Magyarország

Orosz innovációs központ van az egyik belgrádi irodaházban, amely Tiborcz tulajdonába került

Szerbia és Oroszország 2022 áprilisában alapította az innovációs központot, amely székhelyének a GTC által 2015-ben épített FortyOne irodaházat választotta. A magyar ingatlanfejlesztő cég akkori beszámolója szerint az építkezésindító ünnepségen részt vett Siniša Mali jelenlegi pénzügyminiszter is, aki annak idején belgrádi polgármesterként több ingatlanprojekt születésénél bábáskodott, beleértve a belgrádi Mini Dubait, vagyis közismertebb nevén a Belgrade Waterfrontot is

Közzétéve:

8 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2024.01.28.

Írta

Varga Szilveszter

Forráspont Belgrád kellős közepén (Forrás: Netokracija)

A cikk meghallgatása

Orosz innovációs központ van a FortyOne újbelgrádi irodaház negyedik emeletén, a központot Szerbia és Oroszország közösen alapította 2022 áprilisában, vagyis mindössze néhány hónappal az Ukrajna elleni támadást követően, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni első szankcióit fogalmazta meg. Egyelőre nem világos, hogy milyen tevékenységet folytat a szerbiai orosz innovációs központ, amelyet egy Balkánnal foglalkozó francia portál egy üres kagylóhoz hasonlított. A Forbes szerbiai kiadása nemrég két cikket is szentelt annak, hogy a Diófa Alapkezelő (Diofa Fund Management) több irodaházat vásárolt Újbelgrádban, ez az alapkezelő Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. Az irodaházak korábban is magyar tulajdonban voltak az Indotek és a GTC révén.

Orosz innovációs központ a FortyOne irodaházban

Szerbia és Oroszország 2022 áprilisában, néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után alapította meg az innovációs központot, amely székhelyének a GTC által 2015 körül épített FortyOne irodaházat választotta. A magyar ingatlanfejlesztő cég akkori beszámolója szerint az építésindító ünnepségen részt vett Siniša Mali jelenlegi pénzügyminiszter is, aki annak idején belgrádi polgármesterként több ingatlanprojekt születésénél bábáskodott, beleértve az ottani Mini Dubait, a Belgrádi Vízivárost, vagyis közismertebb nevén a Belgrade Waterfrontot is.

A Szabad Európa szerb nyelvű portálja szerint a szerb-orosz innovációs központ (Tipping Point), amelyet szerbül “Tačka ključanja Srbija” néven emlegetnek 80%-ban szerb állami tulajdonban van, a fennmaradó 20% pedig két orosz állami vállalaté, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen irányítása alatt áll, ezek az Új Projektek Előmozdítását Segítő Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (ASI) és a Nemzeti Technológiai Kezdeményezési Platform (NTI).

Mindkét cég alapítója az orosz kormány, és ennek megfelelően Moszkvában jegyezték be őket. Az ASI élén Dmitrij Nyikolajevics Peszkov áll, akit 2018-ban Putyin digitális és technológiai fejlesztési különmegbízottjává nevezett ki, később Nagy-Britannia megszankcionálta az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez a Peszkov nem keverendő össze a Kreml szóvivőjével!

Nem azonos a Kreml szóvivőjével (Forrás: ASI, illetve oroszosan ACI)

A Netokracija nevet viselő szerb üzleti és technológiai portál 2019 január közepén számolt be arról, hogy Belgrád lehet az első külföldi város, ahol megvalósul a „Tочка Kипения” orosz projekt, amely multidiszciplináris kapcsolatot biztosít a tudomány, a mérnöki munka, az oktatás és a digitális technológia között, amely akkor, vagyis 2019-ben már 19 orosz városban működött.

Azóta hivatalosan mintegy 180 hasonló központot nyitottak meg Kalinyingrádtól (1946 előtt Königsberg) Kamcsatkáig azzal a céllal, hogy fellendítsék Oroszország technológiai fejlődését, és együttműködjenek a befektetőkkel, a tudományos közösséggel és a közintézményekkel. Két központ is alakult a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigeten lévő Szimferopolban.

A szerb kormány épületébe van bejelentve

A szerb cégjegyzék szerint Belgrádban a Tačka ključanja Srbija (magyarul a név jelentése “Forráspont”) székhelye a Nemanjina 11 szám alatt található, ez a szerb kormány címe, tehát a szerb-orosz innovációs központot szó szerint a szerb kormány épületébe jelentették be.

A Le Courrier des Balkans azt írja, hogy a szerb állam 2022-ben 7,4 millió dinár, azaz hozzávetőleg 63 000 euró értékben vállalta magára a szerb-orosz innovációs központ helyiségeinek bérleti díját és tevékenységének finanszírozását, a bérleti díj vonatkozásában nyilván a FortyOne üzletközpontra, és nem a szerb kormány épületére kell gondolni.

Kapcsolódó cikk

Forbes SRB: Orbán Viktor veje 11 irodaházat vásárolt Belgrádban

A Netokracija ugyan nem vitatta el hogy Szerbiának szüksége van hasonló központokra és kezdeményezésekre, hogy megakadályozzák a fiatalok és a tehetségek elvándorlását, feltette azonban a kérdést, hogy Oroszország valódi partner-e ebben, vagy egy újabb grandiózus projektről van szó, amely semmilyen szerepet sem tölt be.

A Szabad Európa mostani beszámolója szerint a FortyOne honlapján nem találhatók fényképek, telefonszámok vagy információk az „innovációs központ” tevékenységéről.

Ugyanakkor a szerbiai cégjegyzék szerint a szerb-orosz Forráspont aktívan működő korlátolt felelősségű társaság, amely üzleti és egyéb ügyvitelhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységet folytat, kevesebb mint öt alkalmazottat foglalkoztat, egy Marija Kecman nevű hölgy képviseli, és kevesebb mint százezer eurós bevétellel rendelkezik.

A felügyelőbizottság elnöke Darinka Leković, az ügyvivő szerb kormány tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs minisztériumának kabinetfőnöke.

A belgrádi ellenzéki Nova hírportál szerint Ivana Gačević, aki a Forráspont igazgatója volt, nemrég mondott le erről a posztról, ő egyébként a Szerb Haladó Párt elnökségének a tagja.

Az orosz Leader ID üzleti adatbázis szerint a 2022-es pénzügyi jelentés azt tartalmazza, hogy a központnak két alkalmazottja volt, és mintegy 59 000 eurót költöttek fizetésekre. A 2023-as jelentést még nem tették közzé.

A Szputnyik V-és szerb politikus van a háttérben

Amikor ez a furcsa cég megalakult, Szerbiát Oroszország felé Nenad Popović, akkori innovációs és technológiai fejlesztési miniszter képviselte, aki a Szerb Néppárt (Narodna Partija Srbije) vezetője, ez az operettpárt a Szerb Haladó Párttal koalícióban került be a parlamentbe 2016-ban és 2020-ban.

Az amerikaiak szankcióval méltatták a tevékenységét

Az amerikaiak szankcióval méltatták Nenad Popović tevékenységét különös tekintettel az orosz cégekkel fenntartott kapcsolataira (Forrás: KRIK)

Popović nyíltan Európa-ellenes és oroszbarát politikus, aki a koronavírus-járvány idején azon tüsténkedett, hogy Szerbiában megkezdődhessen a Szputnyik V gyártása, miközben erősen fényezte Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vučić szerb elnököt, akik nélkül a projekt szerinte nem valósulhatott volna meg.

Kapcsolódó cikk

VUČIĆNAK HÁLA: Szerbiában megkezdődhet a Szputnyik V gyártása

Az egyébként 2023-ban amerikai szankciók alá helyezett szerb politikus ezzel teljesítette a kötelező kűrt, miközben különösen büszke volt arra, hogy Szerbia az első európai ország volt, ahol az orosz vakcina gyártása beindulhatott.

A miniszter már 2019-ben – tehát a világjárvány kitörése előtt – azon dolgozott, hogy Belgrád legyen „az első város Oroszországon kívül”, ahol „digitális központ” lesz, és ebben sikerrel is járt, mert még ugyanabban az évben, Vlagyimir Putyin belgrádi látogatása során aláírták a Szerbia és Oroszország közötti tudományos és innovációs együttműködésről szóló memorandumot.

A szerb-orosz Forráspont három évvel később nyílt meg, amikor már ezrével érkeztek Szerbiába azok az oroszok, akik nem akartak részt venni az ukrajnai mészárlásban.

Miközben Belgrádban robbanásszerűen megnövekedett az orosz cégek száma, többségük az IT szektorban tevékenykedik, a szerb és az orosz állam által közösen alapított innovációs központ nemigen számít igazi forráspontnak.

A Szabad Európa újságírója senkit sem talált az irodában, a FortyOne portása szerint ritkán fordul meg arrafelé bárki is.

A már említett francia portál szerint ezekután csak az a kérdés maradt még, hogy valójában mire használják Belgrádban ezt az oroszországi üres kagylót?

Az olvasás folytatása

Horvátország

TARTALÉKSZAVAZATOK: Mire jók a külhoni voksok a parlamenti választásokon?

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel járó manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden. Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a választók meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.09.02.

Írta

Kalapis Rókus

Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk: a konkrét tapasztalatok azt mutatják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során

A cikk meghallgatása

Miután időközben kiderült, hogy a híresztelések ellenére a külhoni magyarok mégsem eszik el a vajas kenyeret az anyaországiak elől, most úgy tűnik, hogy az idegenbe szakadt nemzetrészek a Fidesz ad infinitum uralmát fogják bebiztosítani. Legalábbis olyan hírek kaptak szárnyra Magyarisztánban, hogy a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét vizsgálja. Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk. Per egy, a kását nem eszik olyan forrón, ahogy főzik, és per kettő, a konkrét tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során.

Forró kása, et cetera

Horvátországban például már időtlen idők óta létezik a XI. választókerület, amely a külhoni horvátok voksait egyesíti Mosztártól Melbourne-ig, Szabadkától San Franciscóig. Az 1999-ben bevezetett újítást még dr. Franjo Tuđman, „a nemzet atyja“ erősítette meg elnöki nyilatkozattal, és azóta is létezik.

Időnként az ellenzék hangoskodik a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) „tartalékszavazatai“ miatt, de mint ezt a gyakorlat megmutatta, a választásokat meg lehet nyerni, illetve el lehet veszíteni a külhoni szavazatok ellenére is. A legutóbbi parlamenti választásokon a messzihorvátok három HDZ-s képviselőt választottak be a parlamentbe.

A horvát parlamentnek (Szábor) legalább 100, legfeljebb 160 képviselője van, akiket közvetlen és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra választanak. 140 képviselőt választókerületenként választanak, 3 hely a diaszpórát – külhoni horvátokat illeti, nyolc hely pedig nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat is.

Bár elméletileg a külhoni horvátok meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, mivel kb. 4,5 millió horvát él külföldön, gyakorlatilag több, mint az anyaországban, ez azonban gyakorlatban egészen másként fest.

Elsősorban messzihorvátok töredéke veszi a fáradtságot, hogy bejelentkezzen a szavazók listájára, ismét csak a legutóbbi választások adatai szerint idén 222 ezer személy jelentkezett be.

A külhoni választások lebonyolítása problémás, elsősorban azért, mert csak a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet szavazni, azaz 47 országban 124 helyen, és ilyenkor általában hatalmas tumultus van mindenfelé. Nem fontos, de érdekes, hogy a legtöbb szavazó a környező országokban és Németországban volt.

A külhoniak hatása a horvát választásokra

A külhoni horvátok szavazatai azonban sokban befolyásolni tudják a mindenkori horvátországi választásokat, de nem a XI. szavazókerület „rezervátumának” köszönhetően, hanem a nagy számú bosznia-hercegovinai, horvát állampolgársággal is bíró horvát nemzetiségű egyének jóvoltából.

Ezek zöme ugyanis Horvátországban is be van jelentve, egészségügyi biztosítás, stb. miatt, és a határ menti megyékben Szlavóniától Dalmáciáig jelentős mértékben elő tudják segíteni a jellemzően HDZ-s győzelmet.

Ez a javarészt fiktív „kétlaki” életmód időnként megismétlődő vitákat robbant ki, és esetenként a belügy tisztogatásba kezd, kiszállva azokra a helyekre, ahová tizen- sőt huszonvalahány egyén is be van jelentve.

Ezek az akciók általában nem vezetnek tartós eredményre, mert a tettesek egyszerűen bejelentkeznek máshová, és minden marad, ahogy volt.

Régebben a hercegovinai horvátok meglehetősen népszerűtlenek voltak az országban, mert ügyeskedéseikkel, szoros összetartásukkal elverték a harmatot a hagyományos klánok elől – dalmaták, zagorjeiek, szlavónok, líkaiak -, de azóta helyreállt az egyensúly, már évek óta nem hallani ingerült felhangokat a „kamenjarok (a köves vidékről származó emberek) ellen.

Kapcsolódó cikk

Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel való manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden.

Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a polgárok meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik, hiába szavaznak Új-Zélandon a HDZ-re.

Plenković harmadik megbízatási ideje is úgy jött össze, hogy ezt-azt azért jól csinált, és akárcsak Magyarországon, a választó testület nagyobbik része elégedett volt a kormány működésével.

Nem segített sem a milanovići sokkterápia, sem a lagymatag ellenzéki összefogás, de még a Hazafias Mozgalom „lázadása” sem. Maradt a HDZ, amely aztán az EU-s választásokon újrázott. Most már a teljes elégedettséghez a köztársasági elnökválasztás megnyerése hiányzik. De ez sem a külhoni horvátok szavazatain fog múlni.