Connect with us

Oroszország

DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

harmasban sarga
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Milorad Dodik szeptember 20-i moszkvai látogatása lényegesen kisebb visszhangot kapott a boszniai sajtóban, mint a korábbi oroszországi utazásai. A szerb államelnökségi tag Vlagyimir Putyinnal való tárgyalásait a választási kampányba végletekig belebonyolódott boszniai politikai elit kisebb elánnal kommentálta, ráadásul az orosz-boszniai szerb találkozó a mozgósításra vonatkozó orosz bejelentés előtt történt, amely kétségkívül elvitte a show-t. Ennek ellenére érdemes beletekinteni abba, hogy miként fogadták otthon Dodik Moszkvában felvázolt grandiózus terveit.

Téma volt bőven

A teljesen egyértelmű, hogy Putyin és Dodik közötti találkozó időzítése közel sem volt véletlen. Az október 2-án tartandó boszniai választás kampányidőszakának csúcspontján a boszniai szerbek legfőbb vezetője komoly támogatást kapott Moszkvától azzal, hogy négyszemközti tárgyalásra ülhetett le a hosszú asztalnál minden oroszok elnökével, Vlagyimir Putyinnal.

Megbeszélni való pedig akadt bőven a két vezető között. Elég csak arra gondolni, hogy október elején lesz esedékes a Gazprommal a Boszniába exportált földgáz árának meghatározása. Ezen túlmenően a felek tárgyaltak azoknak az orosz pénzből finanszírozni tervezett energetikai beruházásoknak a sorsáról, amelyek kérdésessé váltak az ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók miatt.

A “szerb nemzet Miléje” azonban nem véletlenül ülhetett a hírhedtté vált “hosszú asztal” rövidebb oldala mentén Putyinnal szembe. A találkozó után adott dodiki nyilatkozatok szerint minden kérdésben megegyezés született, és ráadásul a számára is megnyugtató módon.

Mile elintézte

Dodik a boszniai Szerb Köztársaság hivatalos televízió csatornájának és az orosz kormányhoz szorosan kötődő RIA Novosztyinak adott interjúi nehezen letnek volna másként értelmezhetők, mint a boszniai kampányban a legfőbb szerb helyzetének erősítését célzó üzenetek.

Kellhetett is az erősítés, mert a baloldali szerb ellenzék magasabb fokozatra kapcsolt a kampányban: korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az SNSD-től kiszivárgott belső felmérés szerint számos választókörzetben Jelena Trivić, közös ellenzéki jelölt vezet Dodikkal szemben.

A moszkvai látogatás azonban fordulópont lehet az elemzők szerint.

A találkozóval Dodik újfent megmutatta a boszniai szerbeknek, hogy lehet őt “n+1” alkalommal is nyugati szankciókkal sújtani, de a Kremlbe neki van kizárólagos bejárása ahhoz a Putyinhoz, aki toronymagasan a legnépszerűbb külföldi politikus a boszniai szerbek körében.

A pontos időzítés mellett a témaválasztások is azt tükrözték, hogy Mile jó politikai érzékkel igyekezett olyan kérdéseket feszegetni, amelyek a választók minél szélesebb rétegét érintik. Így Dodik a kampány hátralevő részében elég, ha csak annyit mond a szerb entitás jövője szempontjából felmerülő kérdésekre, hogy elintézte az EUFOR-t a NATO helyett, az olcsó gázt a fagyhalál helyett, és egy “batár beruházást” a munkanélküliség helyett.

Mi kellhet még, kérdezhetnénk. Nos, ahogy említettük a boszniai szerb ellenzék is ezen a ponton akadhatott meg, mert be kellett látniuk, hogy nehezen tudnának ezeket meghaladó és egyben reálisnak tűnő ígéreteket tenni a kampányban, bár a dodiki ígéretek értékét némileg csökkentheti a mozgósítára tett orosz elnöki bejelentés, ennek azonban a boszniai szerbek esetében nem kell kötelezően így lennie.

A kispadosok kiabáltak

Ezek után nem kell meglepődni azon, hogy Dodik moszkvai látogatására olyan politikai szereplők reagáltak élénkebben, akik a kampányukat a jelenlegi politikai elit széles körben történő kritizálására építették fel.

Így tett Fahrudin Radončić bosnyák médiamágnás, az egykor szebb napokat megért Jobb Időkért Szövetség (Savez za Bolju Budućnost, SBB) elnevezésű párt elnöke is.

Radončić nyilatkozatában közölte, hogy ő maga és a boszniai (bosnyák) hazafiak nem félnek Dodik provokációitól, mert már a kilencvenes években megmutatták, hogy képesek a hazájuk védelmére.

Mirsad Hadžikadić, a centrista Haladás Platform (Platforma za Progres, PP) párt vezetője, úgy vélte, hogy Dodik ezzel Putyin karjaiba taszítja a boszniai Szerb Köztársaságot, amivel a boszniai szerbség ahhoz az Oroszországhoz kötődne szorosabban, ahonnan az orosz lakosság egy része erőteljesen menekül.

Radončić és Hadžikadić véleménye annyiban tekinthető mérvadónak, amennyiben a két 5%-os támogatottságú párt elnökének a véleménye annak tekinthető a politikai ellenfeleiket illetően.

A boszniai politikai élet nagy pártjainak vezetői hallgattak a szerb ellenzékhez hasonlóan.

A sort egyedül a fő bosnyák erőnek tekinthető Demokratikus Akciópártból (Stranka demokratske akcije, SDA) kiszorult, illetve hivatalosan kilépett, majd az SDA-t korábban hátra hagyók által összegrundolt Narod i Pravda (NiP) párthoz csatlakozott Denis Zvizdić törte meg, aki jelenleg a párt alelnökeként a bosnyák jobboldalról számíthat szavazatokra.

Zvizdić szerint a látogatás kizárólag a kampány részeként értékelhető, Dodik valójában semmit sem oldott meg, mert semmiről sincs megállapodás az orosz féllel, mert mindössze annyi történt, hogy Dodik érzékelte az ellenfele, Jelena Trivić erősödését, így valami “hangzatos produkciót kellett bemutatnia, amihez Moszkva segítségére volt szüksége.

Zvizdić végül azt a következtetést vonta le, hogy Dodik útja pontosan annak a tézisnek a bizonyítéka, amely szerint a győzelme egyáltalán nem biztos a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért folyó harcban.

Dodik védelmére sietett ugyanakkor Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, Dodik párttársa.

Višković kifejtette, hogy a szarajevói vezetés nem tudja értékelni a Dodik által letárgyalt, olcsó orosz gázt. Višković nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a bosnyák-horvát Föderáció földgáz igénye négyszerese a szerb entitásénak, így értékelése szerint a Föderáció vezetése is haszonélvezője a megállapodásnak.

Válaszul a Föderáció földgázellátását intéző Energoinvest cég közleményt adott ki, amiben jelezték, hogy Dodik oroszországi útja óta a Gazprom nem jelezte a cég felé, hogy más lenne a beszerzési ár.

A következő szállítási időszakra a Gazprom az árat október 1. után, vagyis már a választásokat követően határozza majd meg az Energoinvest részére, és a Dodik által megtárgyat ár általuk nem/sem ismert.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Vučić a KFOR-t kéri az északi területekre, a Quinta szerint nagyon veszélyes a helyzet

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

QUINTA KFOR
A szerb elnök tegnap az orosz nagykövettel, ma a Quinta-országok nagyköveteivel találkozott (Forrás: Szerb elnöki Instagram)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök találkozott a Quinta-országok – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország – nagyköveteivel, valamint az Európai Unió küldöttségének vezetőjével. A találkozót követően a szerb elnök alig írt valamit az Instagramon, az amerikai nagykövet a többiek nevében is nyilatkozva ugyanakkor úgy vélte, hogy nagyon veszélyes a helyzet Koszovóban.

Vučić a KFOR-t kéri

Vučić az Instagramon azt írta, hogy a Szerbia számára egyik legnehezebb pillanatban “volt egy fontos beszélgetése a Quinta képviselőivel”.

Ehhez még hozzátette, hogy megismételte Szerbia álláspontját a legutóbbi koszovói (és metóhiai) eseményekkel kapcsolatban, és kérte, hogy “Kurti rendőrsége” helyett a KFOR gondoskodjon minden biztonsági kérdésről Észak-Koszovóban.

Vučić kérdés formájában felvetette azt is, hogy a koszovói rendőrség miért utasította el, hogy az EULEX részt vegyen abban a műveletben, amelyet Koszovó északi részén hajtottak végre a koszovói albán rendőrök.

KFOR QUINTA

A szerb elnök “farkasszemet nézett” a fotósnak háttal lévő amerikai nagykövettel (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerb nemzeti amnézia

Christopher Hill amerikai nagykövet a szerb elnökkel folytatott megbeszélést követően kijelentette, hogy a Quinta nagykövetei szerint nagyon veszélyes a helyzet Koszovó északi részén, és további erőfeszítésekre lesz szükség a kiváltó okok megtalálásához.

Hill tragikus eseménynek nevezte, ami történt, és hozzátette, hogy mindenkinek el kell ítélnie a koszovói rendőrség egyik tagjának meggyilkolását. Megjegyezte, hogy természetesen mindig sajnálják az emberéleteket, viszont nem szabad elfeledni, hogy folytatni kell a politikai folyamatot.

Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy a következő napokban, hetekben erősíteni kell a diplomáciai tevékenységet. Egyúttal elmondta azt is, hogy a jelenlegi európai válságot, valamint a különleges biztonsági és politikai helyzetet illetően fontos beszélni arról, hogy Szerbia hol szeretne lenni.

Hill úgy fogalmazott, hogy Szerbiának magának kell döntenie az útjáról, de annak a véleményének adott hangot, hogy a jólét nem keletről jön, mert az az útvonal folyamatosan javítás alatt áll, és a kérdés az, hogy Oroszország mikor tudja visszaszerezni azt a szerepet, amellyel hozzájárul a civilizációhoz.

A nagykövet úgy vélte, hogy sok ember megérti, hogy Szerbiának nincs más választása, minthogy a Nyugat részévé váljon, merthogy katonai értelemben a semlegesség drága, a független országoknak maguknak kell finanszírozniuk a védelmüket, mert számukra nem létezik a kollektív segítség elve.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy mindazzal, amit elmondott nem arra szeretne utalni, és nem osztja azokat a véleményeket, hogy Szerbiának el kell felejtenie a múlt keserű tapasztalatait, és nemzeti amnéziát kell tartania.

Hill hozzátette, hogy Oroszország megbízhatatlan beszállító, és nem sok eladható fegyverrel rendelkezik, pedig az ukrajnai háború előtt sokan azt hitték, hogy az orosz a második legerősebb hadsereg a világon.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolta, hogy meggyengítheti és megoszthatja a NATO-t, és hogy a NATO eltűnhet, mint a Szovjetunió, amihez hozzátette, hogy amikor Svédország is csatlakozik, akkor éppen az ellenkezője következik be, és újra kell fogalmazni a NATO-szövetség határairól szóló földrajzi adatokat.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava