Szerbia
OSTROMÁLLAPOT A BELGRÁDI REPTÉREN: Spanyolország kitoloncolta a zimonyi klán vezetőjét, akit Szerbiában az alvilág fejének tartanak

Spanyolország kitoloncolta a zimonyi klán vezetőjét, aki tegnap este tért vissza Szerbiába, miután letöltötte 18 éves büntetésének nagyobbik részét. Luka Bojović a mellette ülő rendőrrel sorozatokat nézett egy tableten a Madrid és Belgrád közötti háromórás repülőút során. A maffiózó a háborús bűnök elkövetésével megvádolt Željko Ražnatović Arkan követője és barátja volt. A zimonyi klán ölte meg Zoran Đinđić volt szerbiai miniszterelnököt, a csoport tagjait Bojović is bújtatta.
Ostromállapot a belgrádi reptéren
Bojovićot a spanyol kommandósok kísérték a madridi repülőtérre, és adták át annak a két szerb rendőrnek, aki érte ment. A belgrádi Nikola Tesla repülőtéren erős rendőri biztosítás közepette fogadták a Spanyoloroszágból kitoloncolt bűnözőt, aki a Pék (Pekar) ragadványnéven ismert a szerb alvilágban.
Bojović ellen Szerbiában nem folyik bírósági eljárás, és elfogatóparancsot sem adtak ki ellene. Érkezése után az igazságügyi hatóságok szerint „szabad ember”.
Az „egykori” maffiafőnök 20 óra 30 perc körül érkezett meg a Nikola Tesla belgrádi repülőtérre. A leszállást követően a reptéri rendőri kirendeltségre kísérték, ahol „elbeszélgettek” vele. A rendőrök nyilván arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tervekkel érkezett haza, erről kérdezték az újságírók is.
– Egyelőre nyilvánosan nem mondhatok semmit, de hamarosan lesz rá alkalom. Köszönöm a megértésüket
– jelentette ki Bojović, aki egy újságírói kérdésre válaszolta úgy fogalmazott, hogy örül a hazatérésnek, habár korábban azt mondta, hogy sohasem akar visszatérni Szerbiába, oda csakis koporsóban vihetik vissza. Erről még a spanyolországi fogságban beszélt, miután Szerbiában felmentették az összes vád alól.
– Örülök a felmentő ítéletnek, mert bebizonyítottam, hogy nem vagyok bűnöző, és végre szabad ember vagyok a hazámban. De soha nem térek vissza Szerbiába
– közölte egy barátjával folytatott telefonbeszélgetés során Luka Bojović, aki Spanyolországban szerette volna folytatni az életét a szabadulása után, mert úgy gondolta, hogy Szerbiában sem ő, sem a családja nem érezheti magát biztonságban. Ebben van némi tapasztalata, mert a maffiaharcok során ellenfelei 2013-ban húsz golyóval megölték a testvérét, Nikola Bojovićot, hogy így okozzanak neki fájdalmat.
– Csalódtam néhány barátomban és általában abban, ami a hazámban uralkodik
– üzente akkortájt Bojović, akit Szerbiában a zimonyi klán vezetőjének, Spanyolországban pedig az Arkan-féle „Tigrisek” nevet viselő félkatonai alakulat parancsnokának tartanak. Ez a félkatonai formáció Kelet- Szlavóniában gyilkolt és hajtott végre rablásokat a kilencvenes években.
A fentieknek ellentmond, hogy Bojović ügyvédjei négy évvel ezelőtt kérelmezték a bandavezér hazaszállítását, miután az kifejezte szándékát, hogy maradék büntetését egy szerbiai börtönben töltse le, amint annak a feltételei teljesülnek.
A belgrádi repülőtéren egykori védőügyvédje Borivoje Borović és egy ismeretlen férfi várta. Borović a Tanjug szerb állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Bojović átesett a reptéri azonosítási eljáráson, és miután a dokumentumai körül minden rendben volt, „elment haza”, amiről azonban nemigen tudni, hogy pontosan mit is kell alatta érteni.
Miután a volt maffiafőnököt a szerbiai sajtó a montenegró škaljari klánnal hozza összefüggésbe, aligha zárható ki, hogy hallunk még róla, sokan ugyanis attól tartanak, hogy Bojović hazatérése újabb lendületet ad a szerbiai, illetve a belgrádi bandaháborúnak, amely egyre inkább elfajultóban van, és amelyben eddig a kavači klán volt előnyben.

Szerbia
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.
Soha nem találkozó párhuzamok
A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.
Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.
Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.
A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.
Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.
Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.
Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.
Pristinában rossz a vétel
A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.
A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.
A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.
A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.
Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.
A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.
Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.
Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.
A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.
Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.
Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt