Connect with us

Magyarország

PANNONIA-HADMŰVELET ÉS A JEDI LOVAGJAI: Öt féle elképzelés létezett Szerbia lerohanására?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Pannonia hadművelet
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

A belgrádi Srpski Telegraf közzétette a Szerbia/Kis- Jugoszlávia (a továbbiakban Szerbia) lerohanásának állítólagos hadműveleti terveit, amelyet 1999-ben a NATO-stratégák részletesen kidolgoztak. A napilap szerint a Szerbia elleni invázióval kapcsolatban öt féle forgatókönyvben gondolkodott a nyugati katonai szövetség, amelyek közül az egyik tartalmazta a Magyarország területéről induló szárazföldi akciót.

A keményfejű Orbán

A szerb lap a cikk bevezetőjében azt írja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki ezt a pozíciót töltötte be 1999-ben, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Kis- Jugoszlávia) elleni “NATO-agresszió” idején is, megakadályozta a Szerbia elleni szárazföldi inváziót.

– Nem volt hajlandó eleget tenni a szövetség két legerősebb országának, vagyis az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kifejezett utasításának, hogy megtámadjon bennünket északi irányból

– állapította meg a Srpski Telegraf, amely szerint az észak felől történő támadás azt szolgálta volna, hogy a szerb csapatok jó részét Koszovóból a Vajdaságba kelljen átvezényelni, így a NATO könnyebben betörhetett volna a “déli tartományba”, azaz Koszovóba. A lap cikke szerint a NATO-stratégák részeletekbe menően kidolgozták a Szerbia elleni szárazföldi offenzíva tervét, amely a Jedi kódnév alatt készült, a konkrét csapás pedig a Bravo Minus kód alapján került volna végrehajtásra.

Mint az most kiderült, a magyar hadseregnek a Pannonia-hadműveletet szánták végrehajtásra, ami a Szerbia ellen irányuló északi támadást jelentette, de Orbán “keményfejűsége” megakadályozta az egész szárazföldi hadműveletet.

A Srpski telegraf Miroslav Lazanski, nemrég elhunyt szerb katonai kommentátorra hivatkozva megjegyezte, hogy a Szerbia elleni támadásban 175 ezer NATO-katona vett volna részt, ebből 50 ezer Nagy- Britanniából. Ennek a seregnek a végső célja a Belgrádba történő “diadalmas bevonulás”, és az egész Szerbia elfoglalása lett volna 90 nappal a támadás megindítását követően.

– Orbánnak azonban mi, de a katonai szövetség is, azt köszönheti, hogy elkerültük a halálos áldozatok nagy számát, ezt árulta el sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić

– jegyezte meg a belgrádi lap, amely itt elmeséli mindazt, ami a szerb államfő szombati sajtótájékoztatóján elhangzott, ez most nem ismételnénk el, hiszen erről már írtunk, a részletek a kapcsolódó cikkben találhatók.

Az előbb említett Lazanski szerint a hadművelet tervei Londonban és a NATO monsi székhelyén készültek, ahol 1999-ben folyamatosan üléseztek a “Jedi vitézei”, akik az akció többféle modellezését végezték.

– Minden reggel, 1999 március 23-tól kezdve a brit védelmi minisztérium londoni épületének egyik bunkerében, London központjában találkoztak a legfontosabb brit miniszterek, titkosszolgálati vezetők, hogy a Jugoszlávia elleni bombázásokat tekintsék át


350 szerb tank

A Srpski Telegraf szerint a Pentagon úgy mérte fel a helyzetet, hogy a jugoszláv hadsereg harmadik hadteste 80 ezer katonával rendelkezett Koszovóban, ahol 350 tankot vonultatott fel, és az összes páncéltörő rakétáját oda vitte. Az amerikaik úgy tudták, hogy a Koszovóba vezető összes útvonal alá van aknázva. Ezt a haderőt akarták az amerikaiak “széthúzni”, és ezért kérték a támadást Magyarország irányából. A monsi NATO-központ becslése szerint a legsötétebb forgatókönyv szerint 1500-2000 NATO-katona esett volna el – naponta. Ezt írja az említett szerb lap.


– tudatta olvasóival a szerb lap, amely szerint a földalatti létesítményt Margaret Thatcher, brit miniszterelnök utasítására újították fel 1979-ben. A bunkert két hermetikusan zárt folyosórendszer alkotja, amelyek előtt dupla, vörös színű vasajtó és számítógépvezérlésű bejelentkező pont van. Ez a brit válságkezelő központ.

A Srpski Telegraf arról ír, hogy a nemrég elhunyt Lazanski szerint ebből a bunkerből Tony Blair brit miniszterelnök, valamint kommunikációs és stratégiai tanácsadója, Alastair Campbell folyamatos kapcsolatot tartott fenn a brit vezérkar northwoodi bázisával, valamint a brit királyi légierő és a gyalogság parancsnokságával, továbbá a NATO monsi válságközpontjával.

Az invázió öt pontja

A belgrádi lap szerint öt pontos terv/elképzelés volt forgalomban a Szerbia elleni invázió végrehajtására, amelynek az ötödik pontja tartalmazta a szárazföldi akciót Magyarország irányából.

1.) Helikopteres-ejtőernyős deszant néhány ezer NATO-katonával Koszovó központi részén, hogy a szerb, illetve a jugoszláv erőket szétválasszák területi mélységben

2.) A NATO behatolása a Preševo-völgybe Macedónia (jelenleg Észak- Macedónia) irányából, onnan pedig Kelet- Koszovóba

3.) Áthaladás a Kaçaniki-szoroson, habár az a terület teljesen el volt aknásítva, amivel a NATO-erők tisztában voltak

4.) Átkelés a hegyeken Albánia irányából, amihez előzőleg utakat kellett volna építeni

5.) A fenti négy opció, plusz a Magyarország felől induló szárazföldi támadás.

Orbán az igazi barát

A Srpski Telegraf ezzel kapcsolatban megkérdezte a vukovári mészárlás miatt Hágában elítélt Veselin Šljivančanint, aki büntetése letöltését követően most nyugalmazott katonatiszt Szerbiában. Šljivančanin 2434 napot ült Scheveningenben.

– Elmondhatom, hogy a hadseregünk készen állt a szárazföldi támadásra. A legerősebb csapást Albánia irányából vártuk, és arra számítottunk, hogy a legnagyobb fenyegetés északon Horvátország irányából érkezhet

– mondta a háborús bűnös katonatiszt, aki egy dologgal akkor nem volt tisztában.

– Akkor természetesen nem tudtuk, hogy Magyarországon van egy barátunk, de hát most kiderült, hogy Orbán 1999-ben és a jelenlegi aktuális válságban is, igazi barát

– fogalmazott Šljivančanin, aki úgy emlékezett vissza a háborús időkre, hogy a nép és a hadsereg készen állt arra, hogy bármi áron megvédi a hazát.

Elmondta véleményét az a Nikola Šainović volt szerb, majd jugoszláv miniszterelnök, akit éppen a koszovói vérengzés miatt ítéltek el Hágában, és akli 2015-ben szabadult.

Šainović szerint minden háborúnak van egy légi és egy szárazföldi komponense, és minden háború a szárazföldön fejeződik be, függetlenül attól, hogy milyen a légierő, vagyis a légi tevékenység.

– Az amerikaiak kétfázisú háborút terveztek az országunk ellen, az első fázisban az albán erőket és a Koszovói Felszabadítási Hadsereget használták fel, és miután ez nem járt eredménnyel, terveztek egy második fázist is, ami mintegy 200 ezer NATO-katonát jelentett

– mondta a volt szerb & jugoszláv miniszterelnök, aki szerint az említett katonákat Európának kellett volna biztosítania.

– Nem tudok Orbán szerepéről nyilatkozni, mert mindez a NATO keretein belül zajlott, de azok után, amit tett, hálával tartozunk neki

– zárta a hozzászólását a szerb politikus, aki éppen Koszovó miatt járta meg Hágát és a börtönt.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot

Közzététel:

a megjelenés dátuma

KFOR
MEGBILLENT EGYENSÚLY: A szerb védelmi miniszter Belgrád szerint a KFOR megengedte, hogy a koszovói albánok vadásszanak a szerbekre (Forrás: Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A belgrádi vezetés egyre inkább a KFOR-ra hárítja a felelősséget a vasárnapi eseményekért – természetesen Albin Kurti koszovói miniszterelnökön kívül, miközben azt kéri, hogy a nemzetközi békefenntartó haderő vegye át az ellenőrzést az északi területeken. Miloš Vučević védelmi miniszter, aki nemrég lett a Szerb Haladó Párt elnöke, újabb csavart vitt a konfliktusba, a szerbiai állami televízió (RTS) képernyőjén ugyanis kiábrándultságát fejezte a KFOR-ral kapcsolatban, amely szerinte félreállt, és megengedte a vadászatot a szerbekre.

Másféle reakciót vártak a KFOR-tól

Vučević úgy nyilatkozott, hogy Szerbia más reakciót várt a KFOR-tól, amelynek bázisa nincs túl messze a szeptember 24-i események helyszínétől.

A szerbiai védelmi miniszter szerint a nemzetközi haderő félreállt, és megengedte, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök vadászhassanak a szerbekre.

A szerb politikus úgy fogalmazott, hogy sokan elsietik a vélemények megfogalmazását, amikor megint a rossz fiúk szerepét szánják a szerbeknek, és azt állítják, hogy Szerbia mozgatja a szálakat, és bármiféle terrorcselekményt szponzorál.

Vučević hangsúlyozza, hogy Belgrádot leginkább a koszovói (és metóhiai) szerbek helyzete aggasztja, különösen az északi területeken.

– A Kurti-rezsim az egész északot terrorellenes akcióövezetnek nyilvánította, ami lehetővé teszi számukra, hogy minden szabályt megszegve tegyék, amit tesznek

– jelentette ki a szerb politikus, aki Aleksandar Vučić szerb elnök odaadó híve, “karakteresebb megfogalmazást” most vele kapcsolatban nem használnánk a helyzet súlyosságára való tekintettel.

Vučević szerint nem csak üldözésről, lövöldözésről, szó szerint
a szerbek kilövéséről van szó, hanem házakba történő betörésekről, zaklatásokról, tömeges letartóztatásokról és mindannak a folytatásáról, ami hónapok óta a szerbek ellen zajlik.

A szerb védelmi miniszter megjegyezte, hogy mindez ellentétes a brüsszeli megállapodásokkal, de valaki mégis megengedte Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek, hogy bázist építsen a koszovói különleges erők (ROSU) számára a szerbek által lakott északi területeken, hogy fokozza a jelenlétét, és hogy állig felfegyverzett rendőrök jelenjenek meg a különleges járműveikkel.

Vučević szavai szerint valaki azt is megengedte, hogy választási bohózatot mutasson be (konténeres választások), és ezáltal a szavazatok két-három százalékával polgármestereket avattak, és valaki abba is beleegyezett, hogy leváltsák az északi területetek rendőri vezetőjét, miközben a feltételezett valaki nem szankcionálta a brüsszeli megállapodások megszegését.

A KFOR-nak kellett volna leállítania a lövöldözést

A szerbiai politikus megjegyezte, hogy Belgrád elítélte a koszovói albán rendőr meggyilkolását, és hangoztatta, hogy szerb részről semmiféle összecsapásokat nem akarnak, és megértik minden család és minden nemzet fájdalmát.

– Ami ezután történt, az borzalom volt, a szerbeket üldözték és vadállatként vadászták le a Banjska környéki erdőkben. Az egymás után publikált felvételekből kiderül, hogy valaki jól előkészítette mindezt

– jelentette ki Vučević, de azt nem tudta megmondani, hogy a koszovói albánok ezt maguk készítették elő, vagy valaki segített nekik.

KFOR

A szerb védelmi miniszter az állami televízió stúdiójában (Forrás: Screenshot)

A szerb védelmi miniszter szerint Szerbia szerette volna és várta a KFOR reakcióját, ezért csalódottnak érzik magukat.

– Szerintünk azonnal mozgósítani kellett volna a KFOR-t, mert a KFOR az első, amely az ilyen helyzetekben reagál, és megakadályozza a további vérontást és a további emberáldozatokat

– nyilatkozta a szerbiai állami televízió stúdiójában Vučević, aki hozzátette, hogy az EULEX-nek is ki kellett volna mennie annak megvizsgálása érdekében, hogy valakit büntetőeljárás alá kell-e vonni, és vannak-e büntetőjogi és egyéb nyomozati elemek.

Vučević szerint a KFOR-nak kellett volna megállítania a lövöldözést.

– Kimentek ugyan, de félreálltak, és megengedték, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök folytassák a szerbek levadászását Banjska térségében

– észrevételezte ismételten a miniszter, és egyúttal megjegyezte, hogy a KFOR “az egyetlen legitim erő” Koszovóban, amellyel beszélni kell akár a legalacsonyabb technikai szinten is, bár ez a párbeszéd rosszabb, mint korábban.

– De az együttműködést nem szüntethetjük meg, mert az veszélyes lenne a koszovói (és metóhiai) szerbekre, és rossz lenne Szerbiának is, bár a párbeszéd szó szerint elemi technikai szintre csökkent

– mondta Vučević azzal sem törődve hogy ez nem teljesen igaz, mert Aleksandar Vučić szerb elnök június 14-én találkozott Angelo Michele Ristuccia tábornokkal, akivel saját instagramos bevallása szerint “korrekt megbeszélést” folytatott.

KFOR

A szerb elnök június 14-én találkozott a KFOR parancsnokával, majd tíz nappal később részt vett egy találkozón, amelyen a szerb vezérkari főnök tárgyalt az olasz tábornokkal (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Tíz nappal később Milan Mojsilović szerbiai vezérkari főnök szintén eszmét cserélt az olasz katonatiszttel, ezen a találkozón is részt vett a szerb elnök, mint a hadsereg főparancsnoka. Erre talán nem mondhatjuk, hogy “elemi szintre csökkent” párbeszédről van szó.

Vučević az előbbi kijelentés igazságtartalmától függetlenül vagy éppen nem függetlenül megjegyezte, hogy szerb részről sokkal aktívabb szerepet várnak a KFOR-tól, amelyben többszáz magyar katona teljesít szolgálatot, és nem azt szeretnék, hogy a megfigyelő szerepébe helyezze magát valamelyik félreeső domboldalon, és onnan nézze, hogy hány szerbet ölnek meg az albán rendőrök.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava