Connect with us

Németország

SCHOLZ BELGRÁDBAN: Ez most nem diplomáciai bájolgás volt

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Scholz Vucic Belgrad
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Aleksandar Vučić, szerb elnöke a német kancellárral Belgrádban folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy Olaf Scholz “határozottan és élesen kérte Szerbiát, hogy csatlakozzon az Föderáció elleni szankciókhoz”. Ezt megerősítette Scholz is, aki elmondta, hogy Németország támogatja Szerbiát az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban, de elvárja tőle az Oroszország elleni szankciók bevezetését és az elmozdulást a Pristinával folytatott tárgyalásokon.

Négy téma Belgrádban

Mindössze néhány órát időzött Belgrádban a német kancellár, de mégis emlékezetes marad a látogatása. Olaf Scholz zárt ajtók mögött tárgyalt a szerb elnökkel, de azért lehetnek elképzeléseink arról, hogy mi folyt bent, ha még a találkozót követő sajtótájékoztatón is szikrázott a levegő.

Vučić és Scholz valamivel több mint két órát töltött együtt, a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón pedig mindkét oldalról éles üzenetek hangzottak el a leginkább égető témákról – a szankciókról, Koszovóról, valamint Szerbia uniós útjáról és a két ország közötti gazdasági együttműködésről.

Ez négy olyan kérdés, amelyről ilyen nyíltan még senki sem beszélt a szerb fővárosban, ami szerb részről nem maradt válasz nélkül, ebből pedig az következik, hogy a Balkánon “a helyzet fokozódik”. Ez némileg az ukrajnai háború következménye, némileg pedig “helyi sajátosság”.

Első téma: a szankciókról

A német kancellár Belgrádban jelezte, hogy Szerbiának fel kell hagynia az Európai Unió és Oroszország közötti hintapolitikával, és be kell vezetnie az Oroszország elleni szankciókat, ha komolyan gondolja az uniós csatlakozást. Scholz úgy fogalmazott, hogy Szerbiának ezt “már tegnap meg kellett volna tennie”, ezért a belgrádi vezetésnek minél előbb lépnie kell.

A feszült légkör annak a következménye, hogy az Európai Uniót frusztrálja a különutas szerb politika, miszerint a 6,9 milliós Szerbia nem szakította meg kapcsolatait a Kremllel.

Nekünk más a hozzáállásunk a szankciókhoz. Mi a különbség aközött, hogy valaki az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül támadja meg Szerbiát, vagy ha valaki ENSZ-határozat nélkül agressziót hajt végre Ukrajnával szemben?

– vont párhuzamot Vučić Ukrajna és Szerbia között, amihez hozzátette, hogy a szerbek még jól emlékeznek az ellenük bevezetett szankciókra. Egyúttal megjegyezte, hogy Szerbia “történelmi kapcsolatokat” ápol Oroszországgal, ami persze, a jövőt illetően inkább kibúvó, mint igazi érvelés, emlékszünk ugyanis olyan időkre, amikor Szerbia, illetve a volt Jugoszlávia, az oroszok, vagyis inkább a szovjethatalom szemében a Nyugat láncos kutyája volt.

Második téma: az uniós csatlakozás

A szankciós purparlé – mint feljebb már láthattuk – egybefolyt az uniós csatlakozás felemlegetésével, a Nyugat ezt a kártyát gyakran előhúzza, pedig ebben az esetben az ötödik ász a szerbek kabátujjában van, de erről lejjebb még lesz szó.

Scholz minden nézeteltérés ellenére azt mondta, hogy új lendületet szeretne adni a nyugat-balkáni uniós törekvéseknek, amelyek a jelenlegi tagországok tiltakozása, valamint a tagjelöltek közötti viták miatt elakadtak. A német kancellár emlékeztetett arra, hogy majdnem 20 év tel a 2003-as szaloniki találkozó óta.

