Szerbia
Kiengedték a börtönből a Zoran Đinđić meggyilkolásáért elítélt egyik személyt
A cikk meghallgatásaKözeleg Zoran Đinđić meggyilkolásának huszadik évfordulója. A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája úgy értesült, hogy – nem az évforduló alkalmából – ma szabadlábra került Dušan Krsmanović, a “zimonyi klán” egykori tagja. Krsmanović egyike volt azoknak, akiket a Kis- Jugoszlávia (Szerbia- Montenegró) egykori miniszterelnökének, Zoran Đinđićnek a meggyilkolásáért ítéltek el. Belgrádi sajtójelentések szerint a most szabaduló férfi 14 gyilkosság elkövetésében vett részt, az egyiknek közvetlen végrehajtó volt.
A huszadik évforduló
Krsmanovićot mindössze néhány nappal a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolásának huszadik évfordulója előtt engedték ki a börtönből, ami különös fényt vet a közelgő évfordulóra, illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges megemlékezésekre.
Zoran Đinđić (1952-2003)
A férfi közel húsz év után szabadult. 2019-ben már kérte korábbi szabadlábra helyezését, miután letöltötte büntetésének kétharmadát, de a kérelmét akkor elutasították.
Krsmanovićot a “Szablya” akcióban tartóztatták le, amely a merényletet elkövetők nyomrakerítésére indított rendőrségi művelet volt.
Az elsőfokú bíróság 30 év börtönbüntetésre ítélte, de a fellebbviteli bíróság 20 évre mérsékelte a büntetését.
A most szabadult férfi 2008-ban egy fellebbezésben bűnösnek vallotta magát, és egyúttal enyhébb büntetés kiszabását kérte.
– Bevallottam, és nem kíméltem sem magamat, sem másokat. Nem akarok azzal védekezni, hogy ártatlan vagyok. Bűnösnek érzem magam, és a bíróság helyesen mondta ki a bűnösségemet, de a büntetés nem arányos
– fogalmazott írásos vallomásában Krsmanović.
A “beismerő vallomás” miatt megfenyegették őt és a családját is, ezért Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovicában) ült, és nem Pozsarevácon (Požarevac), ahol a merénylet többi résztvevőjét tartják fogva.
Rendszerváltást akartak
Dušan Krsmanović a gyilkosság előtt a zimonyi klánon belül kábítószerkereskedelemmel foglalkozott, belgrádi sajtójelentések szerint a drogot Dušan Spasojević Šiptartól, a zimonyi klán vezetőjétől kapta, aki azt egy másik bandatag által külföldről szerezte be.
A most szabadult férfi állítólag a zimonyi klán egyik legjobb drogdílere volt, alatta egy egész hálózat működött, ez a sajátos MLM belgrádi srácokból állt, akik a szerb fővárosban terjesztették a kábítószert.
A 2003. március 12-én végrehajtott Đinđić-gyilkosság alkalmával az volt a feladata, hogy figyelje a miniszterelnöki jármű mozgását, és azt jelentse a többieknek.
A vád szerint Dušan Krsmanović a Nemanja utcában, vagyis a régi vasútállomás felé vezető többsávos út mentént tartózkodott, ahonnan a Zoran Đinđićet szállító járműkonvoj érkezését várták.
– Leparkoltam a kék Ford Escortot az állomás feletti járdán (vagyis a miniszterelnöki hivatal közelében)… akkor Aleksandar (Simović) hívott, és azt mondta: Itt van! Itt van! Izgatott voltam, a szívem dobogni kezdett, két lövést hallottam egymás után, mint amikor azt mondod, hogy “du-du”
– mondta a figyeléssel megbízott Krsmanović, aki már korábban is részt vett egy Zoran Đinđić ellen végrehajtott merényletkísérletben.
Krsmanović nem avatták be a merénylet előkészítésének minden részletébe, csak annyit hallott a társaitól, hogy az egykori miniszterelnök meggyilkolásának indítéka a hatalom megszerzése volt annak érdekében, hogy Nebojša Čović legyen Kis- Jugoszlávia új miniszterelnöke, az elnöki posztot pedig Vojislav Koštunica töltse be.
Đinđić kijelentése Miloševićről
– Amikor Milošević távozik, soha többé nem lesz hasonló kormány, bárki is próbálja meg közülünk utánozni őt… Már öt perc múlva felismeritek, és mondjátok azt neki, hogy menjen el, elegünk volt egy Miloševićből a 20. században, nem kell nekünk egy hozzá hasonló a 21. században. Ennyivel tartoztok magatoknak, és ennek az országnak
(Forrás: Twitter, N1)
Đinđić meggyilkolásának ugyanakkor több oka is volt, ezek közül hármat érdemes kiemelni.
A volt miniszterelnök harcot hirdetett a szervezett bűnözés ellen, különleges ügyész kinevezését jelentette be, és szerb háborús bűnösöket adott ki a Hágai Törvényszéknek, beleértve Slobodan Miloševićet volt szerb és kis-jugoszláv elnököt is, akit a legnagyobb felelősség terhelt a délszláv háborúk kirobbantásáért.
Krsmanović elmondása szerint a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását Dušan Spasojević Šiptar határozta el, miután találkozott a katonai elhárítás volt parancsnokával, Aca Tomićtyal, aki kapcsolatot tartott fenn az állambiztonsági halálosztagnak nevezett vörössapkás különítmény tagjaival.
Állítólag ők biztosították azt a fegyvert, amelyből a végzetes napon Zvezdan Jovanović Zmija (Kígyó) leadta a két, más források szerint három lövést.
A koszovói származású Jovanović a rettegett vörössapkás terrorellenes egység tagja volt, és annak ellenére alezredesi rangot viselt a rendőrségnél, hogy szakmáját tekintve lakatos volt, korábban ugyanis a Kelet- Szlavóniában és a Drina mentén brutális gyilkosságokat végrehajtó Željko Ražnatović Arkan különítményének tagja volt.
Krsmanović nem az első, aki a merényletet végrehajtó “brigádból” szabadult, a Žmigiként ismert Željko Tojaga a vörössapkások egykori tagja, tavaly április közepén hagyta el a börtönt, miután letöltötte 15 éves büntetését.
A Đinđić-gyilkosságot követően elsőként Saša Pejaković Pele szabadult, aki szintén a vörössapkás műveleti egység erősítette, és a gyilkosság végrehajtásából kivett szerepe miatt nyolc évet töltött börtönben.
Nem sokáig bujkáltak
A volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását követően a zimonyi klán tagjai bujkálni kezdtek, egy részük bérelt lakásokban rejtőzött el, de a Szablya akció során gyorsan a rendőrök látókörébe kerültek.
– Amikor a televízióban hallottam, hogy Đinđićet megölték, először öngyilkos akartam lenni egy kis pisztollyal, de aztán ez az érzés alábbhagyott. Néhány napig ketten voltunk egy albérletben, de közben tartottam a kapcsolatot a bátyámmal. Átmentem hozzá, a rendőrök ott tartóztattak le minket
– mondta el egy alkalommal a ma (március 7-én) szabadult férfi, akinek a testvére szintén bandatag volt, és szintén a drog terítéséből élt.
A hivatalos változat szerint a zimonyi klánt vezető Spasojević két héttel a Đinđić-gyilkosságot követően a rendőrséggel folytatott tűzharcban vesztette életét, más – nem hivatalos verziók szerint – a rendőrök Spasojevićet és a vele elkapott egyik társát brutálisan megverték, majd lelőtték.
Kapcsolódó cikk
A boncolási jegyzőkönyv szerint Spasojevićet hét golyó találta el, három a fején, és négy a testén.
Az még gyanúsabbá teszi a hivatalosan elővezetett változatot, miszerint Spasojevićet és társát azért ölték meg, mert ellenállást tanúsított, az említett boncolási jegyzőkönyv szerint azonban a két bűnözőt közvetlen közelről és felülről lőtték hátba, valamint fejbe.
A hivatalos változat hitelességében kételkedők szerint úgy nehéz ellenállást tanúsítani, hogy valaki háttal van a támadóinak, de a Balkánon még ez is előfordulhat. A gyilkosság huszadik évfordulója a következő napokban még inkább Szerbiára irányítja a fényt, aminek az egyik résztvevő mostani szabadon engedése nem éppen a legszebb felvezetése.
A cikk meghallgatásaA szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.
Koszovói szerbek voltak
Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna, ami később úgy fogalmazódott meg, hogy hol volt a KFOR most, és hol volt korábban, például a barikádok eltávolításakor.
Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.
A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.
Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.
Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.
A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.
A spin-forradalom
Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.
Kapcsolódó cikk
LÁZADÁS: A szerb elnök lemondta minden külföldi útját, egész éjszaka a koszovói szerbekkel tárgyalt
A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.
A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.
Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.
A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.
Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.
A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.
A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)
A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.
A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.
A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.
Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.
A szerb elnök üzent a koszovói albánoknak és azoknak is, akik nyomást gyakorolnak Belgrádra: velük az tudatta, hogy szerb részről soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha az összes szerbet leölik, és a vasárnap történt események ebben nem csak őt, hanem az egész szerb népet megerősítették.
VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen
TIMELINE: Egy koszovói rendőr és három támadó meghalt Koszovó északi részén
Hogyan számolt be a Pink Televízió az éjszakai koszovói fegyveres incidensről?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
Szerbia Oroszországgal és Kínával tárgyal Koszovóról, a hadsereg fokozta a felkészülést
-
Koszovó15 óra telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?
