Francia zászlóalj érkezett a szarajevói EUFOR békemisszió megerősítésére

A francia hadsereg egyik zászlóaljának Szarajevóba érkezése komoly visszhangot kapott, különösen amiatt mert a csapaterősítésért lobbizó boszniai politikusok folyamatosan NATO-erők érkezéséről beszéltek a nyilatkozataikban. A most befutott erősítés feladatrendszerének részét képezi, hogy az egész ország területén, így az elszakadással fenyegetődző Milorad Dodik által vezetett boszniai Szerb köztársaságban is végeznek majd járőrözést. A BALK nemrég egy boszniai hírportálra hivatkozva azt írta, hogy a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába. A bosnyák Politički portál akkor arról számolt be, hogy ez az egyik eredménye a bosznia-hercegovinai államelnökség soros elnöki tisztségét betöltő, bosnyák származású Denis Bećirović és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozójának, amelyet jó egy héttel ezelőtt tartottak.

NATO-t kértek, EUFOR-t kaptak

A korábbiakhoz hasonlóan most is komoly érdeklődésre tartott számot a boszniai lakosok körében az EUFOR Althea békemisszióhoz érkező csapaterősítés.

A nemrég Szarajevóba érkezett francia zászlóalj a sokadik erősítés 2021. augusztusa óta. Akkor a boszniai szerb politikai kurzus által meghirdetett politikai blokád és az azzal párhuzamosan artikulált szecessziós elképzelések indokolták a holland és osztrák katonák Bosznia-Hercegovinába küldését.

Kapcsolódó cikk

Egy bosnyák portál szerint a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába

Az EUFOR harcképessége kapcsán 2021. áprilisa óta fogalmazódnak meg komolyabb kételyek a boszniai politikai szereplők részéről, miután a brit kontingens elhagyta a békemissziót.

A szűnni nem akaró boszniai szerb függetlenségi törekvésekre válaszul Denis Bečirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelbe ment, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott találkozóján újabb csapatokat kérjen hazája stabilitásának megőrzéséhez.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Politički hírportál a francia erősítés érkezését Bečirović közbenjárásának tulajdonította. A Politički cikkében már tényként közölte, hogy a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába, ami némi korrekcióval igaz is, hiszen a franciák valóban NATO-katonák, csak az EUFOR kötelékében teljesítenek szolgálatot.

Az említett boszniai hírportál írása önmagában nem váltott ki reakciócunamit a szarajevói politikai vezetés körében, mivel rutinos balkáni politikusként tudják, hogy egy boszniai hírportál nagyjából azt ír, amit akar, vagy amiért fizetnek.

A téma akkor kapott újabb lendületet, amikor a bosnyák jobboldali politizálás veteránjának számító Denis Zvizdić, a boszniai parlament alsó házának elnöke, és a jobbközép Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) alelnöke az X platformon megerősítette, hogy a NATO valóban csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába.

Zvizdić kijelentését követően a közösségi média felrobbant, és mindenki azt találgatta, hogy a NATO miért tartja indokoltnak, hogy az EUFOR erői mellé különálló kontingenst telepítsen. A megfejtésre végül a NATO és az EUFOR hivatalos közleményéig kellett várni.

A szerb entitásba is bemegy a francia zászlóalj

A NATO és az EUFOR hivatalos közleményei alapján az „EUFOR stratégiai tartalékának egyes részei” érkeztek április 7-én Szarajevóba, tehát nem egy újabb, EUFORT-tól független kontingensről van szó, ellentétben azzal, ami Zvizdić posztja után széles körben elterjedt a helyi lakosság körében. A hivatalos közlemény egy francia zászlóaljat és ahhoz csatlakozó olasz és román nemzetiségű kisebb alakulatokat említ.

A francia zászlóalj járművei haladnak a Butmirban lévő EUFOR-bázis felé, (Forrás: source.ba)

A mostani csapaterősítés mértékét az EUFOR nem hozta nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy az újonnan érkezett erők milyen harceszközökkel növelik a békemisszió képességeit.

Kapcsolódó cikk

MEGY A PARA: Helez kitart amellett, hogy az oroszok Boszniában paramilitáris erőket képeznek ki

Az új alakulat feladatai kapcsán az EUFOR vezetése közölte, hogy a békefenntartó kontingens más elemeivel, valamint a boszniai haderővel fognak a jövőben több gyakorlatot végrehajtani. Másik fontos feladatuk, hogy az egész országra kiterjedő járőrszolgálatot biztosítsák. Az utóbbi kapcsán a közlemény direkt kiemelte, hogy erre az „egész országban” sor kerül, így az elszakadással fenyegetődző Milorad Dodik vezette boszniai Szerb Köztársaságban is.

Bár az erősítés igénylésének indokát az EUFOR vezetése nem közölte, érdemes felidézni, hogy Zukan Helez boszniai védelmi miniszter még januárban adott egy hosszabb interjút a Face tv-nek, amiben részletesen beszélt arról, hogy paramilitáris erők jelenlétéről van tudomása a boszniai szerb entitás Montenegróval határos területein.

Az említett paramilitáris tevékenységgel kapcsolatban kizárólag a Helez által elmondottak ismertek, ám nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy az EUFOR további információk birtokába jutott a gerilla tevékenységgel kapcsolatban.

Előástak egy régi felvételt

Annak ellenére, hogy az EUFOR Althea misszió elsődleges feladata a helyi rendvédelmi szervek és a boszniai haderő támogatása az ország szuverenitásának és területi integritásának megőrzésében, nem mindenki nézi jó szemmel a külföldi katonai jelenlét fokozódását.

A boszniai szerbség soraiban jellemző, hogy az EUFOR-t a korábbi SFOR-ral, és más NATO-hoz köthető békekontingensekkel azonosítják, így alapvetően megszálló katonai erőként tekintenek rá.

A horvát és bosnyák lakkoság lényegesen pozitívabb képpel bír a békekontingensről, azonban a bosnyák jobboldal tengelyén lévők se szimpatizálnak a nyugati katonai jelenléttel.

A francia katonák érkezésének híre alig terjedt el a lakosság körében, a YouTube-on megjelent egy 1995. májusi videófelvétel, amelyben egy Radmila Stojanović nevű szarajevói lakos számol be arról, hogy Szarajevó ostroma alatt a szerb hadsereg tagjai a frissen a frontra érkezett francia csapatoktól egy éjszaka folyamán hogyan loptak el páncélozott csapatszállító járműveket és egyenruhákat, amelyeknek köszönhetően magukat francia katonáknak kiadva visszafoglalták a Vrbanja hidat.

A felvétel megközelítőleg akkor került fel az ismert videómegosztóra, hogy a franciák megérkeztek, vélhetően azzal a céllal, hogy a beléjük vetett közbizalom csorbát szenvedjen.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

25

Irán kész katonai támogatást nyújtani a bosnyákoknak, ezáltal Teherán lehet a jövőben Moszkva és Peking falova Boszniában

Ki kit támogasson Bosznia-Hercegovinában?

1. Az Egyesült Államok (NATO) támogassa a bosnyákokat a szerbekkel szemben

2. Oroszország csak a szerbeket támogassa, mert azok az igazi szlávok

3. Senki se támogasson senkit, mert háború lesz Boszniában is

4. Attól függetlenül háború lesz Boszniában, hogy ki kit támogat

5. Boszniában nem lesz háború, mert a külföldi támogatások által egyensúly alakul ki

6. Irán és az arab országok támogassák a bosnyákokat

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.