Connect with us

Szerbia

Kiengedték a börtönből a Zoran Đinđić meggyilkolásáért elítélt egyik személyt

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Dušan Krsmanović és Zoran Đinđić
Balról Dušan Krsmanović, a merénylet egyik elkövetője, jobbról pedig az áldozat, Zoran Đinđić volt miniszterelnök (Forrás: Mondo)
A cikk meghallgatása

Közeleg Zoran Đinđić meggyilkolásának huszadik évfordulója. A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája úgy értesült, hogy – nem az évforduló alkalmából – ma szabadlábra került Dušan Krsmanović, a “zimonyi klán” egykori tagja. Krsmanović egyike volt azoknak, akiket a Kis- Jugoszlávia (Szerbia- Montenegró) egykori miniszterelnökének, Zoran Đinđićnek a meggyilkolásáért ítéltek el. Belgrádi sajtójelentések szerint a most szabaduló férfi 14 gyilkosság elkövetésében vett részt, az egyiknek közvetlen végrehajtó volt.

A huszadik évforduló

Krsmanovićot mindössze néhány nappal a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolásának huszadik évfordulója előtt engedték ki a börtönből, ami különös fényt vet a közelgő évfordulóra, illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges megemlékezésekre.

Zoran Đinđić

Zoran Đinđić (1952-2003)

A férfi közel húsz év után szabadult. 2019-ben már kérte korábbi szabadlábra helyezését, miután letöltötte büntetésének kétharmadát, de a kérelmét akkor elutasították.

Krsmanovićot a “Szablya” akcióban tartóztatták le, amely a merényletet elkövetők nyomrakerítésére indított rendőrségi művelet volt.

Az elsőfokú bíróság 30 év börtönbüntetésre ítélte, de a fellebbviteli bíróság 20 évre mérsékelte a büntetését.

A most szabadult férfi 2008-ban egy fellebbezésben bűnösnek vallotta magát, és egyúttal enyhébb büntetés kiszabását kérte.

– Bevallottam, és nem kíméltem sem magamat, sem másokat. Nem akarok azzal védekezni, hogy ártatlan vagyok. Bűnösnek érzem magam, és a bíróság helyesen mondta ki a bűnösségemet, de a büntetés nem arányos

– fogalmazott írásos vallomásában Krsmanović.

A “beismerő vallomás” miatt megfenyegették őt és a családját is, ezért Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovicában) ült, és nem Pozsarevácon (Požarevac), ahol a merénylet többi résztvevőjét tartják fogva.

Rendszerváltást akartak

Dušan Krsmanović a gyilkosság előtt a zimonyi klánon belül kábítószerkereskedelemmel foglalkozott, belgrádi sajtójelentések szerint a drogot Dušan Spasojević Šiptartól, a zimonyi klán vezetőjétől kapta, aki azt egy másik bandatag által külföldről szerezte be.

A most szabadult férfi állítólag a zimonyi klán egyik legjobb drogdílere volt, alatta egy egész hálózat működött, ez a sajátos MLM belgrádi srácokból állt, akik a szerb fővárosban terjesztették a kábítószert.

A 2003. március 12-én végrehajtott Đinđić-gyilkosság alkalmával az volt a feladata, hogy figyelje a miniszterelnöki jármű mozgását, és azt jelentse a többieknek.

A vád szerint Dušan Krsmanović a Nemanja utcában, vagyis a régi vasútállomás felé vezető többsávos út mentént tartózkodott, ahonnan a Zoran Đinđićet szállító járműkonvoj érkezését várták.

– Leparkoltam a kék Ford Escortot az állomás feletti járdán (vagyis a miniszterelnöki hivatal közelében)… akkor Aleksandar (Simović) hívott, és azt mondta: Itt van! Itt van! Izgatott voltam, a szívem dobogni kezdett, két lövést hallottam egymás után, mint amikor azt mondod, hogy “du-du”

– mondta a figyeléssel megbízott Krsmanović, aki már korábban is részt vett egy Zoran Đinđić ellen végrehajtott merényletkísérletben.

Krsmanović nem avatták be a merénylet előkészítésének minden részletébe, csak annyit hallott a társaitól, hogy az egykori miniszterelnök meggyilkolásának indítéka a hatalom megszerzése volt annak érdekében, hogy Nebojša Čović legyen Kis- Jugoszlávia új miniszterelnöke, az elnöki posztot pedig Vojislav Koštunica töltse be.

Đinđić kijelentése Miloševićről



– Amikor Milošević távozik, soha többé nem lesz hasonló kormány, bárki is próbálja meg közülünk utánozni őt… Már öt perc múlva felismeritek, és mondjátok azt neki, hogy menjen el, elegünk volt egy Miloševićből a 20. században, nem kell nekünk egy hozzá hasonló a 21. században. Ennyivel tartoztok magatoknak, és ennek az országnak

(Forrás: Twitter, N1)


Đinđić meggyilkolásának ugyanakkor több oka is volt, ezek közül hármat érdemes kiemelni.

A volt miniszterelnök harcot hirdetett a szervezett bűnözés ellen, különleges ügyész kinevezését jelentette be, és szerb háborús bűnösöket adott ki a Hágai Törvényszéknek, beleértve Slobodan Miloševićet volt szerb és kis-jugoszláv elnököt is, akit a legnagyobb felelősség terhelt a délszláv háborúk kirobbantásáért.

Krsmanović elmondása szerint a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását Dušan Spasojević Šiptar határozta el, miután találkozott a katonai elhárítás volt parancsnokával, Aca Tomićtyal, aki kapcsolatot tartott fenn az állambiztonsági halálosztagnak nevezett vörössapkás különítmény tagjaival.

Állítólag ők biztosították azt a fegyvert, amelyből a végzetes napon Zvezdan Jovanović Zmija (Kígyó) leadta a két, más források szerint három lövést.

A koszovói származású Jovanović a rettegett vörössapkás terrorellenes egység tagja volt, és annak ellenére alezredesi rangot viselt a rendőrségnél, hogy szakmáját tekintve lakatos volt, korábban ugyanis a Kelet- Szlavóniában és a Drina mentén brutális gyilkosságokat végrehajtó Željko Ražnatović Arkan különítményének tagja volt.

Krsmanović nem az első, aki a merényletet végrehajtó “brigádból” szabadult, a Žmigiként ismert Željko Tojaga a vörössapkások egykori tagja, tavaly április közepén hagyta el a börtönt, miután letöltötte 15 éves büntetését.

A Đinđić-gyilkosságot követően elsőként Saša Pejaković Pele szabadult, aki szintén a vörössapkás műveleti egység erősítette, és a gyilkosság végrehajtásából kivett szerepe miatt nyolc évet töltött börtönben.

Nem sokáig bujkáltak

A volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását követően a zimonyi klán tagjai bujkálni kezdtek, egy részük bérelt lakásokban rejtőzött el, de a Szablya akció során gyorsan a rendőrök látókörébe kerültek.

– Amikor a televízióban hallottam, hogy Đinđićet megölték, először öngyilkos akartam lenni egy kis pisztollyal, de aztán ez az érzés alábbhagyott. Néhány napig ketten voltunk egy albérletben, de közben tartottam a kapcsolatot a bátyámmal. Átmentem hozzá, a rendőrök ott tartóztattak le minket

– mondta el egy alkalommal a ma (március 7-én) szabadult férfi, akinek a testvére szintén bandatag volt, és szintén a drog terítéséből élt.

A hivatalos változat szerint a zimonyi klánt vezető Spasojević két héttel a Đinđić-gyilkosságot követően a rendőrséggel folytatott tűzharcban vesztette életét, más – nem hivatalos verziók szerint – a rendőrök Spasojevićet és a vele elkapott egyik társát brutálisan megverték, majd lelőtték.

A boncolási jegyzőkönyv szerint Spasojevićet hét golyó találta el, három a fején, és négy a testén.

Az még gyanúsabbá teszi a hivatalosan elővezetett változatot, miszerint Spasojevićet és társát azért ölték meg, mert ellenállást tanúsított, az említett boncolási jegyzőkönyv szerint azonban a két bűnözőt közvetlen közelről és felülről lőtték hátba, valamint fejbe.

A hivatalos változat hitelességében kételkedők szerint úgy nehéz ellenállást tanúsítani, hogy valaki háttal van a támadóinak, de a Balkánon még ez is előfordulhat. A gyilkosság huszadik évfordulója a következő napokban még inkább Szerbiára irányítja a fényt, aminek az egyik résztvevő mostani szabadon engedése nem éppen a legszebb felvezetése.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava