Bosznia
FÜSTBE MENT: A bosznia-hercegovinai szerb miniszterek blokkolják az Oroszország elleni szankciókat

A bosznia-hercegovinai minisztertanács szerb miniszterei blokkolták a döntést, hogy megvonják Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) forrásaihoz. A hét közepén Johann Satler, az Európai Unió szarajevói külképviseletének vezetője diplomáciai jegyzéket nyújtott be Vjekoslav Bevanda bosznia-hercegovinai pénzügyminiszterhez, mert a balkáni állam nem jelezte az EU felé, hogy támogatja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank For Reconstruction and Development, EBRD) Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben kezdeményezett szankcióit.
Szavazathiány
Az EBRD tanácsában a szervezethez csatlakozott államok képviselői 2022. április 1-ig adhatták le szavazatukat, amellyel támogatják vagy elvetik a nemzetközi pénzintézet által életbe léptetni szándékozott szankciókat.
A Satler által kiadott jegyzék címzettje azért a horvát nemzetiségű Bevanda lett, mert pénzügyminiszterként ő képviseli hazáját az EBRD Tanácsában, így neki kell a szavazatot leadni.
Az EBRD által összeállított szankciós lista alapján a nemzetközi pénzintézet Oroszországban és Fehéroroszországban a továbbiakban
- nem nyújt hitelt, nem végez semmilyen pénzügyi tranzakciót
- nem ad technikai támogatást a pénzügyi rendszerek működtetéséhez,
- a jelenleg folyamatban lévő pénzügyi tevékenységét teljes mértékben felfüggeszti.
Kibújt a felelősség alól
Vjekoslav Bevanda 2022. március 30-án személyes találkozóra invitálta az őt diplomáciai irattal szankciókra ösztönözni próbáló Satlert, és a jegyzékhez csatlakozó uniós tagállamok nagyköveteit.
A tanácskozáson Bevanda közölte, hogy az EBRD határozattervezetét a javaslataival megküldte a boszniai kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeće Ministara) azzal a megjegyzéssel, hogy ő maga minden pontban támogatja az EBRD által életbe léptetni tervezett szankciókat.
Vagyis Bevanda a saját döntésének meghozatala helyett a kormányra testálta a munkát, annak ellenére, hogy a nyilatkozatai alapján a pénzügyminiszter az EBRD tervezetének minden elemével egyetért, vagyis kibújt a döntés alól, és ráadásul még szépnek is akart látszani.
Elképzelhető, hogy a Horvát Demokratikus Közösség Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ BiH) színeiben hosszú évtizedek óta politizáló Bevanda a párt és a horvát közösség politikai érdekei előtt meghajolva utalta a kérdést a Miniszterek Tanácsa elé, tudván, hogy ott a szerb miniszerek azt úgy is le fogják szavazni, szidja a világ inkább őket.
2022. március 18-án a Miniszterek Tanácsa első alkalommal tárgyalta az EBRD szankciók ügyét, akkor a szerb nemzetiségű miniszterek támogatásának hiányában nem sikerült elfogadni az EBRD döntését támogató határozatot.
Ennek kapcsán a boszniai sajtóban megjelent, hogy Bevanda, mint az EBRD-be delegált szakminiszter maga személyesen leadhatta volna a Boszniát megillető szavazatot a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása nélkül is, mivel a jogszabályok szerint Bevanda pénzügyminiszterként önállóan képviseli hazáját az EBRD Tanácsában.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a boszniai választási törvény reformja kapcsán 2022. január végén tartott sikertelen neumi egyeztetés óta a boszniai szerb és horvát politikai elit között lényegesen megnőtt az összhang annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság mostanra 53%-t kitevő bosnyákok ne tudjanak a másik két államalkotó nemzet kollektív jogaiból lefaragni.
Elképzelhető, hogy a boszniai szerbek Putyin felé fennálló lojalitásuk kifejezéséhez használták fel az alkalmi horvát szövetséges támogatását. Így nem tűnik irreálisnak az a megállapítás, hogy Bevanda feldobta a labdát a szerb minisztereknek kormányzati szintre, hogy azok azt nyíltan leüthessék, kifejezve az oroszok iránti lojalitásukat.
A rinyálás művészete
Bevanda nem győzte hangsúlyozni az uniós vezetőkkel folytatott találkozón, hogy Bosznia-Hercegovina számára kiemelten fontos az EBRD-vel való kiegyensúlyozott viszony, mert a bank 1996. óta 199 projektet finanszírozott, és a jelenleg zajló beruházásainak értéke meghaladja a másfél millió eurót.
Az EBRD Bosznia-Hercegovinában nem csak állami és önkormányzati programokhoz ad támogatást, hanem magáncégek is kaphatnak kedvezményes hitelt, így a folyamatban lévő projektekre fordított uniós összeg 18%-a boszniai gazdasági társaságoknak adott fejlesztési hitel, amiről boszniai állami forrásból ezek a cégek nem is álmodhatnának.
Az uniós tagállamok nagykövetei ezt követően kérdőre vonták Bevandát, hogy miért nem került még elfogadásra a tárgyévi költségvetési törvény, és lesz-e kerete az országnak a 2022. októberében esedékes parlamenti választások lebonyolítására.
A bosznia-hercegovinai pénzügyminisztériumra rá jár a rúd, mert a három államalkotó nemzet tagjaiból delegált Miniszterek Tanácsa január óta nem tudja elfogadni az úgynevezett globális költségvetési keretről szóló határozatáo, ami alapján a Benvada által negyedik éve irányított pénzügyminisztérium elkészíthetné a költségvetési törvény tervezetét.
Kellő malíciával megjegyezhetjük, hogy ha a boszniai döntéshozatal a tőle megszokott tempóban halad, akkor csak a második félévre kell tervezetet készíteniük. A költségvetési törvényt 2022. februárjáig a boszniai szerb pártok által folytatott politikai bojkott miatt nem tudta elfogadni a Miniszterek Tanácsa.
Ennek megszűnését követően a testületbe visszatértek ugyan a szerb miniszterek, a költségvetés fontosabb paramétereiről azonban így sincs megegyezés, vagyis a bojkottot felváltotta a meddő politikai viták korszaka.
Vak vezet világtalant
A költségvetés kapcsán Bevanda mély hallgatásba burkolózott rutinos politikusként, míg a választások finanszírozásáról megjegyezte, hogy jogtechnikailag a Miniszterek Tanácsának kell határozatban a pénzügyminisztériumot utasítani, hogy az teljesítse a Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) által igényelt összeg kifizetését. Majd sejtelmesen megjegyezte, hogy „a pénzügyminisztérium szakminisztérium, amely nem politizál.”
Politikai szempontból Bevanda a Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódó népmesei mondakörből ismert „okos lányt” lekörző módon oldotta meg a feladatot azzal, hogy az unió jeles képviselőinek mondott is valamit, meg nem is.
Így viszont nem vált ismertté, hogy a boszniai költségvetésben rendelkezésre áll-e az a bizonyos félmillió eurós keret, ami a választások lebonyolításához szükséges.
Két évvel ezelőtt az EU állta az akkori boszniai-hercegovinai önkormányzati választások költségeit, mivel akkor annyira rossz volt a boszniai központi költségvetés helyzete, hogy saját forrásból nem tudták előteremteni a pénzt. 2022. január végén Ursula von der Leyen élesen kritizálta a boszniai politikai vezetést, és nyomatékosan felhívta a Miniszterek Tanácsának figyelmét arra, hogy a választásokhoz szükséges összeget el kell különíteniük a központi költségvetésben.
Vagyis az EU Bizottság elébe ment annak, hogy az energiaválság, a migrációs válság, orosz-ukrán konfliktus és az egyéb krízisek mellett a bosznia-hercegovinai választásokat is finanszíroznia kelljen, vagyis elejét akarta venni a kunyerálásnak.
Tekintettel arra, hogy az EU Bizottság elnökének kemény hangvételű üzenete óta a Bevanda által vezetett pénzügyminisztérium sem a költségvetési törvényt nem dolgozta ki, sem a választásokhoz szükséges összeget nem különítette el, Satler, mint az EU legmagasabb szintű boszniai képviselője személyesen volt kénytelen felhívni a boszniai pénzügyminisztert ezen hiányosságok pótlására.
Mindezek alapján okkal vetődik fel a kérdés, hogy az EU Bizottság meddig huny szemet a boszniai politikusok parasztvakívó magatartása felett, és mennyiben illethető a világtalan jelzővel az ország, ami a saját központi költségvetését sem tudja hosszú évek óta a pénzügyi év első negyedévének vége előtt letenni az asztalra?

Bosznia
Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.
Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik
A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.
A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.
Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.
Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.
A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.
Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.
Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.
Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.
Megszólalt a „koronatanú”
Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.
A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.
Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.
Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )
Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.
Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.
Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.
A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.
Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.
Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.
Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.
A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.
Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.
Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.
Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.
A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.
Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.
Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.
Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.
A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.
Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.
Bakir Izetbegović körül szorul a hurok
A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

A politikába is beszállt férje pártjában
A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.
Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.
A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.
Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.
Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.
Kapcsolódó cikk
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.
Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.
Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.
Bosznia
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.
Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”
A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.
Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)
A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.
A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.
A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.
A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.
A biciklis futárok rémálma lehet
Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)
A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.
A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.
A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.
Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.
Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.
Travnik, mint innovációs központ
A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.
A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.
A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia16 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught