Bosznia
A boszniai szerbek fegyverkezésére válaszul a bosnyák Tuzla Kanton is készülődik

Bosznia- Hercegovinán belül erőteljes fegyverkezésbe kezdtek a különböző országrészek, a boszniai szerbek fegyverbeszerzéseire válaszul a szomszédos Tuzla Kanton is fegyvervásárlásba kezdett, ez pedig mind – tehát a szerb és a bosnyák fegyverkezés – megalapozhat egy kisebb intenzitású fegyveres összecsapást, ha nem is olyan háborút, mint amilyen kilencvenes években zajlott. A boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának január 9-i, „köztársaság napi” felvonulásának alkalmával bemutatott új páncélozott járművek saját járműpark beszerzésére és a különleges rendőri erők fejlesztésére ösztönözte a mintegy 80%-ban bosnyák kanton vezetését.
A szomszédok vesznek és fejlesztenek
Az orosz-ukrán háború hatására az európai kontinensen szinte valamennyi országban megugrott a harceszközök iránti kormányzati kereslet. Nincs ez másként az etnikai és vallási alapú konfliktusoktól egyébként is terhelt nyugat-balkáni régióban sem.
Bosznia- Hercegovinában már a tavalyi évben is jelentősen borzolta a bosnyák nemzetiség idegeit a Plenković vezette horvát kormány Franciaországgal kötött szerződése, aminek keretében 12 használt Rafale F3R vadászrepülőt szereznek be a finoman szólva is „leharcolt” MIG-21-ek kiváltására.
Kapcsolódó cikk
Szerbia, a másik fegyverkező szomszédos állam pedig az elmúlt években orosz és török támogatással maga fejlesztett a hadsereg ellátására önjáró lövegeket és páncélautókat. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a legutóbbi hírek alapján a szerbiai kormány a honi dróngyártás felfuttatását tűzte ki célul a török helyett kínai segítséggel.
Bosznia- Hercegovina kapcsán hasonló mértékű beszerzésekről nincs hír, az ország gazdasági helyzete ezt nem is tenné jelenleg lehetővé. Pár hete számoltunk be arról, hogy a Novi Travnikban lévő BNT cégnél elkészültek a H1 megjelölésű boszniai önjáró tarack első példányai, amit a saját haderő szűkös költségvetése miatt java részt közel-keleti exportra szánnak.
A szerb entitás magának gyárt
A január 9-én megtartott boszniai Szerb Köztársaság napi felvonuláson immár visszatérő jelleggel csodálhatja meg bárki a boszniai szerb entitás belügyminisztériumának legújabb beszerzéseit.
Az eseményen a boszniai szerb politikai elit és a fontosabb társadalmi szervezetek felvonulása után a különböző belügyi alakulatok masíroztak el a közönség előtt, méghozzá az átlagos rendőri munka elvégzését komolyan meghaladó minőségű fegyverzet kíséretében.
Az idei felvonuláson a két leginkább figyelemre méltó eszköz a Despot és a Vihor nevet viselő páncélozott csapatszállítók voltak.
A 2019 elején bemutatott Despotot „többfunkciós páncélozott csapatszállító jármű” kategóriájába sorolják a szakemberek.
A Mercedes Benz gyártmányú motorral biztosított összkerék meghajtású eszköz maximális tömege 14 tonna, és kilenc személy szállítására képes.

A boszniai szerbek is fegyverkeznek, a képen a Despot, amely iránt állítólag Oroszország is érdeklődik (Forrás: Wikipédia)
A páncélvédettsége alapján védelmet nyújt a gyalogsági kézifegyverek, aknák és improvizált robbanótestek ellen. Jelenleg kilenc darab van a szerb entitás speciális terrorelhárító szolgálatának használatában.
Állítólag külföldi érdeklődők is jelentkeztek, ezek között Namíbiáról, Tanzániáról, Izraelről és Oroszországról hallani. Ha netalán Oroszország is venne belőle, akkor érdekes lehet a Mercedes gyár szerepének kivizsgálása, főleg miután nem csak csapatszálító járműről van szó, hiszen a Despot tetejére golyószóró is szerelhető, amelyet a boszniai szerbek állítólag Dél- Afrikától szereznek be
Arról nem is beszélve, hogy Milorad Dodik nem éppen a német külpolitika kedvence, ami a jelek szerint nem jelent akadályt a német részvétel előtt a Despot előállításában.

A boszniai szerbek által előállított Vihor, a háttérben egy Despot, golyószóróval a tetején (Forrás: Srna, Internet)
A 2022 szeptemberében bemutatott Vihor már hadrendbe állított példányairól annyit tudni, hogy a 6 tonna össztömegű jármű összesen 5 személy szállítására képes, és 350 lóerős Volvo motor hajtja meg.
Kisebb súlyánál fogva a Vihornak jobb a terepjáró képessége, mint a kétszer akkora tömegű Despotnak.
A boszniai Szerb Köztársaság esetében mindkét jármű „saját termék”, vagyis a Bratunacban lévő gépgyárban (Tehnički remont Bratunac, RTB) állítják elő, amelynek a tulajdonosa Slaven Ristić. A tervek azonban a szerbiai Jugoimport fegyvergyárban készültek, a megrendelő pedig a boszniai szerb belügyminisztérium volt.
Tuzla Kanton felveszi a versenyt a boszniai szerbekkel
Tuzla kanton vezetése a korábbi években is rendre a keményvonalas bosnyák álláspontot képviselte a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének nacionalista politikájával szemben.
A tuzlai bosnyákok fenyegetettségi érzésének egyfelől történelmi okai vannak, mert a jugoszláv katonai konfliktus időszakában a kanton egész területe hadszintér volt, másrészt jelenleg is három irányból a szerb entitás határolja, és csak 50 kilométer a Szerbiába vezető zvorniki határállomás Tuzlától.
A január kilencedikei boszniai szerb fegyvermustrára reagálva Tuzla Kanton vezetése is arról határozott, hogy nem vár a belső viszályokkal terhelt bosnyák-horvát Föderáció belügyminisztériumának döntésére, hanem saját fejlesztési programot állít össze.
Hajrudin Mehanović, a kanton belügyminisztere közölte, hogy jelentős mennyiségű lőfegyvert szereznek be a kantonális rendőrség védelmi képességeinek fejlesztésére.
A legnagyobb jelentőségű beszerzést négy darab, nyolc személyes kanadai gyártmányú Roshel Senator jármű jelenti. A vételár kapcsán a kantonális belügy közölte, hogy összesen 4,4 millió konvertibilis márkát, vagyis 2,1 millió eurót kell, hogy fizessenek a kanadai gyártónak a következő hat hónapban.

A tuzlai bosnyákok a boszniai szerbek nyomába erednek (Forrás: Roshel)
Mehanović a sajtó esetleges belföldi fegyverkezési versennyel kapcsolatos találgatásait azzal akarta megelőzni, hogy közölte, a beszerzendő járműveket a rendőri munka során használják majd, és az elmúlt évek gyakorlata alapján ezekre szükség is lesz.
Hangsúlyozta, hogy a tuzlai rendőrség nem akar konkurálni a boszniai hadsereggel, a szerb entitás rendőri szerveinek felszerelése kapcsán pedig jobbnak látta, ha hallgat.
A további fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a kanton 100 fős speciális egysége és a meglehetősen fura nevű Közrendért és békéért felelős 300 fős egység (Jedinica za javni red i mir) összesen 400 darab új automata lőfegyvert kap. A rendőrség létszámát pedig mintegy 200 fővel tervezik megemelni idén.
Nehéz kenyér
A boszniai rendőri munka enyhén fogalmazva is a nehéz kenyérkereseti formák közé sorolható.
Mind a szerb entitás belügyminisztériumának vezetése, mind pedig a horvát-bosnyák Föderáció rendőri szervei azzal magyarázták a nehézfegyverek beszerzését, hogy majd 30 évvel a jugoszláv konfliktus lezárását követően továbbra is nagy mennyiségű lőfegyver és robbanóanyag van illegálisan a lakosság birtokában.
A felfegyverzett bűnelkövetők elfogása a helyi rendőri szervek mindennapi feladatai közé tartozik. Továbbra sem ritkák az olyan híradások, amelyekben arról számolnak be, hogy egy–egy bűnöző elfogása kapcsán jelentős arzenál kerül lefoglalásra.
A legutóbbi emlékezetes eset pár napja történt a Száva-parti határátkelő helyek egyikének számító Bosanski Šamacban.
A benzinturizmus miatt vélhetően a legtöbb ezer lakosra eső töltőállomással rendelkező boszniai település egyik csendes kávézójában szóváltás alakult ki helyi férfiak között. A vita pontos oka nem ismert, azonban az ellátó egységből bosszúra éhezve távozó bosnyák lakos reakciója komoly figyelmet kapott a médiában.

Az egyik felbőszült férfi otthonába érve magához vette a „Zolját”, a jugoszláv néphadsereg egyik kézi páncéltörő fegyverét, továbbá három gránátot, és ezekkel tért vissza a vitapartnereihez.
A kocsma elé visszamenve folytatódott a szóváltás, majd a felfegyverkezett személy a véleményének nyomatékot adandó behajított egy gránátot a vendégtérbe, ahol akkor már nem tartózkodott senki.
A gránát felrobbanását követően mindenki menekülőre fogta, felfegyverkezett hősünket kivéve, aki „ha már lúd, legyen kövér” elvet követve, a Zoljaval a levegőbe repítette az ellátó egység melletti raktár célú fabódét.
Zenica- Doboj Kanton speciális rendőri egysége – még páncélautó nélkül – elfogta a családi házában a feldühödött veteránt, és előállította lőfegyverrel és robbanó anyaggal visszaélés miatt. Az épület átvizsgálása során további Zoljákat és gránátokat foglaltak le.

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt