Connect with us

Szlovákia

A SZABADSÁG VÁLSÁGA: Magyar nyelven készül írni az egyik szlovák liberális lap

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

szabadsag valsaga
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A Denník N internetes portál szokatlan lépését azzal ázza, hogy Magyarországon válságban van a magyar nyelvű média, ami a szlovákiai magyarokat is érinti. Ahogy a sajtó helyzete általában sem választható el a politikától, igaz ez a szlovákiai magyar viszonyokra is. A szlovákiai magyar közszolgálati televíziót viszonylag kevesen követik, de a közszolgálati Pátria Rádió komoly hallgatótáborral rendelkezik. Szlovákiában csupán egyetlen nyomtatott napilap működik magyar nyelven, az Új Szó, amely gyakorlatilag szintén közszolgálati feladatokat lát el, bár időszakonként elfordul, hogy egyes politikai nézetek túlsúlyba kerülnek a lapban.

Magyarok Szlovákiában

A szerkesztés szabadságát jelzi például, hogy a magyarországi médiatérből kiszoruló újságírók több esetben is ezeknél a médiumoknál találták meg számításukat, itt találtak menedéket. A legismertebb név közülük talán Veiszer Alindáé, aki a Pátriában dolgozott, de az Új Szó jelenlegi főszerkesztője is magyarországi, méghozzá szlovák nyelvismeret nélkül.

Az internetes portálok nem közszolgálatiak és ennek megfelelően irányultságuk erősen függ tulajdonosi hátterüktől. Főleg azért, mert a viszonylag szűk piac miatt gyakorlatilag lehetetlen nyereséget termelniük, a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatokból csak a működési költségük kisebb részét tudják fedezni. A portálok jelentős része a magyar állam támogatásával működik, a Ma7 lapcsaládba tolt hatalmas magyarországi támogatások a korábbi viszonylagos egyensúlyt teljesen felborították – csak 2020-ban majdnem 1 milliárd forintot kaptak –, de a legolvasottabb, bulváros stílusáról ismert parameter.sk tulajdonosi körében is megjelenik Orbán Viktor barátja, a MOL szlovákiai leányvállalatának vezetője, Világi Oszkár.

A portálok világnézete ennek megfelelően meglehetősen sokszínű, ami összefügg azzal a ténnyel is, hogy pár hónapja még 5 szlovákiai magyar párt létezett (jelen állás szerint már csak 2).

A Denník N kezdeményezése sem értelmezhető a politikai törésvonalak megértése nélkül. A Híd 2016-os kormányra lépése ugyanis sok korábbi Híd-szimpatizánst távolított el a párttól. A baloldali populista Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal kötött koalíciót főleg a liberálisabb gondolkodók kifogásolták, pedig a Hídnak sikerült pacifikálnia partnereit és az ország megtartotta nyugati orientációját.

A Híd a 2018-as újságírógyilkosság után is kormányon maradt, aminek következtében azonban még többen fordultak el tőle, és végül 2020-ban már csak 2%-ot szerzett a választásokon. A Híd a Szövetség nevű gyűjtőpártban folytatta működését. A Hídra jellemző progresszívabb világnézetet a bumm.sk képviseli. Létezik egyébként olyan magyar nyelvű portál is, amely a legerősebb kormánypárthoz, a jobboldali populista Oľanohoz köthető, azonban ez inkább a párt magyar képviselőjének szélsőjobboldali nézeteit népszerűsíti.

Kiábrándult “hidasok”

A kiábrándult “hidasok” a fenti kínálatból nem találtak olyan magyar nyelvű médiát, amely szájuk íze szerint ír, ezért érezték szükségét annak, hogy létrehozzák a sajátjukat. A Denník N az Új Szó korábbi főszerkesztőjével, Szalay Zoltánnal indítja el magyar nyelvű kiadását. Az ő személyes pályafutása is jól példázza, hogy a korábban Híd-szimpatizáns jogászból, íróból hogyan válik a párt egyik legélesebb kritikusa. A projekt támogatói között találhatjuk továbbá a Híd korábbi szellemi atyját, Hunčík Péter pszichiátert, vagy a Híd kormány romaügyi kormánybiztosának, Ravasz Ábelnek az édesanyját, Németh Ilonát, aki jelenleg a liberális párt jelöltjeként megválasztott köztársasági elnök, Zuzana Čaputová tanácsadója.

A Denník N-ről egyébként azt fontos tudni, hogy a szintén liberális beállítottságú Sme (amelynek jelenlegi főszerkesztője, Balogh Beáta magyar nemzetiségű) szerkesztőségéből kivált újságírók alapították, miután a Gorilla-ügyben elhíresült korrupciós botrányban érintett Penta pénzügyi csoport tulajdonrészt szerzett a lapnál. A 2015-ös induláshoz támogatást kaptak az ESET internetbiztonsági vállalattól, de működését alapvetően előfizetési díjakra alapozták.

2018-ban segítették testvérlapjuk, a cseh Denník N indulását, 2022-ben pedig feltehetőleg a régóta tervezett magyar verziót is el fogják indítani. Ehhez eredetileg 60 ezer eurót és 1000 támogatót kívántak összegyűjteni, az adakozó kedv felélénkítése érdekében több interjút is készítettek. Jelen cikk írásakor (egy héttel az általuk kitűzött határidő előtt) már 65 ezer eurónál, illetve 790 támogatónál tartanak.

A szlovákiai magyar politikum szempontjából sem mindegy, milyen irányt vesz a projekt. Feltehetően erősen fogják kritizálni az 5-ből 4 magyar pártot magába foglaló, Szövetség nevű gyűjtőpártot, de kérdés, hogy milyen alternatívát tudnak felvázolni a “Híd-árvák” számára, akik vagy azért nem akarnak visszatérni korábbi pártjukhoz, mert nem tudták megbocsátani a Smerrel közös kormányzást, vagy a FIDESZ-hez erősen köthető két másik társult párt befolyását az új formációban.

A legvalószínűbbnek egy olyasfajta felállás tűnik, mint amelyet 1990 után a szintén liberális színezetű Független Magyar Kezdeményezés valósított meg a legerősebb rendszerváltó párt, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) listáján. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha ezeket a választókat a Szövetség nem tudja visszaszerezni, akkor önálló magyar párt már nem lesz a szlovák parlament tagja, csak az egyes szlovák pártoknak lesznek megfelelő világnézettel rendelkező magyar tagozatai. Ugyanúgy, ahogy a Denník N-nek lesz magyar változata.

A fenti cikk szerzője a bumm.sk főszerkesztője
Kontaktlencse akció »

Gázellátás

TESTVÉRISÉG: A szlovákok nem spórolnak a gázzal, pedig lehet, hogy jobban tennék

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Minden olyan országban aggódva figyelték a Testvériség gázvezetéket ért csuvasföldi robbanást, amely erősen függ az orosz gázszállítástól, így Szlovákiában is. Még akkor is, ha egyelőre átlag feletti készletekkel rendelkeznek, és hosszabb távon próbálnak függetlenedni a nagy orosz testvértől. Az érintett gázvezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, amelyet 1967-ben adtak át, és Nagykaposnál érkezik Szlovákiába, majd a fővezetékek folytatják útjukat Ausztriába és Csehországba. A riadalmat megelőzendő a Gazprom közölte, hogy a gázszállítás párhuzamos vezetékeken folyik tovább.

Ezen a télen nem is lesz gond

Szlovákia a többi EU-s államhoz hasonlóan felkészült a télre, és szinte 100%-ra feltöltötte a gáztárolóikapacitásait. December 20-a körül ez az arány még mindig kb. 80%-ot ért el (Csehországban 84%), ami az év adott szakaszában átlag felettinek tekinthető.

Ez a kedvező helyzet elsősorban a viszonylag meleg ősznek köszönhető, és nem a megtakarításoknak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanis míg az Európai Unióban augusztus és november között a 2017 és 2021 közötti hasonló időszakokkal összehasonlítva 20,1%-kal csökkent a gázfogyasztás, addig Szlovákia a közé a hat tagállam közé tartozik, ahol viszont nőtt (2,6%-kal).

Fékezett gázáremelkedés

A kormány az utóbbi időben inkább magával volt elfoglalva, és szinte egyedüli EU-s tagállamként még nem nyújtottak segítséget a lakosságnak a gázszámlák kifizetéséhez.

Bejelentették ugyan, hogy legfeljebb 15%-kal nőhet a gáz ára, azonban ehhez el kellene fogadni a költségvetést, ami a kormány bukása miatt kérdésessé vált.

Ha el is fogadják az év törvényét, és a lakosság meg is kapja végre a várva várt segítséget, az még mindig nem azt jelenti, hogy rendben lesz az ország gázfogyasztása, ugyanis a kedvezmények általánosan járnának, és nem ösztönöznének megtakarításra.

Szlovákiának már van tapasztalataa gázkimaradásokkal, hiszen 2009-ben egy rövid ideig akadozott a gázellátás, az ország közvéleménye pedig már akkor megismerkedett a protokollal, hogy a gázhiány egyes fázisaiban mely területek gázellátását korlátozzák.

Magyarországhoz hasonló helyzet – hasonló megoldásokkal?

Oroszországnak az Ukrajnát elkerülő gázvezetékekkel kapcsolatos tervei érzékenyen érintették Szlovákiát, ezért folyamatosan igyekeztek más forrásokból biztosítani az ország gázellátását, amit Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója tovább erősített.

Szlovákiának nincs tengerpartja, így az LNG-terminálok közvetlenül nem biztosítanak számára megoldást, ám az alternatív gázvezetékek kiépítésével mégis meg fogják tudni oldani az ország gázellátását.

A szándék az euroatlanti elkötelezettségű kormánynál legalábbis megvan, azonban ez a kormány épp a napokban veszítette el a parlament bizalmát, és ha a kilátásba kerülő előrehozott választásokon az oroszokkal barátibb viszonyt ápoló pártok kerülnek hatalomra, akkor Szlovákia is a Magyarországéhoz hasonló energiapolitikába kezdhet.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Szlovákia

“ATOMBOMBA” POZSONYBAN: Kisebbségbe szorult a szlovák kormány

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

matovic sulik 2
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Már a nyár elején lehetett tudni, hogy mozgalmasan fog indulni az ősz, de a nyári tárgyalások helyett a két korábbi jóbarát, Matovič és Sulík bohózata folytatódott. A páros acsarkodásába belefáradt az ország, kisebbségi kormányzás és/vagy előrehozott választások jöhetnek. A Sulík vezette liberális SaS augusztus végéig adott időt a legerősebb kormánypárt elnökének, Matovičnak, hogy mondjon le a pénzügyminiszteri posztról, különben a liberális miniszterek távoznak a kormányból. Az SaS lépése nem volt váratlan, inkább csak kulminált a permanens válsága.

Két jó barát ha összekap

Igor Matovič és Richard Sulík az Oľano, illetve az SaS elnöke korábban országos cimborák voltak. 2010-ben Matovič zöldfülűként Sulík pártlistáján került be a parlamentbe. Együtt buktatták meg saját kormányukat, a jobb sorsra érdemes Radičová-kormányt, pártjaikkal együtt vonultak ellenzékbe 2012-ben és 2016-ban, majd kormányba 2020-ban.

Jellemző, hogy Matovič minden választás előtt arra kérte potenciális szavazóit, hogy ha nem őt, akkor régi harcostársának, Sulíknak a pártját támogassák.

A közös kormányzás azonban már a legelejétől konfliktusokkal volt terhelt. Matovič egy alkotmányos többséggel rendelkező négypárti koalícióval a háta mögött kezdte meg a munkát, amelyben a három koalíciós partnere közül elég volt kettőnek is a támogatása a parlamenti többséghez. Ennek megfelelően ki is használta partnerei csereszavatosságát, amit leginkább korábbi „mestere”, Sulík vett leginkább zokon.

Matovič meglehetősen önfejűen kormányzott, folyamatosan a saját maga által “atombombának” nevezett ötleteit valósította meg, ezek azonban nem nyerték el sem a választók, sem a partnerei tetszését.

Abban, hogy 2021 márciusában Matovič kormányfőként belebukott a Szputnyik-beszerzési botrányba, Sulíknak is komoly szerepe volt, és már akkor is az SaS koalícióból való távozása volt a legerősebb aduja.

Matovič végül nem távozott véglegesen, csak helyet cserélt pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel. Az Oľano elnöke új posztján is folytatta a vad ötletelést, amelyben nem fogta vissza az új kormányfő sem. A pártbéli hierarchia nyilvánvalóan felülírta a kormányon belüli hierarchiát.

A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor 2021 szeptemberében a legkisebb kormánypárt széthullott és tagjainak többsége Sulíkhoz vándorolt. Ezeknek a történéseknek és a kormánypártokból a függetlenek közé ülő képviselőknek köszönhetően Sulík súlya is megnőtt a koalíción belül.

Szabad-e fasisztákkal együttműködni?

Szlovákiában idén tavasszal egy családsegítő csomag megszavazása körül zajlottak az események. A kötlségvetést évente 1,2 milliárd euróval megterhelő csomagot a pénzügyminiszter Matovič találta ki, a gazdasági minisztériumot vezető Sulík azonban nem látott rá fedezetet, ezért nem támogatta.

Mégis elfogadták az intézkedéscsomagot, amihez azonban az ellenzéki “fasiszta képviselők” támogatása is kellett. Ez pedig már túl volt az SaS által meghúzott vörös vonalon. Előbb felhagytak a koalíciós tanács látogatásával, majd felmondták a koalíciós szerződést, a nyár elején végül nem kerteltek tovább, és közölték, hogy augusztus 30-a után csak egy Matovič nélküli kormányban vesznek részt.

Heger tehát kormányfőként kapott mintegy két hónapot a helyzet rendezésére, majd következett a hosszú tétlen nyár, amelyet a kormány a nyarat pihenésre használta. Sulíkék hiába várták az egyeztetésre szóló meghívókat, partnereik gyakorlatilag csak egyirányú nyilatkozatokat tettek.

A legerősebb kormánypárt kiállt elnöke mellett, mondván Matovič távozása a pénzügyi tárcától való távozása nem oldana meg. A legkisebb kormánypárt maradékát vezető miniszterasszony egy olyan unortodox ötlettel hozakodott elő, hogy a kormányból távozó SaS-szel egy ellenzéki szerződést kellene kötni, amiben vállalják a korábban kormányprogramban lefektetett célok támogatását.

Legalább ennyire életszerű volt a kormányfő, Heger megoldási javaslata is, aki a saját felelősségét úgy próbálta tovább hárítani, hogy egy döntőbizottságot kívánt létrehozni a kormányának két tagja (Matovič és Sulík) közötti viták rendezésére.

Turbulens nyárbúcsúztató

Elérkezett az SaS által határidőként megszabott augusztus 30-a, és mindenki Matovič válaszát várta. A horvátországi nyaralását töltő pénzügyminiszter a kormányülésen online megüzente Sulíkéknak, hogy ha elfogadnak egy 10 pontból álló vállalási listát, akkor hajlandó lemondani. Nyilván a 10 pont gyakorlatilag azokat az ötleteit – atombombáit – tartalmazta, amelyeket az SaS korábban ellenzett.

Sulíkék viszont továbbra is kötötték az ebet a karóhoz, miszerint először Matovičnak kell lemondania, aztán beszélgethetnek a 10 pontról. Ami persze, még mindig nem jelentette azt, hogy el is fogadják azokat.

Sulík valamit sejthetett, mert a saját lemondását még azelőtt leadta a köztársasági elnöknek, hogy elment volna az augusztus 31-i kormányülésre, pártjának további három miniszterétől azonban azt kérte, hogy várjanak hétfőig.

Matovič nem mondott le, szeptember 5-én aztán a miniszterek szintén elballagtak beadni a lemondásukat. Matovič közben felszólította Sulíkot, hogy térjen vissza a minisztériumba megoldani az égető gazdasági problémákat, és ne meneküljön a felelősség elől, Sulík pedig közölte, hogy szívesen visszatér, ha Matovič már nem ül a miniszteri bársonyszékben.

Nem bírja követni? Nem baj, maguk a szereplők sem…

Nagy kérdés, mi lesz a kisebbségbe szoruló kormánnyal. Az SaS ígérete szerint támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket korábban is támogatott, de a költségvetés megszavazása például már gondot okozhat.

Újra képbe kerülhetnek a “fasiszta képviselők”, akik kívülről támogathatják a kormányt, ami azonban komolyan ronthatja a Heger-kabinet renoméját.

A legkisebb kormánypárt három képviselője és egy minisztere számára minden posztján eltöltött nap ajándék, a Kollár vezette kormánykoalíciós párt viszont nem nagyon szeretne részt venni kisebbségi kormányzásban, így kézzel fogható közelségbe kerültek az előrehozott választások.

Magyar fronton sem jobb a helyzet

A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetséget elég rossz passzban találták meg az események. A párt elnöke, Forró Krisztián egyre kevésbé tud integratív szerepet betölteni. Forró végignézte, hogy a korábban általa vezetett pártból alakuló MKP-platform hogyan alkalmazza az erő politikáját a másik két platformmal szemben.

Az október 29-i önkormányzati választások előtt több olyan helyi ellentét is adódott ebből, aminek eredményeképpen a Szövetség MKP-s jelöltjei a Szövetségből kilépő független jelöltekkel fognak megküzdeni.

A legkomolyabb konfliktust az MKP egy másik korábbi elnökének, az MKP-platform jelenlegi vezetőjének, Berényi Józsefnek megyeelnök-jelöltsége okozta, a másik két platform ugyanis megosztó személyiségnek tartja.

A párt megfelelő szervei nem tudtak döntést hozni a megyeelnök-jelölt személyéről, majd Forró alapszabály-ellenesen a kezébe vette az irányítást, és az utolsó lehetséges időpontban bejelentette Berényi jelöltségét.

A Szövetségen belüli ellentétek persze, nem újkeletűek. Ennek megfelelően a párt támogatottsága a parlamenti küszöb környékéről, vagyis 5%-ról 2%-ra csökkent a legfrissebb mérések szerint, míg a pártegyesítésből kihagyott Magyar Fórum a korábbi kimutathatlan támogatottsága után szintén ilyen számokat tud felmutatni.

A feszültség tapintható, és a párt szétesése sem elképzelhetetlen. Főleg ha a gyűjtőpárt elnöke az általa képviselni kívánt közösség érdekében nem tud túllépni korábbi pártszínein, ahogy ez Hegernek sem sikerült egy szinttel feljebb.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Bulgária

SZOVJET FEGYVEREK MÁSODVIRÁGZÁSA: Egy bolgár miniszter szerint Bulgária titokban 4200 tonna fegyvert küldött Ukrajnának

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Grad BM 21
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Bulgária titokban 4200 tonna fegyvert küldött Ukrajnának – írja egy bolgár hírportál, amely az ügyvezető bolgár gazdasági miniszter minapi sajtótájékoztatójáról számolt be. A miniszter közlése szerint ez akkora mennyiségű fegyver, amely 212 nehéz teherautóra férne fel, ezek a járművek közel négy kilométeres sort alkotnának, ha egymás mögé sorakoztatnák fel őket. A The Sofia Globe tudósítása szerint a bolgárok a fegyvereket mindenekelőtt Lengyelországon, valamint Szlovákián és Románián keresztül juttatták el Ukrajnába.

A rzeszówi repülőtér

A háború kezdetétől június 30-ig tartó négy hónapban Bulgáriában 16 millió euró értékű fegyver exportjára adtak ki engedélyt, amelyet Ukrajnába küldtek, leggyakrabban Lengyelország érintésével.

Alekszander Mihailov ügyvezető bolgár gazdasági miniszter közölte, hogy a szóban forgó négy hónap alatt 4200 tonna bolgár fegyvert szállítottak egy ukrajnai határhoz közeli repülőtérre, mindenekelőtt 122 milliméteres lövedékekről van szó, amelyeket a Grad BM-21 rakéta-sorozatvető rendszer használ.

Mihailov, aki a Kintex fegyvergyár korábbi vezetője volt, augusztus 4-i sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a szállítmányok a rzeszówi repülőtérre mentek, amely mindössze 70 km-re van az ukrán határtól.

Az első négy hónapban, márciustól júniusig 60 repülőgép szállított bolgár fegyvereket erre a repülőtérre, közel az ukrán határhoz

– közölte Mihailov, aki szerint ez azt jelenti, hogy a hatvan repülővel minden nap 70 tonna bolgár fegyvert szállítottak Ukrajnába.

Lehet, hogy a bolgár miniszternek megbízhatók az értesülései, matekból azonban biztosan nem volt jó, mert ha a 4200 tonnát visszaosztjuk 120-szal, ami a négy hónap, akkor az “csak” napi 35 tonna. Ugyanakkor az igaz, hogy ha ezt a mennyiséget 60 repülővel vitték, akkor minden gépre 70 tonna fegyver jutott, de csak minden másnap kellett felszállniuk. Lehetne ez egy érettségi kérdés matematikából.

Visszatérve a témánkhoz, jegyezzük meg itt, hogy a külföldi sajtó szerint a rzeszówi repülőtér az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek fő logisztikai csomópontja.

Az ügyvezető miniszter szavai szerint a fegyverexportra Kornelia Ninova, korábbi gazdasági miniszter jóváhagyásával és aláírásával került sor.

Mihailov reagált arra is, hogy Ninova – aki a Bolgár Szocialista Párt vezetője – ellenzi a bolgár fegyverszállítást Ukrajnának, és többször is tagadta, hogy ilyen exportra sor került.

Állítom, hogy az aláírásával hatalmas mennyiségű fegyvert exportáltak Ukrajnába, és a fegyverszállítási láncban erről mindenki tudott

– mondta Mihailov, aki hozzátette, hogy szavait dokumentumokkal is alá tudja támasztani, de papírokat nem mutatott fel.

Ezt a sajtótájékoztatót azért tartom, hogy bebizonyítsam, Ninova asszony hazudik. Azt állítja, hogy egyetlen bolgár töltény sem került Ukrajnába, ami nem így van. Az aláírásával óriási mennyiségű fegyvert exportáltunk

– jelentette ki az ügyvivő miniszter, aki szerint ez nem minden. Ő ugyan csak a rzeszówi repülőtéren keresztül történő szállításokról rendelkezik adatokkal, de Bulgária más lengyel repülőtereken, valamint Románián és Szlovákián keresztül is exportált fegyvereket Ukrajnába.

Mihailov már áprilisban és júniusban is beszélt arról, hogy Bulgária – Románia és Lengyelország érintésével fegyvereket szállított Ukrajnának, és akkor is elmondta már, hogy a fő fegyverszállítási útvonal Lengyelországon, illetve lengyel közvetítő cégeken keresztül vezet Ukrajna felé.

A történethez hozzátartozik, hogy a most kipakoló ügyvezető miniszter sokáig volt a Kintex alkalmazottja, amelynek vezetését 2017-ben vette át, Kornelia Ninova azonban leváltotta a tisztségről állítólagos szabálytalanságok miatt, amelyekről az ügyészséget is tájékoztatta, ezért itt felmerülhet a személyes bosszú gyanúja is.

Ukrán-bolgár megállapodás

A bolgár parlament május 4-én csak arra mondott igent, hogy ukrán katonai felszereléseket javítsanak Bulgáriában, amiért az ukránok cserében gabonát exportálnának Várnába, és áramot adnának Bulgáriának, de nem hagyta jóvá azokat a javaslatokat, amelyek egyértelmű felhatalmazást adtak volna a bolgár kormánynak, hogy az ország fegyvereket exportáljon Ukrajnának.

Kiril Petkov nem sokkal korábban járt Kijeben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A látogatás másnapján a Gazprom bejelentette, hogy Lengyelország mellett Bulgáriának sem szállít több gázt.

Ugyanakkor Bulgáriában leváltották a VMZ-Szopot fegyvergyár vezetőjét, mert nem voltak hajlandók megjavítani az ukrán katonai felszereléseket, amelyekről Kiril Petkov miniszterelnök állapodott meg az ukrán államfővel.

Alig több, mint egy hónappal a bolgár parlamenti döntést követően Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko – aki megpróbálta befolyásolni a májusi parlamenti döntést is – egy televíziós interjúban elmondta, hogy hivatalos jegyzéket adott át a bolgár külügyminisztériumnak, amelyben kérte, hogy Bulgária szállítson szovjet időkből származó fegyvereket Ukrajnának, beleértve ebbe a nehéztüzérségi eszközöket is.

Ilyen rövid időn belül nem várhatok választ, de hasonló felhívásokat fogok küldeni más érintett intézményeknek, például a honvédelmi minisztériumnak is

– mondta Moszkalenko az első kérelem benyújtása után.

Fegyverekre van szükségünk, tarackokról és rakétarendszerekről beszélünk, régi, szovjet fegyverekről, amelyeket tudunk kezelni

– tette hozzá Moszkalenko, ami egyúttal arra is utal, hogy hiába érkezik óriási mennyiségű nyugati fegyver Ukrajnába, ha azt az ottani katonák nem tudják használni, és legszívesebben visszatérnének a szovjet hadakozás korába.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: