FÜSTBE MENT: A bosznia-hercegovinai szerb miniszterek blokkolják az Oroszország elleni szankciókat

A bosznia-hercegovinai minisztertanács szerb miniszterei blokkolták a döntést, hogy megvonják Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) forrásaihoz. A hét közepén Johann Satler, az Európai Unió szarajevói külképviseletének vezetője diplomáciai jegyzéket nyújtott be Vjekoslav Bevanda bosznia-hercegovinai pénzügyminiszterhez, mert a balkáni állam nem jelezte az EU felé, hogy támogatja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank For Reconstruction and Development, EBRD) Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben kezdeményezett szankcióit.

Szavazathiány

Az EBRD tanácsában a szervezethez csatlakozott államok képviselői 2022. április 1-ig adhatták le szavazatukat, amellyel támogatják vagy elvetik a nemzetközi pénzintézet által életbe léptetni szándékozott szankciókat.

A Satler által kiadott jegyzék címzettje azért a horvát nemzetiségű Bevanda lett, mert pénzügyminiszterként ő képviseli hazáját az EBRD Tanácsában, így neki kell a szavazatot leadni.

Az EBRD által összeállított szankciós lista alapján a nemzetközi pénzintézet Oroszországban és Fehéroroszországban a továbbiakban

• nem nyújt hitelt, nem végez semmilyen pénzügyi tranzakciót
• nem ad technikai támogatást a pénzügyi rendszerek működtetéséhez,
• a jelenleg folyamatban lévő pénzügyi tevékenységét teljes mértékben felfüggeszti.

Kibújt a felelősség alól

Vjekoslav Bevanda 2022. március 30-án személyes találkozóra invitálta az őt diplomáciai irattal szankciókra ösztönözni próbáló Satlert, és a jegyzékhez csatlakozó uniós tagállamok nagyköveteit.

A tanácskozáson Bevanda közölte, hogy az EBRD határozattervezetét a javaslataival megküldte a boszniai kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeće Ministara) azzal a megjegyzéssel, hogy ő maga minden pontban támogatja az EBRD által életbe léptetni tervezett szankciókat.

Vagyis Bevanda a saját döntésének meghozatala helyett a kormányra testálta a munkát, annak ellenére, hogy a nyilatkozatai alapján a pénzügyminiszter az EBRD tervezetének minden elemével egyetért, vagyis kibújt a döntés alól, és ráadásul még szépnek is akart látszani.

Elképzelhető, hogy a Horvát Demokratikus Közösség Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ BiH) színeiben hosszú évtizedek óta politizáló Bevanda a párt és a horvát közösség politikai érdekei előtt meghajolva utalta a kérdést a Miniszterek Tanácsa elé, tudván, hogy ott a szerb miniszerek azt úgy is le fogják szavazni, szidja a világ inkább őket.

2022. március 18-án a Miniszterek Tanácsa első alkalommal tárgyalta az EBRD szankciók ügyét, akkor a szerb nemzetiségű miniszterek támogatásának hiányában nem sikerült elfogadni az EBRD döntését támogató határozatot.

Ennek kapcsán a boszniai sajtóban megjelent, hogy Bevanda, mint az EBRD-be delegált szakminiszter maga személyesen leadhatta volna a Boszniát megillető szavazatot a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása nélkül is, mivel a jogszabályok szerint Bevanda pénzügyminiszterként önállóan képviseli hazáját az EBRD Tanácsában.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a boszniai választási törvény reformja kapcsán 2022. január végén tartott sikertelen neumi egyeztetés óta a boszniai szerb és horvát politikai elit között lényegesen megnőtt az összhang annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság mostanra 53%-t kitevő bosnyákok ne tudjanak a másik két államalkotó nemzet kollektív jogaiból lefaragni.

Elképzelhető, hogy a boszniai szerbek Putyin felé fennálló lojalitásuk kifejezéséhez használták fel az alkalmi horvát szövetséges támogatását. Így nem tűnik irreálisnak az a megállapítás, hogy Bevanda feldobta a labdát a szerb minisztereknek kormányzati szintre, hogy azok azt nyíltan leüthessék, kifejezve az oroszok iránti lojalitásukat.

A rinyálás művészete

Bevanda nem győzte hangsúlyozni az uniós vezetőkkel folytatott találkozón, hogy Bosznia- Hercegovina számára kiemelten fontos az EBRD-vel való kiegyensúlyozott viszony, mert a bank 1996. óta 199 projektet finanszírozott, és a jelenleg zajló beruházásainak értéke meghaladja a másfél millió eurót.

Az EBRD Bosznia- Hercegovinában nem csak állami és önkormányzati programokhoz ad támogatást, hanem magáncégek is kaphatnak kedvezményes hitelt, így a folyamatban lévő projektekre fordított uniós összeg 18%-a boszniai gazdasági társaságoknak adott fejlesztési hitel, amiről boszniai állami forrásból ezek a cégek nem is álmodhatnának.

Az uniós tagállamok nagykövetei ezt követően kérdőre vonták Bevandát, hogy miért nem került még elfogadásra a tárgyévi költségvetési törvény, és lesz-e kerete az országnak a 2022. októberében esedékes parlamenti választások lebonyolítására.

A bosznia-hercegovinai pénzügyminisztériumra rá jár a rúd, mert a három államalkotó nemzet tagjaiból delegált Miniszterek Tanácsa január óta nem tudja elfogadni az úgynevezett globális költségvetési keretről szóló határozatáo, ami alapján a Benvada által negyedik éve irányított pénzügyminisztérium elkészíthetné a költségvetési törvény tervezetét.

Kellő malíciával megjegyezhetjük, hogy ha a boszniai döntéshozatal a tőle megszokott tempóban halad, akkor csak a második félévre kell tervezetet készíteniük. A költségvetési törvényt 2022. februárjáig a boszniai szerb pártok által folytatott politikai bojkott miatt nem tudta elfogadni a Miniszterek Tanácsa.

Ennek megszűnését követően a testületbe visszatértek ugyan a szerb miniszterek, a költségvetés fontosabb paramétereiről azonban így sincs megegyezés, vagyis a bojkottot felváltotta a meddő politikai viták korszaka.

Vak vezet világtalant

A költségvetés kapcsán Bevanda mély hallgatásba burkolózott rutinos politikusként, míg a választások finanszírozásáról megjegyezte, hogy jogtechnikailag a Miniszterek Tanácsának kell határozatban a pénzügyminisztériumot utasítani, hogy az teljesítse a Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) által igényelt összeg kifizetését. Majd sejtelmesen megjegyezte, hogy “a pénzügyminisztérium szakminisztérium, amely nem politizál.”

Politikai szempontból Bevanda a Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódó népmesei mondakörből ismert “okos lányt” lekörző módon oldotta meg a feladatot azzal, hogy az unió jeles képviselőinek mondott is valamit, meg nem is.

Így viszont nem vált ismertté, hogy a boszniai költségvetésben rendelkezésre áll-e az a bizonyos félmillió eurós keret, ami a választások lebonyolításához szükséges.

Két évvel ezelőtt az EU állta az akkori boszniai-hercegovinai önkormányzati választások költségeit, mivel akkor annyira rossz volt a boszniai központi költségvetés helyzete, hogy saját forrásból nem tudták előteremteni a pénzt. 2022. január végén Ursula von der Leyen élesen kritizálta a boszniai politikai vezetést, és nyomatékosan felhívta a Miniszterek Tanácsának figyelmét arra, hogy a választásokhoz szükséges összeget el kell különíteniük a központi költségvetésben.

Vagyis az EU Bizottság elébe ment annak, hogy az energiaválság, a migrációs válság, orosz-ukrán konfliktus és az egyéb krízisek mellett a bosznia-hercegovinai választásokat is finanszíroznia kelljen, vagyis elejét akarta venni a kunyerálásnak.

Tekintettel arra, hogy az EU Bizottság elnökének kemény hangvételű üzenete óta a Bevanda által vezetett pénzügyminisztérium sem a költségvetési törvényt nem dolgozta ki, sem a választásokhoz szükséges összeget nem különítette el, Satler, mint az EU legmagasabb szintű boszniai képviselője személyesen volt kénytelen felhívni a boszniai pénzügyminisztert ezen hiányosságok pótlására.

Mindezek alapján okkal vetődik fel a kérdés, hogy az EU Bizottság meddig huny szemet a boszniai politikusok parasztvakívó magatartása felett, és mennyiben illethető a világtalan jelzővel az ország, ami a saját központi költségvetését sem tudja hosszú évek óta a pénzügyi év első negyedévének vége előtt letenni az asztalra?