Connect with us

Horvátország

IMPORTÁLNÁK RIÓT HORVÁTORSZÁGBA: Borúra nedű, avagy a Megváltó Krisztus zagorjei mása

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

eaeeborszenteles
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az embernek meglehetősen nehéz megőriznie a jókedvét, még akkor is, ha objektíve semmi baja. Mindenfelől ömlenek a rossz hírek: omikron, Ukrajna, energiaárak, általános drágulás, arról a szörnyűségről már nem is beszélve, hogy New Yorkban kifogyott az üzletekből a krémsajt, és nem lesz mivel enni a bagelt.

Nincs minden veszve(?)

Horvátországban sem sokkal jobb a helyzet, bár krémsajt még van.

A dalmát hátországban azonban árvizek pusztítanak, hivatalosan is itt az omikron, a kormány feloldotta az üzemanyagárakat, mondván: a java már elmúlt, ismét szabad a vásár, illetve a piac. Zágrábban reggel kiraboltak egy bankfiókot, és így tovább.

Hogy maradjon az ember normális mindennek közepette a kicsinyke kis horvát honban? Hogy lehet ezt túlélni?

A legegyszerűbb védekezés az egész baljós cirkusz ellen, hogy ha mindenki felveszi a harmadik oltást, kikapcsolja a tévét, a számítógépen pedig filmeket, sorozatokat néz, és nagy ívben elkerüli a hírportálokat.

No, jól van, nem mindet, a BALK például kivétel, merthogy nem hírportál, hanem magazin.

IMPORTÁLNÁK RIÓT HORVÁTORSZÁGBA: Borúra nedű, avagy a Megváltó Krisztus zagorjei mása

Megváltó Krisztus zagorjei módra

Ilyenkor aztán szembejön, hogy mivel szórakoznak a pihent agyú horvátok, illetve a „zagorjeiek”, akik a minap azzal a követeléssel álltak elő, hogy a riói Megváltó Krisztus analógiájára szeretnének egy szobrot maguknak a Zágrábbal szomszédos területen.

A jelzett tájegység lakosai a „zagorecek” bizonyos fokig olyan státust élveznek Horvátországban, mint az Egyesült Királyságban a skótok, vagy az írek, azzal a különbséggel, hogy a zagorecek szinte egyáltalán nem fogyasztanak tömény italt, hanem a házilag előállított – meglehetősen savanyú – bort nyakalják literszámra.

Ki arrafelé a „direktor”?

A kérdés helyesebben úgy hangzik, hogy mi arrafelé a direktor. A „direktor” ugyanis a vidék specialitása – rossz nyelvek szerint ez okozza a lakosság látványos IQ-csökkenését.

Nevezetesen egy pancsolt borról van szó, amely úgy jön létre, hogy a kisajtolt szőlőre vizet öntenek, és jócskán adnak hozzá cukrot. De ne gondoljuk, hogy a borszaporítás ilyen alávaló módja anyagi nyerészkedés célját szolgálja – ti., hogy ezt eladják, a jó bort meg megtartják maguknak.

Nem. A direktort a szükség hozta létre, mert nincs annyi bor Zagorjeban, amennyit ne tudnának meginni. A szőlőskertek közel sem képesek kielégíteni a keresletet, így ez a borzalom is megivódik Márton-napig, azaz az újbor érkezéséig.

Most, ha jól sejtem: a nyájas olvasó szemöldöke kissé felszökik, túlzást szimatolva a jámbor részéről, ám sietve megnyugtatok mindenkit, túlzásról szó sincs.

Amikor egy közlekedési baleset következtében tíz feledhetetlen napot töltöttem a zágrábi traumatológián, azt tapasztaltam, hogy tíz ápolt közül hét zagorjei illetőségű volt, és ezek közül hat illuminált állapotban elszenvedett baleset következtében került kórházba: felült a motorra, leesett a traktorról, létráról, tetőről, vagy nekiment biciklivel a fának, se sora, se száma a rendre vidáman elújságolt eseteknek.

A jókedélyű zagorjeiek ilyen történetekkel szórakoztatják a szobatársakat, amennyiben azok egyáltalán megértik őket, mert hogy a zagorjei tájszólás „hard core” dolog, az ország más tájain senki sem érti őket, de akkor is zavar keletkezik a kommunikációban, ha egymástól távol eső zagorjei falvak lakói találkoznak.

A kórházban értesültem többek között arról is, hogy hogyan fest a zagorjei piknik.

A családok felvonulnak egy nagyobbacska dombra a „jó kilátás” érdekében, itt több kilónyi húst és hústerméket – kolbászt például – sütnek meg, és falnak fel, miközben rendíthetetlen hittel iszogatnak.

A pikniknek akkor van vége, amikor elfogyott a bor. A hazatérés némi nehézségekbe ütközik, Zagorjeben ugyanis nemi egyenjogúság uralkodik az alkoholfogyasztás tekintetében, nem csak a hölgyek, de a gyerekek jelentős hányada is kóstolgatja a hegy levét.

Ezért nem is csoda, hogy néha útba ejtik a kórházat.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon ül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava