Orosz innovációs központ van az egyik belgrádi irodaházban, amely Tiborcz tulajdonába került

Orosz innovációs központ van a FortyOne újbelgrádi irodaház negyedik emeletén, a központot Szerbia és Oroszország közösen alapította 2022 áprilisában, vagyis mindössze néhány hónappal az Ukrajna elleni támadást követően, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni első szankcióit fogalmazta meg. Egyelőre nem világos, hogy milyen tevékenységet folytat a szerbiai orosz innovációs központ, amelyet egy Balkánnal foglalkozó francia portál egy üres kagylóhoz hasonlított. A Forbes szerbiai kiadása nemrég két cikket is szentelt annak, hogy a Diófa Alapkezelő (Diofa Fund Management) több irodaházat vásárolt Újbelgrádban, ez az alapkezelő Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. Az irodaházak korábban is magyar tulajdonban voltak az Indotek és a GTC révén.

Orosz innovációs központ a FortyOne irodaházban

Szerbia és Oroszország 2022 áprilisában, néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után alapította meg az innovációs központot, amely székhelyének a GTC által 2015 körül épített FortyOne irodaházat választotta. A magyar ingatlanfejlesztő cég akkori beszámolója szerint az építésindító ünnepségen részt vett Siniša Mali jelenlegi pénzügyminiszter is, aki annak idején belgrádi polgármesterként több ingatlanprojekt születésénél bábáskodott, beleértve az ottani Mini Dubait, a Belgrádi Vízivárost, vagyis közismertebb nevén a Belgrade Waterfrontot is.

A Szabad Európa szerb nyelvű portálja szerint a szerb-orosz innovációs központ (Tipping Point), amelyet szerbül “Tačka ključanja Srbija” néven emlegetnek 80%-ban szerb állami tulajdonban van, a fennmaradó 20% pedig két orosz állami vállalaté, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen irányítása alatt áll, ezek az Új Projektek Előmozdítását Segítő Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (ASI) és a Nemzeti Technológiai Kezdeményezési Platform (NTI).

Mindkét cég alapítója az orosz kormány, és ennek megfelelően Moszkvában jegyezték be őket. Az ASI élén Dmitrij Nyikolajevics Peszkov áll, akit 2018-ban Putyin digitális és technológiai fejlesztési különmegbízottjává nevezett ki, később Nagy-Britannia megszankcionálta az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez a Peszkov nem keverendő össze a Kreml szóvivőjével!

Nem azonos a Kreml szóvivőjével (Forrás: ASI, illetve oroszosan ACI)

A Netokracija nevet viselő szerb üzleti és technológiai portál 2019 január közepén számolt be arról, hogy Belgrád lehet az első külföldi város, ahol megvalósul a „Tочка Kипения” orosz projekt, amely multidiszciplináris kapcsolatot biztosít a tudomány, a mérnöki munka, az oktatás és a digitális technológia között, amely akkor, vagyis 2019-ben már 19 orosz városban működött.

Azóta hivatalosan mintegy 180 hasonló központot nyitottak meg Kalinyingrádtól (1946 előtt Königsberg) Kamcsatkáig azzal a céllal, hogy fellendítsék Oroszország technológiai fejlődését, és együttműködjenek a befektetőkkel, a tudományos közösséggel és a közintézményekkel. Két központ is alakult a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigeten lévő Szimferopolban.

A szerb kormány épületébe van bejelentve

A szerb cégjegyzék szerint Belgrádban a Tačka ključanja Srbija (magyarul a név jelentése “Forráspont”) székhelye a Nemanjina 11 szám alatt található, ez a szerb kormány címe, tehát a szerb-orosz innovációs központot szó szerint a szerb kormány épületébe jelentették be.

A Le Courrier des Balkans azt írja, hogy a szerb állam 2022-ben 7,4 millió dinár, azaz hozzávetőleg 63 000 euró értékben vállalta magára a szerb-orosz innovációs központ helyiségeinek bérleti díját és tevékenységének finanszírozását, a bérleti díj vonatkozásában nyilván a FortyOne üzletközpontra, és nem a szerb kormány épületére kell gondolni.

Kapcsolódó cikk

Forbes SRB: Orbán Viktor veje 11 irodaházat vásárolt Belgrádban

A Netokracija ugyan nem vitatta el hogy Szerbiának szüksége van hasonló központokra és kezdeményezésekre, hogy megakadályozzák a fiatalok és a tehetségek elvándorlását, feltette azonban a kérdést, hogy Oroszország valódi partner-e ebben, vagy egy újabb grandiózus projektről van szó, amely semmilyen szerepet sem tölt be.

A Szabad Európa mostani beszámolója szerint a FortyOne honlapján nem találhatók fényképek, telefonszámok vagy információk az „innovációs központ” tevékenységéről.

Ugyanakkor a szerbiai cégjegyzék szerint a szerb-orosz Forráspont aktívan működő korlátolt felelősségű társaság, amely üzleti és egyéb ügyvitelhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységet folytat, kevesebb mint öt alkalmazottat foglalkoztat, egy Marija Kecman nevű hölgy képviseli, és kevesebb mint százezer eurós bevétellel rendelkezik.

A felügyelőbizottság elnöke Darinka Leković, az ügyvivő szerb kormány tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs minisztériumának kabinetfőnöke.

A belgrádi ellenzéki Nova hírportál szerint Ivana Gačević, aki a Forráspont igazgatója volt, nemrég mondott le erről a posztról, ő egyébként a Szerb Haladó Párt elnökségének a tagja.

Az orosz Leader ID üzleti adatbázis szerint a 2022-es pénzügyi jelentés azt tartalmazza, hogy a központnak két alkalmazottja volt, és mintegy 59 000 eurót költöttek fizetésekre. A 2023-as jelentést még nem tették közzé.

A Szputnyik V-és szerb politikus van a háttérben

Amikor ez a furcsa cég megalakult, Szerbiát Oroszország felé Nenad Popović, akkori innovációs és technológiai fejlesztési miniszter képviselte, aki a Szerb Néppárt (Narodna Partija Srbije) vezetője, ez az operettpárt a Szerb Haladó Párttal koalícióban került be a parlamentbe 2016-ban és 2020-ban.

Az amerikaiak szankcióval méltatták Nenad Popović tevékenységét különös tekintettel az orosz cégekkel fenntartott kapcsolataira (Forrás: KRIK)

Popović nyíltan Európa-ellenes és oroszbarát politikus, aki a koronavírus-járvány idején azon tüsténkedett, hogy Szerbiában megkezdődhessen a Szputnyik V gyártása, miközben erősen fényezte Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vučić szerb elnököt, akik nélkül a projekt szerinte nem valósulhatott volna meg.

Kapcsolódó cikk

VUČIĆNAK HÁLA: Szerbiában megkezdődhet a Szputnyik V gyártása

Az egyébként 2023-ban amerikai szankciók alá helyezett szerb politikus ezzel teljesítette a kötelező kűrt, miközben különösen büszke volt arra, hogy Szerbia az első európai ország volt, ahol az orosz vakcina gyártása beindulhatott.

A miniszter már 2019-ben – tehát a világjárvány kitörése előtt – azon dolgozott, hogy Belgrád legyen „az első város Oroszországon kívül”, ahol „digitális központ” lesz, és ebben sikerrel is járt, mert még ugyanabban az évben, Vlagyimir Putyin belgrádi látogatása során aláírták a Szerbia és Oroszország közötti tudományos és innovációs együttműködésről szóló memorandumot.

A szerb-orosz Forráspont három évvel később nyílt meg, amikor már ezrével érkeztek Szerbiába azok az oroszok, akik nem akartak részt venni az ukrajnai mészárlásban.

Miközben Belgrádban robbanásszerűen megnövekedett az orosz cégek száma, többségük az IT szektorban tevékenykedik, a szerb és az orosz állam által közösen alapított innovációs központ nemigen számít igazi forráspontnak.

A Szabad Európa újságírója senkit sem talált az irodában, a FortyOne portása szerint ritkán fordul meg arrafelé bárki is.

A már említett francia portál szerint ezekután csak az a kérdés maradt még, hogy valójában mire használják Belgrádban ezt az oroszországi üres kagylót?