd forintnak felel meg. További 900 millió BaM (170 milliárd forint) összeget kell még ebben az évben a boszniai Szerb Köztársaság kormányának kifizetnie egyéb kötelezettségvállalások alapján.

Utóbbiak jelentős része egyes infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik. Ebből az idén esedékes adóssághalmazból a bécsi tőzsdén a korábbi években kibocsátott boszniai szerb kötvények egy része most júniusban jár le. Ez után mintegy 400 millió BaM, (75 milliárd forintnyi) összeget kell fizetnie a szerb entitásnak.

Az említett adósság finanszírozásának biztosítása érdekében kapott a boszniai Szerb Köztársaság Magyarországtól egy 180 millió BaM (34 milliárd forint) összegű hitelt.

Erről a tranzakcióról és a magyar kormány által a boszniai szerb mezőgazdasági vállalkozóknak nyújtott támogatási programról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

A boszniai sajtóban megjelent hírek szerint a nagyarányú külső adósság maga előtt való görgetése érdekében Dodik újabb, mintegy 2 milliárd BaM (380 milliárd forint) hitel felvételére készülhet, helyesebben kényszerülhet a közeljövőben.

A legtöbb elemző az orosz források elapadása miatt a nyugat-balkáni régióban változatlanul élenjáró kínai fejlesztési forrásokhoz köti az eddig még csak találgatások szintjén emlegetett jövőbeli tranzakciót. De előfordulhat, hogy Dodik ismét bekopog Budapesten is egy kis pénzinjekcióért.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország20 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava