Connect with us

Ukrajna

A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Elfogatóparancs
A Times cikkének címlapja, Ljudmila Moticsak és lánya, Anasztaszija. akit a Save the Ukraine szervezet segítségével talált meg az anyja (Forrás: The Times)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, akit azzal vádolnak, hogy közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy az azokhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában. A bűncselekmények civilek, közöttük gyerekek deportálásával, és Oroszországba kényszerítésével hozhatók összefüggésbe. Az ICC szerint megalapozottan állítható, hogy mindez az orosz elnök tudtával történt. De miről is van szó? Erre ad magyarázatot az a cikk, amely március 4-én jelent meg a Times hasábjain a lap ukrajnai tudósítójának tollából. Nem kizárt, hogy a cikk valamiféle módon az egyik utolsó figyelmeztetés volt az orosz elnök számára a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság részéről, amelyet jelenleg egy brit ügyvéd vezet.

A Putyin által ellopott gyermekek

A Christina Lamb által jegyzett cikk “A Putyin által ellopott ukrán gyerekeket táborokba küldték” címet viseli, és az alcíme is sokat elárul a hosszú, akár dokumentumriportnak is tekinthető tudósítás tartalmáról: az alcím szerint az oroszok a szülőknek azt mondták, hogy “a fiatalok iskolai kirándulásokra mennek, ám a legtöbben soha nem tértek vissza.

A cikk azzal kezdődik, hogy amikor Tatjana Vlajko (Tatiana Vlaiko) 11 éves lánya, Lilja (Lilya) tavaly szeptemberben azzal tért haza az iskolából, hogy az osztálya kéthetes nyári táborba megy, az anyja fejében azonnal megszólaltak a vészharangok.

A dél-ukrajnai Herszon akkor orosz megszállás alatt volt, a tábor pedig a 2014-ben Moszkvához csatolt Krím-félszigeten helyezkedett el.

– Féltem. Háború van, mondtam neki, és nem biztos, hogy könnyű lesz téged visszahozni. De a barátai is mentek, és ő is nagyon akart menni

– mondta a 36 éves Vlajko a Times tudósítójának, aki szerint az asszonynak nemigen volt más választása.

Az iskola által küldött hozzájárulási dokumentumok arra utasították, hogy a szülők másnap reggel 6-kor vigyenek magukkal születési anyakönyvi kivonatokat és más dokumentumokat, amikor kikísérik a folyóparti kikötőbe a gyerekeket, akik egy gőzhajóval indulnak egy fekete-tengeri útra.

Vlajko, aki egyedül nevelte a lányát, búcsút intett Liljának, és otthagyta az iskolaigazgatóval, majd sietett dolgozni a vajfeldolgozó üzembe.

Az Ukrajna és Oroszország közötti telefonkapcsolatok kiszámíthatatlanok voltak, de az elkövetkező pár hétben sikerült néhányszor elérnie a lányát.

Az anya szerint Lilja kezdetben jó dolgokat osztott meg vele arról, hogy delfineket láttak, koncertekre és különböző helyekre mentek, de azt is megemlítette, hogy minden oroszul folyt, és minden reggel el kellett énekelniük az orosz himnuszt.

És aztán, ahelyett, hogy két hét múlva hazaért volna a kislány, az asszonyanak azt mondták, hogy a lányát áthelyezték egy táborba, aztán egy másikba. Azután pedig egy harmadikba.

– Hívtam a tanárát, és azt kérdeztem tőle, hogy mi történik, és kértem, hogy hozzák vissza őket? De nem kaptam választ

– mondta a kislány anyja a Times kijevi tudósítójának, aki azzal folytatta a ciket, hogy Lilja azon több ezer ukrán gyermek között van, akiket az oroszok az elmúlt egy évben “humán hadizsákmányként” Oroszországba vagy a Krím-félszigetre hurcoltak el.

A Yale Egyetem múlt havi jelentése szerint az oroszok a szisztematikus kampány keretében 43 táborban több mint 6000 olyan gyereket tartottak fogva, akiknek az életkora négy hónap és 17 év között volt, ezeket a táborokat “az orosz szövetségi kormány koordinálta”, és a beszámolók szerint a létesítmények több mint kétharmada “átneveléssel” foglalkozott/foglalkozik.

Darja Heraszijmcsuk (Daria Herasymchuk), Ukrajna gyermekjogi biztosa szerint azonban valószínűleg ennél sokkal többről van szó.

Az oroszok öt módszert alkalmaztak

A gyermekjogi biztos szerint az oroszok azt állítják, hogy 738 000 ukrán gyereket evakuáltak.

– Ez nem evakuálás, hanem emberrablás és agymosás, ez egy népirtás

– mondta Heraszijmcsuk, aki egy fekete pulóvert viselt az interjú pillanatában, azon pedig az volt olvasható, hogy “ukrán vagyok” (I am Ukrainian).

A gyermekjogi biztos szerint az oroszok öt módszert alkalmaznak a gyerekek “megszerzésére”: a szülők megölése és a gyerekek elvétele; a gyerekek átvétele közvetlenül a szülőktől; a szülők és a gyerekek elkülönítése úgynevezett szűrési táborokban; a gyermekek trükkös megszerzése sport- vagy egészségügyi táborokba küldésével; valamint emberrablás speciális nevelési intézményekből, bentlakásos iskolákból és árvaházakból.

A háború előtt Ukrajnában a legmagasabb volt az intézményekben nevelkedő gyerekek aránya Európában, a háború kitörésekor több mint 105 000 gyermek volt árvaházban.

A Times egy ukrán emberjogi szervezetre hivatkozva megjegyezte, hogy egyetlen ukrán gyermeket sem került el teljesen a konfliktus, több mint 460 gyermek halt meg, és csaknem 1000 megsebesült.

A Save the Children becslése szerint Ukrajnában egy átlagos gyermek több mint 900 órát töltött a föld alatt az elmúlt évben – összesen körülbelül 40 napot. Mintegy 1538 iskola semmisült vagy rongálódott meg.

– Hét és fél millió gyermeket érintett ez a háború. Minden gyermek hallott már légiriadót jelző szirénát egy pincében megbújva, és minden gyermek valamelyik családtagja harcol. Sokan voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat

– mondta a brit lap tudósítójának Heraszijmcsuk, aki szerint az oroszok megpróbálják pszichológiailag megtörni a gyerekeket, akik Ukrajna jövőjét jelentik, és ez a háború után óriási probléma lesz.

– De a gyerekek bámulatosak, pénzt gyűjtenek a katonáknak, képeket küldenek nekik, amivel saját frontjukat tartják fenn – mindannyian kis harcosok

– jegyezte meg az ukrán gyermekjogi biztos.

A tömeges gyermekrablás vizsgálata

Az ukrán gyerekek tömeges elrablásának ügyében Karim Ahmad Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze nyomoz, aki a múlt héten Ukrajnában tartózkodott, és ezt követően Genfben beszélt az ügyről.

– Soha nem láttam még ehhez hasonlót. Az ISIS (Iszlám Állam) jazidi lányokat ragadott el, akikből szexrabszolgákat csinált, a fiúkat pedig harcosoknak képezte ki. Pol Pot vidékre kényszerítette a városi családokat, de ez más

– mondta a legfőbb ügyész, aki megjegyezte, hogy minden közösségben a következő generáció a legértékesebb, és ezért amikor a bűncselekmények a legsebezhetőbbeket célozzák meg vagy érintik, akkor ez ellen a törvények erejével kell fellépni.

Elfogatóparancs

Karim A. A. Khan, brit ügyvéd, aki kiadta a Putyin és a Lvova- Belova elleni elfogatóparancsot (Forrás: ICC)

A Times cikke szerint az oroszok nyíltan beszélnek a tetteikről: az állami tévék azt mutatják, hogy plüssmacikat adnak az újonnan érkezőknek, akiket háborúból megmentett, elhagyott gyerekekként ábrázolnak. Marija Lvova- Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa – aki ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki, tavaly azzal dicsekedett, hogy örökbe fogadott egy tinédzser fiút Mariupolból.

Utazás az ellenséges terület szívébe

Amikor a korábban megszállt Herszonban élő Ljudmila Moticsak (Lyudmila Motychak, 44) a hasonló jelenteket látott a közösségi médiában, egyre inkább aggódni kezdett a lánya, Anasztaszija (15) miatt, aki iskolai kirándulásra ment egy “krími egészségügyi táborba”, hogy megmeneküljön a harcok elől.

– Nekem nincs pénzem utazásokra. Anasztaszija (Anastasia) kétségbeesetten szeretett volna elmenni, és megnézni a tengert. Ráadásul nem igazán adtak nekünk választási lehetőséget vagy gondolkodási időt

– mondta Moticsak, aki másnap reggel az iskolába vitte a 15 éves gyerekét, és meglepődött azon, amit látott.

– Körülbelül 100 busz volt – úgy tűnt, mintha Herszon összes gyerekét vitték volna

– jelentette ki az ukrán asszony a Times tudósítójának nyilatkozva.

Anasztaszija úgy emlékszik, hogy a nyugat-krími Jevpatoriába mentek először.

– A hely gyönyörű volt, és minden úgy kezdődött, mint egy normális tábor, ám minden oroszul volt. Aztán két hét múlva közölték velünk, hogy három napot késik a hazautazás, majd négy napot, majd egy hónapot

– mondta a lány, aki szerint ezt követően különböző táborokba kezdték küldeni a gyerekeket a Krím-félszigeten.

– Még öt percig sem engedtek ki minket. Volt egy ukrán tanárnő – egy kollaboráns –, és megpofozott, amikor megpróbáltam kimenni. Egy nap azt mondták nekünk, hogy egy menő filmet mutatni nekünk. Kiderült, hogy egy orosz propagandafilm volt

– mondta az ukrán lány, aki a Telegram csatornán tartotta a kapcsolatot az anyjával.

– Anasztaszija beszámolója szerint felszólították őket, hogy mondják meg a szüleiknek, ha utánuk mennek, akkor kapnak lakást és pénzt. A szülők egy része elment a Krímbe, és nem tért vissza. Én nem akartam. Csak a lányomat akartam visszakapni

– jelentette ki a Timesnak nyilatkozva az ukrán asszony, aki Herszon visszafoglalását követően tavaly novemberben elvesztette a kapcsolatát a lányával, de sem a rendőrség, sem a Vöröskereszt nem tudott segíteni neki.

– Ő az egyetlen gyermekem, és annyira féltem, hogy mélyen Oroszországba küldik, és soha nem találom meg. Rájöttem, hogy nagyon jól eltervezték, hogy elnéptelenítsenek bennünket

– mondta az asszony, aki végül tudomást szerzett a Mentsétek meg Ukrajnát (Save Ukraine) nevű szervezetről, amelyet a volt gyermekjogi ombudsman, Mikola Kuleba (Mykola Kuleba) vezetett.

– Mindent megteszünk, hogy visszakapjuk ezeket a gyerekeket, amit az oroszok művelnek, az tiszta indoktrináció (valamilyen politikai célnak vagy eszmének alárendelt céltudatos nevelés)

– jelentette ki Kuleba, az általa vezetett szervezet pedig azt mondta Moticsaknak, hogy lehetővé teszik számára, hogy 15 másik szülővel együtt elmenjen a Krím-félszigetre.

Elfogatóparancs

Mikola Kuleba nemcsak a Timesnak, hanem a Kyiv Postnak is nyilatkozott, és nekik is elmondta, hogy orosz illetékesek szerint meghaladja a hétszázezret az Oroszországban tartózkodó ukrán gyerekek száma (Forrás: YouTube, Screenshot)

Mivel az asszony korábban soha nem hagyta el Ukrajnát, a szervezet útlevelet és jegyeket biztosított számára.

– Nagyon féltem Oroszországba menni, mivel háborúban álltunk

– mondta a Timesnak az ukrán asszony, aki együtt utazott Lilja anyjával Oroszországba.

– Bámultam ki a busz ablakán, és olyan érzésem volt, mintha valami szörnyű filmben lennék

– tette hozzá az asszony, aki arról számolt be, hogy maratoni utazás következett, bár a Krím csak néhány órás autóútra van Herszontól, köztük azonban orosz csapatok voltak, így egy hatalmas kört kellett megtenniük nyugat felé vonattal Lengyelországba, majd északra busszal Fehéroroszországba, ahol agresszíven átkutatták őket a határon. Vlajkót megkérdezték, hogy mesterlövész-e. Belaruszból keletre mentek, majd beléptek Oroszországba, ahol az iránt érdeklődtek, hogy a családjukban harcol-e valaki, végül délre, a Krímbe utaztak.

Amikor a táborokhoz értek, és bemutatták az irataikat, akkor meglepetésükére megnyitották a kapukat, és kiengedték a gyerekeket.

– Amikor megláttam Lilját futni felém, mindketten sírtunk. Úgy éreztem magam, mint aki egy másodperc alatt szabadul meg az őt nyomasztó három zsák kőtől

– mondta Vlajko. Egy másik táborban Moticsak és lánya, Anasztaszija ölelkezhetett össze.

– Annyira boldog voltam, hogy sírtam. Azt mondták nekünk, hogy ha a szüleim nem jönnek el értünk, akkor bentlakásos iskolába vagy új családba küldenek bennünket

– jelentette ki a 15 éves lány.

A visszafelé vezető út még tovább tartott, a Times beszámolója szerint ugyanis Fehéroroszország nem volt hajlandó beengedni őket, így tovább kellett menniük Lettországba. Összesen 8100 km-t tettek meg 15 nap alatt, eddig tartott a légvonalban kevesebb mint 500 kilométeres távolság leküzdése, de ők a szerencsés családok közé tartoztak.

Csak kevesen szabadultak

Az ukrajnai gyermekjogi biztos szerint mindössze 307 gyermeket sikerült visszahozni, és nem világos, hogy milyen egyeztetések előzték meg ezeket az eseményeket.

A Save Ukraine 164 gyermeket megmentett ki közülük, de “legutóbbi bevetésük” alkalmával Fehéroroszországban letartóztatták a sofőrjüket. Egyes gyerekek hadifogolycsere során kerültek haza.

Sok anya azonban még mindig várakozik, köztük van Janna Klijmenko (Yanna Klymenko, 33), aki közel hat hónapja nem látta fiát, Dmitrót (13).

– Még mindig tartjuk a kapcsolatot, de én és a nagymamája nagyon aggódunk, és éjszakánként sírunk, mert hónapok teltek el, és nem került elő. Azt mondja, hogy eszik és tanul, de fáradt, és haza akar jönni. És nem szeret orosz iskolába járni, ezért gyakran úgy tesz, mintha beteg lenne.

– mondta Klijmenko telefonon a Times kijevi tudósítójának osztrivi házukból, a települést érő ágyúzás közepette. Az asszony attól fél, hogy fiát egy oroszországi árvaházba viszik.

A 43 éves Inessza Vertas (Inessa Vertash) a Herszontól 55 mérföldre keletre fekvő Beriszlávban él, és legutóbb öt hónappal ezelőtt látta a középső fiát, a 15 éves Vitalijt, akinek korábban az igazgatója személyesen sürgette, hogy a fiú menjen táborozni.

– Mondtam neki, hogy szeretnék ezen gondolkodni, amire az igazgatónő azt válaszolta, hogy nincs min gondolkodni, holnap elmennek, és naponta ötször kapnak enni. Miért tartod itt, ahol a bombák és a rakéták hullanak?

– jelentette ki az asszony, aki szerint a fiú élvezte az első két hetet, de aztán egy jóval kevésbé barátságos táborba került.

– Sírva hívott fel, mondván, hogy ez nem gyerekeknek való tábor, hanem olyan, mint egy börtön. Az ágyakon nem volt lepedő, öregek ruháit viselték, csak disznóknak való ennivalót adtak nekik, és megverték, ha nem énekelték az orosz himnuszt

– tette hozzá a Timesnak nyilatkozó ukrán anya, aki a fia elmondása alapján arról is beszámolt, hogy a tábori alkalmazottak 13 éves ukrán lányokat kényszerítettek arra, hogy szexeljenek velük.

Vitalij könyörgött, hogy az anyja próbálja meg kimenteni.

– Minden nap elmentem az igazgatónőhöz, könyörögtem neki, de nem volt hajlandó semmit sem tenni. Végül eltűnt

– jegyezte meg a nő, aki arról is beszámolt, hogy az oroszok azt mondták a fiúnak, hogy a szülei elhagyták Ukrajnát, és soha nem mennek érte.

– Mondtam neki, hogy soha nem hagylak el

– zárta a fiát visszasíró anya szavaival a brit napilap a cikkét, amely kizárólag ukrán forrásokra hivatkozva készült, bár afelől aligha lehetnek kétségeink, hogy mindezt orosz részről akkor is cáfolják, ha a szerző megkeresi őket.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata
Horvátország2 óra telt el azóta

A horvát ügyészség ügyvédeket keres, miután a MOL választottbírósághoz fordult

Miután abban az időben, amelyre a MOL választottbírósági kezdeményezése vonatkozik, a BALK már létezett, és foglalkoztunk is a horvát kormány...

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Macedónia2 nap telt el azóta

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét - nem hivatalos értesülések szerint - olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem...

HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg
Horvátország1 hét telt el azóta

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

A legmelegebb légtömegek a hét közepétől érik el a közép-balkáni térséget, Németországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az előrejelzések szerint...

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia2 hét telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

TartalomjegyzékA Putyin által ellopott gyermekekAz oroszok öt módszert alkalmaztakA tömeges gyermekrablás vizsgálataUtazás az ellenséges terület szívébeCsak kevesen szabadultak A labdák...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet3 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava