Szlovákia
A SZABADSÁG VÁLSÁGA: Magyar nyelven készül írni az egyik szlovák liberális lap
A Denník N internetes portál szokatlan lépését azzal magyarázza, hogy Magyarországon válságban van a magyar nyelvű média, ami a szlovákiai magyarokat is érinti. Ahogy a sajtó helyzete általában sem választható el a politikától, igaz ez a szlovákiai magyar viszonyokra is. A szlovákiai magyar közszolgálati televíziót viszonylag kevesen követik, de a közszolgálati Pátria Rádió komoly hallgatótáborral rendelkezik. Szlovákiában csupán egyetlen nyomtatott napilap működik magyar nyelven, az Új Szó, amely gyakorlatilag szintén közszolgálati feladatokat lát el, bár időszakonként elfordul, hogy egyes politikai nézetek túlsúlyba kerülnek a lapban.
Magyarok Szlovákiában
A szerkesztés szabadságát jelzi például, hogy a magyarországi médiatérből kiszoruló újságírók több esetben is ezeknél a médiumoknál találták meg számításukat, itt találtak menedéket. A legismertebb név közülük talán Veiszer Alindáé, aki a Pátriában dolgozott, de az Új Szó jelenlegi főszerkesztője is magyarországi, méghozzá szlovák nyelvismeret nélkül.
Az internetes portálok nem közszolgálatiak és ennek megfelelően irányultságuk erősen függ tulajdonosi hátterüktől. Főleg azért, mert a viszonylag szűk piac miatt gyakorlatilag lehetetlen nyereséget termelniük, a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatokból csak a működési költségük kisebb részét tudják fedezni. A portálok jelentős része a magyar állam támogatásával működik, a Ma7 lapcsaládba tolt hatalmas magyarországi támogatások a korábbi viszonylagos egyensúlyt teljesen felborították – csak 2020-ban majdnem 1 milliárd forintot kaptak –, de a legolvasottabb, bulváros stílusáról ismert parameter.sk tulajdonosi körében is megjelenik Orbán Viktor barátja, a MOL szlovákiai leányvállalatának vezetője, Világi Oszkár.
A portálok világnézete ennek megfelelően meglehetősen sokszínű, ami összefügg azzal a ténnyel is, hogy pár hónapja még 5 szlovákiai magyar párt létezett (jelen állás szerint már csak 2).
A Denník N kezdeményezése sem értelmezhető a politikai törésvonalak megértése nélkül. A Híd 2016-os kormányra lépése ugyanis sok korábbi Híd-szimpatizánst távolított el a párttól. A baloldali populista Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal kötött koalíciót főleg a liberálisabb gondolkodók kifogásolták, pedig a Hídnak sikerült pacifikálnia partnereit és az ország megtartotta nyugati orientációját.
A Híd a 2018-as újságírógyilkosság után is kormányon maradt, aminek következtében azonban még többen fordultak el tőle, és végül 2020-ban már csak 2%-ot szerzett a választásokon. A Híd a Szövetség nevű gyűjtőpártban folytatta működését. A Hídra jellemző progresszívabb világnézetet a bumm.sk képviseli. Létezik egyébként olyan magyar nyelvű portál is, amely a legerősebb kormánypárthoz, a jobboldali populista Oľanohoz köthető, azonban ez inkább a párt magyar képviselőjének szélsőjobboldali nézeteit népszerűsíti.
Kiábrándult “hidasok”
A kiábrándult “hidasok” a fenti kínálatból nem találtak olyan magyar nyelvű médiát, amely szájuk íze szerint ír, ezért érezték szükségét annak, hogy létrehozzák a sajátjukat. A Denník N az Új Szó korábbi főszerkesztőjével, Szalay Zoltánnal indítja el magyar nyelvű kiadását. Az ő személyes pályafutása is jól példázza, hogy a korábban Híd-szimpatizáns jogászból, íróból hogyan válik a párt egyik legélesebb kritikusa. A projekt támogatói között találhatjuk továbbá a Híd korábbi szellemi atyját, Hunčík Péter pszichiátert, vagy a Híd kormány romaügyi kormánybiztosának, Ravasz Ábelnek az édesanyját, Németh Ilonát, aki jelenleg a liberális párt jelöltjeként megválasztott köztársasági elnök, Zuzana Čaputová tanácsadója.
A Denník N-ről egyébként azt fontos tudni, hogy a szintén liberális beállítottságú Sme (amelynek jelenlegi főszerkesztője, Balogh Beáta magyar nemzetiségű) szerkesztőségéből kivált újságírók alapították, miután a Gorilla-ügyben elhíresült korrupciós botrányban érintett Penta pénzügyi csoport tulajdonrészt szerzett a lapnál. A 2015-ös induláshoz támogatást kaptak az ESET internetbiztonsági vállalattól, de működését alapvetően előfizetési díjakra alapozták.
2018-ban segítették testvérlapjuk, a cseh Denník N indulását, 2022-ben pedig feltehetőleg a régóta tervezett magyar verziót is el fogják indítani. Ehhez eredetileg 60 ezer eurót és 1000 támogatót kívántak összegyűjteni, az adakozó kedv felélénkítése érdekében több interjút is készítettek. Jelen cikk írásakor (egy héttel az általuk kitűzött határidő előtt) már 65 ezer eurónál, illetve 790 támogatónál tartanak.
A szlovákiai magyar politikum szempontjából sem mindegy, milyen irányt vesz a projekt. Feltehetően erősen fogják kritizálni az 5-ből 4 magyar pártot magába foglaló, Szövetség nevű gyűjtőpártot, de kérdés, hogy milyen alternatívát tudnak felvázolni a “Híd-árvák” számára, akik vagy azért nem akarnak visszatérni korábbi pártjukhoz, mert nem tudták megbocsátani a Smerrel közös kormányzást, vagy a FIDESZ-hez erősen köthető két másik társult párt befolyását az új formációban.
A legvalószínűbbnek egy olyasfajta felállás tűnik, mint amelyet 1990 után a szintén liberális színezetű Független Magyar Kezdeményezés valósított meg a legerősebb rendszerváltó párt, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) listáján. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha ezeket a választókat a Szövetség nem tudja visszaszerezni, akkor önálló magyar párt már nem lesz a szlovák parlament tagja, csak az egyes szlovák pártoknak lesznek megfelelő világnézettel rendelkező magyar tagozatai. Ugyanúgy, ahogy a Denník N-nek lesz magyar változata.
A fenti cikk szerzője a bumm.sk főszerkesztője
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
A boszniai Szerb Köztársaság idén csaknem egymilliárd KM hitelt vesz fel
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia lesz a balkáni Hongkong, Magyarország pedig a kínai ugródeszka Európa felé
-
Horvátország2 nap telt el azóta
A horvátoknak a hétvégén nem sikerült győzni az Eurovízión, de talán jobb is így
-
Bosznia2 nap telt el azóta
A Mészáros Lőrinc-féle Talentis Group tovább terjeszkedne a nyugat-balkáni régióban