Jövőre lesz 20. évfordulója annak, hogy kilátásba helyeztük a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását, de bizonyára kevesen gondolták, hogy mindez 20 évig fog tartani. Nekem ez nagyon fontos téma, így újraindítom az úgynevezett “berlini folyamatot”, ahol nagyszámú hazai partnerrel közösen próbálunk lendületet adni a csatlakozási törekvéseknek

– mondta Scholz, akinek ezt a kijelentését a szerb elnök arra használta ki, hogy némileg csökkentse a feszültséget. Vučić egy “verbális vállveregetést bemutatva” úgy fogalmazott, hogy amikor mások sürgetik az uniós integráció felgyorsítását, akkor “annak nem mindig kell úgy lennie”, de amikor ezt a német kancellár teszi, akkor ő elhiszi, hogy “a kancellár igazat mond”.

Harmadik téma: Koszovó, mint olyan

A balkáni térség egyik legsúlyosabb problémája továbbra is Koszovó kérdése, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, csaknem egy évtizeddel azt követően, hogy a NATO kizavarta területéről a szerb csapatokat, amelyek véres akciókkal torolták meg az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg támadásait.

Szerbia nem hajlandó elismerni Koszovó szuverenitását, és ezzel önmagát gátolja abban, hogy döntő előrelépést tegyen a csatlakozási folyamatban, miután a mérvadó uniós országok – élükön az Egyesült Államokkal -, éppen ezt várják el tőle, és ez nem vicc.

Scholz péntek délutáni szerbiai látogatása előtt Koszovóban járt, ahol kijelentette, hogy mindkét ország uniós csatlakozásához kölcsönös elismerésre van szükség. Ebben a formában – mint az uniós csatlakozás feltétele – ez először hangzott el, és a szerb elnök ezt meg is jegyezte, majd hozzátette:

Ne haragudjon azért, mert a mi hozzáállásunk Koszovóhoz eltér az Önétől, mert amennyire Ön szereti Ukrajna területi integritását, ne haragudjon, a szerbek szeretik Szerbia területi integritását. Bocsánat.

Szerbia esetében ez a vörös vonal, amelyet Vučić aligha lép át, vagy ha netalán mégis, akkor annak nagyon megfizetteti az árát. Egyelőre ezt az árat nemigen emlegetik, és csak sejthető, hogy ez az azonnali uniós csatlakozás lehet.

Közben Albin Kurti koszovói miniszterelnök a német kancellár délelőtti pristinai látogatásán fellelkesedve bejelentette, hogy Koszovó az év végéig hivatalosan is be kívánja adni a csatlakozási kérelmet az Európai Unióba.

Európa a sorsunk, Európa a jövőnk

– szögezte le Kurti, aki folyamatosan Szerbiától követeli az elismerést, miközben öt uniós ország, Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország sem támogatja Koszovó önállóságát, nyilván önös okokból, de ez egy másik történet. Az viszont nem hangzott el eddig talán egyetlen alkalommal sem, hogy az EU vagy az USA, alias Nagy Testvér, tőlük is megkövetelné Koszovó elismerését. De ami késik, az nem múlik.

Negyedik téma: gazdasági együttműködés

A német kancellárral folytatott megbeszélése után Vučić elmondta, hogy Szerbiában és Németországban az emberek gyakran könnyen túlteszik magukat azon, hogy a két ország egyre szorosabb és jobb gazdasági kapcsolatokat ápol, és hogy csak az idei év első négy hónapjában 25,7 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem a tavalyi évhez képest.

Ez hihetetlen ugrás. Arra számítunk, hogy idén több mint 7,5 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat érünk el Németországgal

– mondta Vučić, aki szerint Szerbiában jelenleg 77 ezren dolgoznak német cégeknél, ez a szám 2104-ben 17 ezer volt. A szerb elnök erről nem előszőr beszél, de ez elég nyomós oknak tűnik ahhoz, hogy Szerbia folytassa az együttműködést Németországgal. És hogy Németország folytassa az együttműködést Szerbiával.

Epilógus

Ebből a felsorolásból több következtetés is levonható. Az első mindenképpen az, hogy egyre inkább növekszik a nyomás Szerbiára a nyugati követelések elfogadása érdekében, és ez most már nem csak “zárt ajtók mögött” folyik.

Akárhogy is vesszük, ez inkább Szerbiának, és nem a Nyugatnak kedvez, régi piaci törvény ugyanis, hogy bárki hajlandó magasabb árat fizetni azért, amit nagyon szeretne megszerezni, így most folyik a “politikai licitálás”, de a mindkét fél által elfogadható árat még senki nem mondta ki, odáig még nem jutottunk. És vagy eljutunk, vagy nem, egy idő után ugyanis a vevő lemond a portékáról, és ott hagyja az egészet a fenébe. Az viszont biztos, hogy Szerbia még jó ideig kéreti magát.

Láthatjuk azt is, hogy az Egyesült Államok balkáni támaszpontjának számító Koszovó – miután maga mellett tudja a Nagy Testvért – egyre erőszakosabban követelődzik, amire valamelyest feljogosíthatja, hogy a Koszovó elleni támadások idején Aleksandar Vučić a szerbiai elnyomógépezetet olajozgatta a “nacionalista katyvasszal”.

Ez azonban ma már kevés ahhoz, hogy akár Európa, akár a Koszovót szponzoráló Egyesült Államok kiközösítse Szerbiát, amely fontos geopolitikai pozíciót foglal el a Balkánon.

Ezért arra kellene felkészülni, hogy a továbbiakban még inkább növekedni fog a nyomás a belgrádi kormányra és magára Vučić elnökre Nyugatról és Keletről egyaránt, viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy Szerbiának addig van értéke, amíg nem játssza ki az “ötödik ászt”, vagyis nem adja be a derekát az egyik, vagy a másik oldalnak, mert miután ezt megteszi, már csak az egyik szekér lesz valamelyik szekértáborban.

Más kérdés, hogy mi a jobb: fogcsikorgatva kitartani a “magánvélemény” mellett, vagy élvezni a szekértábor előnyeit és a “nyáj langymelegét”. Harmadik út nincs, vagy ha netalán mégis lenne, az nagyon rögös, és sok veszély leselkedik az arrafelé bóklászóra.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Horvátország

SZÉLSŐJOBB: A németországi puccs szervezői Horvátországban szerezték be a fegyvereket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

XIII. Henrik Reuss herceg a puccs vezére egy rendőrrel néz farkasszemet
TRÓNKÖVETELŐ: XIII. Henrik Reuss herceg egy "alattvalójának" tekinthető rendőrrel néz farkasszemet (Forrás: Twitter)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A Reichsbürger, vagyis a Birodalom Polgárai elnevezésű radikális német jobboldali mozgalom, amelynek a vezetését a német rendőrség nemrég tartóztatta le államcsíny (puccs) szervezésének gyanújával, néhány évvel ezelőtt Horvátországban szerezte be a fegyvereket a terrorcselekményeihez. Ezt a zágrábi Jutarnji list írta meg, amely a napokban arra is fényt derített, hogy a csoport egyik állítólagos tagja Horvátországban élt, ahol egy horvát nőt vett feleségül, és így telepedett le.

A puccs fegyverei

A horvátországi fegyverbeszerzéseket a horvát rendőrség és az USKOK a akadályozta meg, amikor több tucat embert tartóztattak le a német rendőrséggel közös nemzetközi akcióban, a fegyverekből többek között a Reichsbürger is kapott.

Az is megállapítást nyert, hogy a csoport által beszerzett fegyverek egy részét a Reichsbürger Németországban használta fel a puccs során a jobboldal politikai ellenfelei likvidálására.

A horvát rendőrség 2018 elején derítette ki, hogy egy volt német vámos, a Horvátországba nősült Aleksandar Reichl, aki a Reichsbürger nevet viselő csoport mellett kapcsolatban állt az Alternatíva Németországért nevű politikai párttal is, nagy mennyiségű, háborúból visszamaradt fegyvert vásárolt Horvátországban, amit néhány segítőjével közösen Németországba szállított.

A német rendőrséggel együttműködve titkos nyomozás indult, ennek keretében lehallgatták a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit, azokból kiderült, hogy távcsöves puskák, pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, sörétes puskák beszerzésére került sor Horvátországban, ahol akkor 16 személyt tartóztattak le.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésével foglalkozó horvát ügyészség, az USKOK akkor azzal vádolta meg a letartóztatott személyeket, hogy a fegyvereket Aleksandar Reichl megbízásából szerezték be.

A letartóztatott személyek között horvát állampolgárok is voltak, a nyomozás kiderítette, hogy a horvát fegyvercsempészek indítéka kizárólag a pénz, vagyis az anyagi haszon megszerzése volt, a puccsban nem vettek volna részt.

Az ügyben érintett horvát állampolgárokat horvát és a német bíróságok ítéltek el meglepően enyhe büntetéseket kiróva.

Az eszéki megyei bíróságon lefolytatott eljárás során a vádlottak többsége vádalkut kötött, így voltak közöttük, akikre csak feltételes börtönbüntetést mondtak ki.

A horvát hatóságok Aleksandar Reichlt 2020 nyarán tartóztatták le Zára (Zadar) környékén, majd kiadták Németországnak.

A Süddeutsche Zeitung 2020 nyarán arról számolt be, hogy mintegy 200 és ügyész tartott házkutatást összesen tizenkét feltételezett szélsőséges lakóhelyén és üzlethelyiségében Bajorországban, Szászországban, Szász-Anhaltban és Ausztriában.

A németek már akkor megállapították, hogy az érintettek a jobboldali szélsőséges spektrumhoz és a Reichsbürgerbewegunghoz, vagyis a “Birodalom Polgári Mozgalomhoz” tartoztak.

Az ottani eljárás során Reichlt, valamint Martin M. horvát állampolgárt és a Reichsbürger csoporthoz tartozó Christian Neureuthert ez év júniusában a müncheni bíróság bűnösnek találta, de az ellenük hozott ítélet egyelőre nem jogerős.

Reichl négy év és három hónap börtönt kapott. A beismerő vallomásoknak köszönhetően a horvát Martin M.-et két év kilenc hónapra ítélték, Neureuther “birodalmi polgár” ugyanakkor két év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a horvátországi fegyverbeszerzéseket.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Magyarország

A PENGÉSDRÓT PIONÍRJA: Az Európai Unió Orbán nyomába lépett

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kelebia
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A Balkán irányából érkező migránsok száma eltörpül az orosz agresszió elől menekülő ukránok tömegei mellett, mivel hogy ők nem is számítanak menedékkérőnek, elég csak regisztrálniuk és azonnal ideiglenes védelmet kapnak. A belgrádi Vreme ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Európai Unióban, mindenekelőtt Németországban, kétféle menekültet tartanak nyilván: fehéret és színes bőrűt, és hozzáteszi, hogy az egész Európai Unió az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kirajzolt pályáját követi.

Az európai álláspont módosulása

A szerbiai hetilap németországi tudósítójának tollából született cikk szerzője idézi azokat a német sajtóvéleményeket, hogy Európa egyértelműen két csoportra osztja a különböző gyötrelmek elől menekülő embereket: jogosultakra és jogosulatlanokra, ezt pedig már nem csak valami Orbán Viktor – a pengésdrót úttörője – teszi a határokon, hanem Berlin is, ami pedig nem csak a Szerbiára nehezedő nyomásból derül ki, hanem az EU-n belüli határellenőrzések megszigorításából is, amit az Európai Bíróság ugyan kritizál, de ezzel senki sem törődik.

Németországban vannak szívesen látott menekültek. Ukrajnából jönnek, többnyire fehér bőrűek. Németország a gazdasági válság ellenére is megnyitja előttük a szívét és a munkaerőpiacát. És aztán vannak a többiek, akik jórészt muszlim országokból érkeznek, és általában sötétebb bőrűek. Őket minden erővel távol tartják

– hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung megállapítására a tudósító, aki arra emlékeztet, hogy már Németországban is nagyon távolinak tűnik Angela Merkelnek az a híres mondása, hogy “Sikerülni fog”. A volt német kancellár ezzel a jelszóval nyitotta meg 2015-ben a határokat a többnyire szíriai menekültek előtt.

Mindeközben a valaha volt legnagyobb menekülthullám zajlik az Európai Unióban, sokkal nagyobb, mint öt-hat évvel ezelőtt. Mert bármennyire sem “menedékkérőknek” számítanak az ukránok, akiknek netalán sikerül Lengyelországban vagy Németországban élő rokonaiknál elhelyezkedniük, sokan közülük az európai országok segítségére szorulnak, amelyeknek lakhatást, élelmet kell biztosítaniuk számukra, beleérte ebbe a gyerekek beiskolázását is.

Miután mostanában nem lehet politikai előnyhöz jutni a menekültek befogadásával, mára már úgy tűnik, hogy az egész Európai Unió valóban Orbán pályáján halad, miközben a jelek szerint Szerbia az illegális migráció “állítólagos központjává” fejlődött fel.

A szerb álláspont módosulása

A belgrádi hetilap – amely általában igencsak kritikus a szerb kormány és a szerb államfő irányában, arra emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić Angela Merkel “legjobb diákjának” számított, amikor a volt német kancellárt a menekültek/migránsok csak “Mutti” néven emlegették.

Azidőtájt Vučić egy alkalommal felkereste a menekülteket (migránsokat) a belgrádi buszpályaudvar melletti parkban, ahol manapság is gyülekeznek, megsimogatta a gyerekek fejét, és az orbáni kerítésről undorral jelentette ki, hogy már “csak az hiányzik, hogy áramot vezessenek bele.”

Aztán, amikor Merkel elzárta a szívét és lezárta a német határokat a menekültek/migránsok előtt, Vučić kormánya bevezette a vegyes katonai és rendőri járőrözést a déli határokon. Szerbiából is érkeztek hírek migránsokkal szembeni illegális rendőri fellépésekről, amelyek azonban kisebb brutálisokról szóltak, mint a bulgáriai vagy a horvátországi rendőri erőszakot feltáró tudósítások.

Mára már Vučić is vette a lapot, de kérdés, hogy nem késett-e el egy kicsit. Október eleji, “régóta várt” beszédében mindössze egyetlen mondatot szentelt a migrációnak:

Dolgoznunk kell a vízumrendszerek harmonizálásán, mert sok embernek különféle fellépés juthat eszébe Szerbia ellen, ha ezt nem tesszük meg, és úgy gondoljuk, hogy ez helyes és igazságos az európai partnereinkkel szemben.

Ezt a bejelentést azonban az Európai Unióban például az osztrák Der Standard “enyhének” minősítette, az uniós vezetők pedig kezdtek nyomást gyakorolni Belgrádra, hogy mielőbb változtasson a vízumpolitikáján. Ennek következtében a szerb vezetés állítólag már ígéretet is tett arra, hogy vízumot vezet be az indiai, a tunéziai, a burundi és a kubai állampolgárokkal szemben.

A Vreme itt hívja fel a figyelmet arra, hogy még további tizennyolc ország állampolgárainak nincs szükségük vízumra Szerbiába azok közül az országok közül, amelyeknek az állampolgárai nem utazhatnak az Európai Unióba. Némelyikük – például Oroszország, Kína vagy Azerbajdzsán – Belgrád számára fontos politikai és gazdasági partner, így aligha lehet elvárni, hogy Szerbia bevezesse számukra a vízumkötelezettséget.

Más kérdés, hogy ezen országok állampolgárai eddig nem használták fel a turista jellegű utazásokat arra, hogy tömegesen kérjenek menedékjogot az EU-ban

– jegyezte meg a belgrádi hetilap, amihez a BALK részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az Európai Unió ezekkel a “megkerülő intézkedésekkel” cselesen akar éket verni Szerbia és Oroszország közé, ha már nem tudja rávenni Belgrádot arra, hogy szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. A Magyarország és Ausztria képviselőivel folytatott rendkívüli találkozók pedig jelzést adtak Szerbiának arra, hogy “a védelmi vonalat délebbre kell tolni”, ahogy azt a Vreme szerint Orbán Viktor mondta.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy ez a “pásztori narratíva”, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis már 2019-ben felvetette, hogy erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

Ivan Gerginov, a szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője a BALK-nak 2019 decemberében adott interjúban ezt nem találta jó ötletnek.

Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak- felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna

– mondta akkor Georginov, azt követően azonban már történtek kísérletek némi kerítés építésére Szerbia déli határán, de közel sem az egész határszakaszon, mert hogy a hegyeket azóta sem sikerült “lelapogatni vagy lesimítani”.

A belgrádi lap cikke végén megállapítja, hogy mindent összevetve az Európai Uniónak tett vučići ígéreteknek köszönhetően Szerbia állampolgárai fellélegezhetnek, mert az EU (egyelőre) nem vezet be vízumot velük szemben. A brüsszeli fenyegetések azonban rámutatták arra a “nyomásra”, illetve annak egy részére, amelyről Vučić és a bulvársajtó jó része “misztikus módon” nap mint nap említést tesz.

Mindez arra utal, hogy egy újabb hurok szorul Vučić nyaka körül, merthogy Ukrajnában emberek halnak meg, máshol meg “tombol az infláció”, miközben közeleg a fagyos téli időszak, ezért a Nyugaton keveseknek van idegük arra, hogy az árnyalatokkal vagy a szerb politika rejtelmeivel foglalkozzanak.

Ezért aztán néhány tunéziai állampolgárnak sietnie kell, hogy felszálljon egy Belgrádba induló repülőgépre, mielőtt ez a lehetőség megszűnik. De ha esetleg lekésne róla, akkor az embercsempészek, mint eddig is, most is találnak számukra más megoldást.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Görögország

CSERÉLTEK: Megérkezett Görögországba az első hat német Marder 1A3 az Ukrajnának adott harcjárművekért cserébe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MARDER greece marder
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 1 perc

A nemzetvédelmi vezérkar közleménye szerint Németországból megérkezett Görögországba az első hat Marder 1A3 német gyalogsági harcjármű az úgynevezett csereprogram keretében. A szeptemberben kötött német-görög “tankcsere” megállapodás értelmében Görögország 40 orosz gyártmányú BMP-1 harckocsit küld Ukrajnába, és ennek megfelelő mennyiségű Mardert kap Németországtól. Görög közlés szerint az athéni kormány ezzel támogatja “Ukrajna védelmét Oroszország folyamatos agressziójával szemben”.

A Németországtól kapott Mardereket a görög hadsereg észak-görögországi egységeihez vezénylik, miután befejezték integrációjukat a görög fegyveres erőkbe.

A vonatkozó tervek szerint az újabb Marderek érkezésével az athéni kormány javítani szeretné a görög szárazföldi hadsereg harcképességét, és megerősíti a motorizált gyalogsági egységek és a páncélosok közötti együttműködési képességeket.

Az armyvoice.gr katonai kérdésekkel foglalkozó görög webhely szerint a fennmaradó 34 Mardert Németország részletekben szállítja le Görögországnak, miután a görögök elküldik a 40 BMP1 járművet Ukrajnának.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: