A Makkhetesnél a migránsbandák megint elővették a fegyvereket, három sebesült

A szabadkai rendőrkapitányság közlése szerint a Magyarországgal közös államhatár menti erdős területen konfliktus alakult ki két migránscsoport között. Az eddigi hírek szerint hárman megsebesültek, egyikük sem szerbiai állampolgár.

A körzetvezető a Facebookon üzent

A rendőrséget a Makkhetes, Radanovác és Palicsi tőzegtó környékén élők és a horgászok riasztották, mert délután egy óra után lövöldözést hallottak a közeli erdőkből. A fegyverek délután két óra körül egy időre elhallgattak, majd ismét megszólaltak.

Kapcsolódó cikk

EMBERCSEMPÉSZET ÉLŐBEN: Migránslesen a makkhetesi erdőben

A rendőrök nagy erőkkel érkeztek a helyszínre, és azt tanácsolták az embereknek, hogy ne hagyják el az otthonaikat, vagyis hogy húzódjanak be a házakba.

Bojan Šoralov, az észak-bácskai körzet vezetője a Facebookon üzent, miközben a helyzetet is elemezte némileg.

Šoralov megjegyezte, hogy a szerbiai belügyminisztérium az utóbbi napokban fokozott tevékenységet folytatott „az illegális migránsok befogadó állomásokon kívüli tartózkodásának fokozott ellenőrzése kapcsán” Szabadkán, valamint a határmenti övezetben a Hajdújárás és a Kelebia közötti területen.

A fenti térképen jól látszik, hogy mekkora területről van szó, de ez önmagában nem egy jól ellenőrizhető és gyorsan bejárható vidék, a világosabb rész gyéren benőtt homokos terület, a sötétebb zöld rész pedig erdővel fedett, nagy kiterjedésű földdarab, amely szövevényes útvonalakat és kisebb olajmezőket rejt magában.

A kis utakon autókkal nemigen lehet közlekedni, ami főleg olyan esős időszakban nehéz, mint a mostani. További problémát jelent, hogy időnként van GPS-jel, időnként meg nincs, egyrészt mert az erdő beárnyékolja a telefonokat, másrészt mert a határmenti övezetről van szó, ahol a szerb adók jele már nem, a magyar tornyok jele pedig még nem fogható.

Aki nem ismeri az erdőt, annak nappal sem tanácsos bemennie a fák közé, vagy letérnie a főbb utakról.

Annyira ugyan senki sem tud eltévedni, hogy egyszer csak Magyarországon találja magát, mert a kerítés ezt megakadályozza, ám az erdőből úgy sem lehet kijutni, hogy a tévelygő a kerítést követi, mert a kerítés mentén szerb oldalon nincs jól járható út, még rosszul járható sem.

Így nem lehet villámgyors rendőri akciót végrehajtani, nem lehet a migránscsoportokat bekeríteni, legfeljebb több napos megfigyelő munkával, vagy a helyi lakosság támogatásával találhatók meg a táborhelyek, a bandáknak azonban vannak őreik, akik azonnal jelentenek, ha gyanús mozgást észlelnek.

Kapcsolódó cikk

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

A BALK-on több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a migránsok, nem csak az afganisztániak vagy a pakisztániak hoznak létre kommunajellegű bázisokat, hanem a marokkóiak és a szíriaiak is, gondoljunk itt például Mohammed Tetouani Horgosi Királyságára, és annak művészeti életére.

A csempészettel foglalkozó bandák tagjainál lehet fegyver, a migránsok jó részénél azonban legfeljebb csak kések vannak, mert ők ugyanolyan áldozatok, mint a helyi lakosság, amely kénytelen elviselni a migránsok vonulását észak felé.

A mostani eset azt jelzi, hogy a szerbiai rendőrség a tavalyi lövöldözést követően képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, nem csak azért mert a környék földrajzi és egyéb adottságai ezt nem teszik lehetővé, hanem azért sem, mert nincs meg a szándék a belgrádi vezetés részéről, Szerbia ugyanis uniós támogatást kap a migránsokról való gondoskodásért, ha viszont nincsenek migránsok, akkor nem jönnek az eurómilliók sem.

Persze, attól egyelőre nem kell tartani, hogy nem lesz migráns, a kérdés inkább az, hogy a migránsbandák mikor csúsznak ki az ellenőrzés alól, illetve hogy mikor épülnek be a rendőrségbe, vagy fonódnak össze az állami struktúrákkal?

Miért történt a lövöldözés?

Az észak-bácskai körzetvezetőnek egészen más magyarázata van arra, hogy miért történt az újabb lövöldözés.

– Az nyilvánvaló, hogy az említett területen a migránsok számának visszaszorítása tiltakozást (lázadást) váltott ki az ugyanazon a területen lévő csempészek és csempészcsoportok között, ami az egymással szemben lőfegyverrel történő egyre intenzívebb fellépésben tükröződik

– fogalmazta meg igencsak nyakatekerten a véleményét Šoralov, aki ezzel azt akarta mondani, hogy ha a rendőrök elviszik a migránsokat, akkor a csempészek és a csempészbandák tagjai egymást ölik le.

A körzetvezetőnek abban mindenképpen igaza van, hogy ha kevés lesz a fóka, akkor kihalnak az eszkimók, de ilyesmiről egyelőre szó sincs.

A csempészbandáknak ugyanis határokon átnyúló kapcsolataik vannak, vagyis a migránsok utaztatásának szervezését már Afrikában vagy a Közel-Keleten megkezdik, a főnököket pedig nem a makkhetesi erdőben kell keresni, inkább Szabadkán, de még inkább Belgrádban, vagy azon is túl.

Ne feledjük, ez ma már egy iparág, ami pedig a makkhetesi erdőben folyik az nem más, mint kisüzemi termelés!

A MEGSOKSZOROZOTT VUČIĆ: Bojan Šoralov Facebook-profilja

A körzetvezető ezt még egy újabb mondatot szentelt az illegális migránsok köreiben tapasztalható egyre nagyobb idegességnek.

– Nyilvánvaló, hogy túlzottan idegesek az illegális migránsok, akiknek nem engedjük meg, hogy a Szabadkai Erdő területén tartózkodjanak, és minden nap humánus áttelepítési akciókat hajtunk végre, áttelepítjük őket a Szerbia területén található befogadó központokba. A tavalyi évhez képest drasztikusan kevesebb a számuk, és növekszik az idegesség a részükről

– tette még hozzá Bojan Šoralov, aki valószínűleg ritkán járt a magyar határral szomszédos erdőkben, ahol általában éjszaka zajlik az élet. Nincs az a rendőri alakulat, amely az éjszakai órákban meg tudná állítani a csempészbandákat, de azért egy fogadalmat lehet tenni.

– Továbbra is minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az illegális migránsok tartózkodását és átvonulását a határ menti térségen, és felszámoljuk a Szabadka környékén eddig esetleg megépült informális táborokat

– üzente a Facebookon az észak-bácskai körzet vezetője. Ezt csak a rend kedvéért idéztük, miután tudjuk, hogy egy-egy ilyen fogadkozás csak a lakosság megnyugtatását szolgálja, és hogy köszönő viszonyban sincs a valósággal. És mert mi még emlékszünk arra, hogy mit mondott Bojan Šoralov a tavaly nyári lövöldözést követően.

– Az emberek teljes mértékben megbízhatnak a hatóságokban és a biztonsági szolgálatokban, nagyon odafigyelünk az emberekre, és azon dolgozunk, hogy összehangoljuk az összes érintett intézmény és szolgálat munkáját, amely az egy hete történt eseten és a migránsválsággal kapcsolatos átfogó probléma megoldásán dolgozik

– mondta tavaly Šoralov, aki akkor megkérte a taxisokat, hogy ne szállítsanak migránsokat, mivel szavai szerint másra nemigen volt felhatalmazása, ő ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy a kérdésben jogerős döntéseket hozzon.

Mi is tudjuk, hogy Šoralov túl kicsi hozzá, ezért a következő kérdést pusztán csak megszokásból tesszük fel: vajon az utóbbi egy évben a „kicsike Šoralov” mit tett azért, hogy idén, vagy esetleg jövőre ne forduljon elő ilyen, vagy ehhez hasonló lövöldözés a Szabadka környéki erdőkben?

Ez egy költői kérdés volt.