Egy bosnyák portál szerint a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába

A fővonalhoz nem tartozó Politički hírportál azzal a bombasztikus címmel közölt délután egy cikket, hogy a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába. A viszonylag mérsékelt bosnyák portál állítása első hallásra eléggé hihetetlennek tűnik, de egyáltalán nem alaptalan, Denis Bećirović, a bosznia-hercegovinai államelnökség elnöke ugyanis a NATO székhelyén járt, és arra kérte Jens Stoltenberg főtitkárt, hogy a nyugati katonai szövetség a béke megőrzése érdekében fontolja meg katonai jelenlétét a bosznia-hercegovinai támaszpontokon, mert az utóbbi időben sajnos vannak a béke lerombolására irányuló kísérletek.

Egy zászlóalj megy Boszniába?

A Politički hírportál meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a NATO tartalék erőiből egy zászlóaljat küld Bosznia-Hercegovinába, a katonák telepítésének időpontjáról a szövetség ezután dönt, akárcsak arról is, hogy hol állomásoznak majd ezek a katonák.

A bosnyák portál azt is megtudta, hogy ez az egyik eredménye a bosznia-hercegovinai államelnökség soros elnöki tisztségét betöltő, bosnyák származású Denis Bećirović és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozójának.

A Politički szerint a NATO-katonák „bejelentett bevetésének” részletei később válnak ismertté, de forgalomban vannak olyan elképzelések, hogy az első kontingens a Tuzla melletti Dubravában állomásozik majd, amiről a portál már korábban is írt.

Bosnyák körökben nem először merül fel az ötlet, hogy a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit a NATO akadályozza meg.

Kapcsolódó cikk

A boszniai védelmi miniszter nem akart magyart az EUFOR élére, viszont idegen erőket rejteget Boszniában

Így például Denis Zvizdić aktuális parlamenti alelnök tavaly kétszer is felszólította a NATO-t, hogy telepítsen katonákat a brčkoi körzetbe, és ezzel akadályozza meg a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, Zvizdić ezt a napokban ismételten megfogalmazta az X platformon, ahova egy kisebb NATO-kontingens telepítését sürgette válaszul Dodik háborúra uszító retorikájára.

A boszniai Szerb Köztársaság Brčko térségében igencsak elkarcsúsodik, egy ottani NATO-jelenlét gyakorlatilag két részre szakítaná a szerb entitást.

A NATO boszniai katonai jelenléte hivatalosan 2004 decemberében szűnt meg, amikor az SFOR-t az európai EUFOR Althea váltotta, bár Szarajevóban maradt egy NATO-parancsnokság az EUFOR támogatására.

A fent említett Denis Bećirović a Jens Stoltenberggel folytatott találkozón egyébként azt is sürgette, hogy a katonai szervezet hívja meg Bosznia-Hercegovinát a NATO-ba, amit a boszniai szerbek egyértelműen és folyamatosan elleneznek, bár ezt a bosnyák politikai körök és a NATO-illetékesek is figyelmen kívül hagyják.

A mérsékelt bosnyák Politički hírportál szerint a NATO csapatokat küld Bosznia-Hercegovinába!

Bećirović csapatokért rimánkodott

A NATO közleménye szerint Jens Stoltenberg elismerését fejezte ki Bosznia-Hercegovinának az európai uniós tagság felé vezető úton elért eredményeivel kapcsolatban, és egyúttal üdvözölte azokat az előrelépéseket, amelyek az ország fegyveres erői a NATO-val való még szorosabb együttműködés érdekében tettek.

A NATO-főtitkár ugyanakkor aggodalmának adott hangot a szecessziós politikával és a megosztó retorikával kapcsolatban, amit „meggondolatlannak és veszélyesnek” nevezett, egyúttal megjegyezte, hogy ez aláássa a nehezen elért haladást.

Kapcsolódó cikk

A NATO (talán) a soraiban akarja tudni Boszniát, a boszniai politikai elit viszont megosztott

Hangsúlyozta, hogy „minden politikai vezetőnek együtt kell működnie az egység megőrzése és a nemzeti intézmények védelme érdekében”, hozzátéve, hogy „ez kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina békéje és biztonsága, valamint a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából”. És még néhány további hasonló közhely is előkerült a NATO kommunikációs raktárából.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatón boszniai részről elhangzott, hogy esetleg kívánatos lenne a NATO jelenléte a bosznia-hercegovinai katonai bázisokon a béke megzavarásának megakadályozása érdekében, merthogy mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy az utóbbi időben voltak ilyesmire hajazó lépések.

Bećirović ezt azáltal is indokoltnak látja, hogy az ő olvasatában a Daytonban aláírt békeszerződés felhatalmazza a NATO-t arra, hogy „erőket hozzon létre Bosznia-Hercegovinában a békét fenyegető veszély esetében”, és ezért ő támogatja a NATO-erők esetleges jelenlétét a bosznia-hercegovinai katonai bázisokon.

Az itt elmondottakból kiderül, hogy a bosnyákok a szerbektől való félelmükben valóban azt szeretnék, hogy a NATO küldjön katonákat Bosznia-Hercegovinába, és talán még az sem csoda, hogy egyik-másik boszniai sajtótermék ezt már kész ténynek tekinti. Az ugyanakkor biztos, hogy ha a NATO valóban katonákat küld Bosznia-Hercegovinába, az a nyugat-balkáni válság új fejezetét nyitja meg.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.