A cikk meghallgatása

Boszniában sosem nyugodt a helyzet, csak esetleg nyugodtabb, mint máskor. Néha pedig magasba csapnak a hullámok, amikor valamelyik kormányzó elit nacionalista jellegű kiszólásokkal, fenyegetésekkel vagy politikai zsarolással igyekszik elterelni a figyelmet az irányítása alatt álló területek vagy intézmények problémáiról. Az időnként polgárpukkasztó tartalmakat is közlő zágrábi Index.hr most a boszniai Szerb köztársaság nevű képződmény helyzetét vette górcső alá.

Bábjáték felnőtteknek

Az Index szerint a közelmúltban Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke folyamodott hasonló mutatványhoz, amikor a szerb területek elszakadásával kezdett fenyegetődzni, miközben síkra szállt az általa irányított térség vagyonának megőrzése mellett, ami akár rendőrök kivezénylésével is együtt járhatna a két entitás határára.

A daytoni megállapodás értelmében Bosznia- Hercegovina két entitása, a Szerb Köztársaság és a Föderáció közötti határt csak adminisztratív jelleggel húzták meg, ami nem teszi lehetővé a határellenőrzés bevezetését és a szabad mozgás akadályozását.

De az ezzel kapcsolatos provokációk a zágrábi Index szerint a bosznia-hercegovinai politikai folklór részét képezik, a fő céljuk pedig az, hogy eltereljék a figyelmet más problémákról.

A boszniai szerb nemzeti bank szerepét betöltő Banki Ügynökség székháza (Forrás: Agencija za Bankarstvo Republike Srpske, ABRS)

Sokkal könnyebb nacionalista szlogenekkel és politikai fenyegetésekkel támogatást szerezni, mint a bármely entitásban fennálló valódi problémákról beszélni, amelyek leginkább gazdasági jellegűek.

Ennek következtében az emberek életkörülményei Bosznia- Hercegovinában finoman szólva is lesújtók, a boszniai Szerb Köztársaság pedig a kevésbé fejlett része a gazdaságilag egyébként is elmaradott országnak.

Ez az oka a szerb entitásra is jellemző nagy mértékű elvándorlásnak, aminek következtében a lakosság száma a 2004-ben mért 1,4 millióról 2019-re alig több mint 1,1 millióra esett vissza.

A cikk keletkezésekor azok az adatok álltak az Index.hr rendelkezésére, amelyeket a boszniai Szerb Köztársaság Befektetési és Fejlesztési Bankja tett közzé 2019-ben, ezek szerint az entitás GDP-je abban az évben 5,75 milliárd euró volt, ami a felét sem éri el a körülbelül ugyanakkora másik entitás, a Föderáció területén megtermelt értéknek, nyolcszor kisebb, mint a szerbiai, és kilencszer, mint a horvátországi hazai össztermék.

A valós kép azonban a legjobban akkor rajzolódik ki, amikor ezeknek a számoknak az egy főre eső nagyságuk kerül kimutatásra, akkor látszik jól, hogy a térség mennyire maradt el a Föderációtól, Szerbiától és Horvátországtól, az utóbbihoz képest több mint két és félszeres a hátrány. Az egy lakosra jutó GDP 2019-ben a Szerb Köztársaságban 5035 euró, Bosznia- Hercegovinában 5409 euró, Szerbiában 6628 euró, Horvátországban pedig 13 259 euró volt.

Hasonló a helyzet az átlagfizetések terén is, a 2019-es adatok szerint a Szerb Köztárságban egy átlagpolgár 464 eurót keresett, a Föderációban 475, Szerbiában 467, Horvátországban pedig 870 eurót.

Ezek a számok azóta természetesen növekedtek, Horvátországban az átlagfizetés már ezer euró felett van, az arányok azonban aligha változtak: az olló azóta inkább nyílott, mint zárult.

A fenti számokból az is kiderül, hogy Szerbia sem egy tejjel-mézzel folyó Kánaán, mint ahogy azt a szerb elnök szereti hangoztatni, de az más téma, amivel most nem kívánunk foglalkozni.

A zágrábi Index szemére vethető ugyanakkor, hogy nem a fentieknél frissebb adatokkal dolgozott, ez azonban a lényegen aligha változtat, miszerint Szerbia és Bosznia- Hercegovina – darabjaiban véve – és ezáltal egészében is – messze elmarad Horvátország mögött mindenféle tekintetben.

Dodik és az állami vagyon

Ami a Szerb Köztársaságban dúló vagyonjogi vitát illeti, a zágrábi Indexnek van egy igencsak magvas megjegyzése, miszerint Milorad Dodik attól tart, hogy ha állami vagyon nélkül marad, akkor nem lesz mit eladni.

Ezért jelentett csapást számára a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tavaly szeptemberben hozott ítélete, miszerint Bosznia- Hercegovinában az ingatlanok (például folyók, erdők stb.) tulajdonosa Bosznia- Hercegovina, mint állam, amiből az következik, hogy a Szerb Köztársaság ezeket az ingatlanokat csak használhatja, de nem kezelheti.

Ez Dodik számára igencsak fájó pont, mert nagy valószínűséggel ingatlanokat kell eladnia ahhoz, hogy csökkentse az általa vezetett entitás tartozásait.

A 2021-es adatok alapján a Szerb Köztársaság kétszer akkora egy főre eső adósságot halmozott fel, mint a másik entitás.

Bosznia- Hercegovina összadóssága az említett évben 6,58 milliárd euró volt, amiből 51,08 százalék esett a Föderációra 48,04 százalék pedig a szerb entitásra, ami első ránézésre nem néz ki rosszul, ám ha figyelembe vesszük, hogy a Szerb Köztársaságban Bosznia- Hercegovina lakosságának csak egyharmada él, akkor ez szerb szempontból már nem jól fest.

Az eladósodottság a teljes GDP-hez viszonyítva aránylag alacsony, ami mindössze 34,82 százalékos “államadósságot” jelent, az alacsony gazdasági fejlettséghez képest ez azonban igencsak magas.

Nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

A boszniai Szerb Köztársaság az utóbbi években fokozottan eladósodott, és majd csak ezután jön az az időszak, amikor az adósságok visszafizetését meg kell kezdeni.

Az Index megjegyzi, hogy Dodik ezért hiteleket vesz fel mindenfelé, ahol adnak neki.

Tavaly decemberben Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kapott egy nagyobb összeget, vagyis 110 millió forintot a régi hitelek visszafizetésére, ezt virágnyelven a “hitelek átütemezésének” szokás nevezni.

A magyar hitelt az EXIM Bank nyújtotta, felhasználásával kapcsolatban a BALK akkor azt írta, hogy a “folyó költségvetési évben kialakult tetemes költségvetési hiány kiigazítását és a szerb entitás adósságállományának refinanszírozását szolgálta”.

Ne feledjük, hogy tavaly választási év volt Bosznia- Hercegovinában, tehát “érthető”, hogy a fiúk kicsit “kigombolkoztak”, és tetemes költségvetési hiányt hoztak össze, amelyet utólag Magyarország finanszírozott meg.

Az EXIM Bank magyar állami tulajdonban van, ezért adósságaiért Magyarország vállal kezességet, ami miatt a zágrábi Index úgy spekulál, hogy a szóban forgó bankot maga Orbán irányítja, amihez még “pimasz módon” hozzáteszi, hogy különböző, Orbánhoz köthető magyar vállalkozók is kaptak már korábban kedvező kölcsönöket, köztük Orbán veje is.

A zágrábi hírportál szerint az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Szerb Köztársaság leginkább az Európai Beruházási Banknak (European Investment Bank) tartozik.

Ezt követi az adósságnak az a része, amely kötvényekben van, ez a magánbefektetőkkel szembeni adósságot jelenti, ezen felül a boszniai szerbek tartoznak még a Világbank (WB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is.

Újabb kötvényeket bocsátanak ki

Néhány napja jelentették be, hogy a boszniai szerb entitás május elején 25 millió konvertibilis márka (12,75 millió euró) kötvény kibocsátásával új adósságot vesz a nyakába.

Miután 5,8 százalékos kamattal hozzák forgalomba a kötvényt, ezt nem hagyta szó nélkül az Index.hr, véleménye szerint ugyanis ez ahhoz képest is magas kamatnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy most milyen mértékben növekedett a pénz ára, vagyis a kamatok magassága világszerte.

A magas kamat azzal magyarázható, hogy a Szerb Köztársaság kötvényeiért a befektetők nem verik le egymást lábról, főleg miután februárban a Standard & Poor’s hitelminősítő a boszniai szerb gazdaság helyzetének elemzését követően megerősítette a “B” osztályzatot stabil kilátással.

Ez mélyen a bóvli kategória, egyetlen jónak tekinthető benne a stabil minősítés, ami azt jelzi, hogy talán rosszabb már nem lesz.

A befektetők számára ez jelzésértékűnek számít, bizonyos alapkezelőknél pedig előírás, hogy nem vehetnek bóvliországtól állampapírokat vagy vállalati kötvényeket, ugyanis nem lehetnek biztosak abban, hogy visszakapják a pénzüket.

Kapcsolódó cikk

KÉTSZER SZÁZ: A magyar kormány a jelek szerint újabb jelentős összeget ad a Szerb Köztársaságnak, ezúttal hitel formájában

Ugyanebbe a kategóriába esik a másik entitás, a Föderáció is, de most nem róluk van szó, bár egy hasonlat erejéig még maradjunk náluk.

2022-ben a Boszniai Szerb Köztársaság mintegy 700 millió konvertibilis márka, vagyis 357 millió euró hitelt vett fel különféle indoklással, vagyis négyszer többet, mint amennyit a a Föderáció ugyanebben az időszakban kalapozott össze.

A boszniai Szerb Köztársaság számára az idei év különösen nehéz lesz, mert 1,2 milliárd konvertibilis márka, vagyis 612 millió euró vár visszafizetésre, ami a Banja Luka-i költségvetés mintegy egyötöde, ezért az sem zárható ki, hogy a nem éppen szerzetesi életmódot folytató Dodik ismét becsönget a Karmelita Kolostorba.

Figyelembe véve, hogy a boszniai szerb elnöknek a régi adósságok rendezéséhez újabb eladósodásra lesz szüksége, logikusnak tűnik, hogy Dodik nem akar lemondani több milliárd euróra becsülhető állami vagyonról.

Minden más pedig politikai bábjáték felnőtteknek.