Magyarország
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt, mint az az elnevezésből sejthető lehet. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját “udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet be annak örömére mutattak be, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem részletezi a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága
Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy létrehozta a maga “királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről nevezték el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.
Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga “harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.
Ez a “haraba” több mint két éven át a Közel- Keletről és Észak- Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze “pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi Királyságtól.
– Hallottam a harabáról. Azt mondták, hogy egy jó hely, ahol meg lehet szállni, de amikor odamentem, láttam, hogy ez nem igaz, olyan, mint egy dzsungel
– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.
A “hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az “ígéret földjére”.
– A harabában az emberek, amikor kifizetik a 3000 eurós összeget, eltölthetnek egy-két, vagy esetleg három napot, amíg a főnökök mindent előkészítenek, és kiküldik az embereket (a migránsokat) a határra
– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.
A helyzetismerők szerint a “királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.
Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy “a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.
– Igen. Ott is vannak embereik, hivatalos személyek, vagy éppen mások. Mindenhol. Szerbiában mindenhol vannak embereik
– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a “főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.
– A főnököknek vannak kapcsolataik, nem tudom, hogy pontosan kikkel, de lehet, hogy a magyar rendőrökhöz is van kapcsolatuk, nem tudom pontosan. De meg vannak a módszereik. Minden patronnak (főnöknek) megvan a módszere, hogy mikén jusson át a határon
– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.
Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?
Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.
Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.
– Köszönjük az érdeklődést. Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, de a lehető leghamarabb válaszolunk
– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.
A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:
– Azok, akik meg akarnak érkezni, akik Tetouaniban vannak, azok épségben megérkeznek. Köszönöm.
Vagy így:
– Mohammed Tetouani országának, Yusefnek, Shinuinak és Bilalnek, Isten óvjon meg benneteket a szenvedéstől és a gyötrelemtől, minden tisztelet mindenkinek.
Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a “világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.
Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a “Horgosi Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, “területi integritását” veszélyeztetik.
– Hirtelen történt valami, amit nem értettünk, mert olyan emberek támadtak ránk, akiket nem ismertünk, ránk támadtak, kalasnyikovokkal, és pisztolyokkal lőttek ránk
– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.
Kapcsolódó cikk
Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert “szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.
A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen “királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.
Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.
A Horgosi Királyság művészeti élete
Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.
A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.
A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.
Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy “üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.
Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!
A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.
Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.
A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a “horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló “társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és “oktatófilmek” garmadával “tolják meg” az üzletet.
A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.
Horvátország
TARTALÉKSZAVAZATOK: Mire jók a külhoni voksok a parlamenti választásokon?
A horvát választási rendszer, illetve az ezzel járó manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden. Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a választók meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik
Miután időközben kiderült, hogy a híresztelések ellenére a külhoni magyarok mégsem eszik el a vajas kenyeret az anyaországiak elől, most úgy tűnik, hogy az idegenbe szakadt nemzetrészek a Fidesz ad infinitum uralmát fogják bebiztosítani. Legalábbis olyan hírek kaptak szárnyra Magyarisztánban, hogy a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét vizsgálja. Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk. Per egy, a kását nem eszik olyan forrón, ahogy főzik, és per kettő, a konkrét tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során.
Forró kása, et cetera
Horvátországban például már időtlen idők óta létezik a XI. választókerület, amely a külhoni horvátok voksait egyesíti Mosztártól Melbourne-ig, Szabadkától San Franciscóig. Az 1999-ben bevezetett újítást még dr. Franjo Tuđman, „a nemzet atyja“ erősítette meg elnöki nyilatkozattal, és azóta is létezik.
Időnként az ellenzék hangoskodik a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) „tartalékszavazatai“ miatt, de mint ezt a gyakorlat megmutatta, a választásokat meg lehet nyerni, illetve el lehet veszíteni a külhoni szavazatok ellenére is. A legutóbbi parlamenti választásokon a messzihorvátok három HDZ-s képviselőt választottak be a parlamentbe.
A horvát parlamentnek (Szábor) legalább 100, legfeljebb 160 képviselője van, akiket közvetlen és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra választanak. 140 képviselőt választókerületenként választanak, 3 hely a diaszpórát – külhoni horvátokat illeti, nyolc hely pedig nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat is.
Bár elméletileg a külhoni horvátok meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, mivel kb. 4,5 millió horvát él külföldön, gyakorlatilag több, mint az anyaországban, ez azonban gyakorlatban egészen másként fest.
Elsősorban messzihorvátok töredéke veszi a fáradtságot, hogy bejelentkezzen a szavazók listájára, ismét csak a legutóbbi választások adatai szerint idén 222 ezer személy jelentkezett be.
A külhoni választások lebonyolítása problémás, elsősorban azért, mert csak a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet szavazni, azaz 47 országban 124 helyen, és ilyenkor általában hatalmas tumultus van mindenfelé. Nem fontos, de érdekes, hogy a legtöbb szavazó a környező országokban és Németországban volt.
A külhoniak hatása a horvát választásokra
A külhoni horvátok szavazatai azonban sokban befolyásolni tudják a mindenkori horvátországi választásokat, de nem a XI. szavazókerület „rezervátumának” köszönhetően, hanem a nagy számú bosznia-hercegovinai, horvát állampolgársággal is bíró horvát nemzetiségű egyének jóvoltából.
Ezek zöme ugyanis Horvátországban is be van jelentve, egészségügyi biztosítás, stb. miatt, és a határ menti megyékben Szlavóniától Dalmáciáig jelentős mértékben elő tudják segíteni a jellemzően HDZ-s győzelmet.
Ez a javarészt fiktív „kétlaki” életmód időnként megismétlődő vitákat robbant ki, és esetenként a belügy tisztogatásba kezd, kiszállva azokra a helyekre, ahová tizen- sőt huszonvalahány egyén is be van jelentve.
Ezek az akciók általában nem vezetnek tartós eredményre, mert a tettesek egyszerűen bejelentkeznek máshová, és minden marad, ahogy volt.
Régebben a hercegovinai horvátok meglehetősen népszerűtlenek voltak az országban, mert ügyeskedéseikkel, szoros összetartásukkal elverték a harmatot a hagyományos klánok elől – dalmaták, zagorjeiek, szlavónok, líkaiak -, de azóta helyreállt az egyensúly, már évek óta nem hallani ingerült felhangokat a „kamenjarok (a köves vidékről származó emberek) ellen.
Kapcsolódó cikk
Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban
A horvát választási rendszer, illetve az ezzel való manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden.
Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a polgárok meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik, hiába szavaznak Új-Zélandon a HDZ-re.
Plenković harmadik megbízatási ideje is úgy jött össze, hogy ezt-azt azért jól csinált, és akárcsak Magyarországon, a választó testület nagyobbik része elégedett volt a kormány működésével.
Nem segített sem a milanovići sokkterápia, sem a lagymatag ellenzéki összefogás, de még a Hazafias Mozgalom „lázadása” sem. Maradt a HDZ, amely aztán az EU-s választásokon újrázott. Most már a teljes elégedettséghez a köztársasági elnökválasztás megnyerése hiányzik. De ez sem a külhoni horvátok szavazatain fog múlni.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból