Connect with us

Magyarország

PANNONIA-HADMŰVELET ÉS A JEDI LOVAGJAI: Öt féle elképzelés létezett Szerbia lerohanására?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Pannonia hadművelet

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A belgrádi Srpski Telegraf közzétette a Szerbia/Kis- Jugoszlávia (a továbbiakban Szerbia) lerohanásának állítólagos hadműveleti terveit, amelyet 1999-ben a NATO-stratégák részletesen kidolgoztak. A napilap szerint a Szerbia elleni invázióval kapcsolatban öt féle forgatókönyvben gondolkodott a nyugati katonai szövetség, amelyek közül az egyik tartalmazta a Magyarország területéről induló szárazföldi akciót.

A keményfejű Orbán

A szerb lap a cikk bevezetőjében azt írja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki ezt a pozíciót töltötte be 1999-ben, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Kis- Jugoszlávia) elleni “NATO-agresszió” idején is, megakadályozta a Szerbia elleni szárazföldi inváziót.

– Nem volt hajlandó eleget tenni a szövetség két legerősebb országának, vagyis az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kifejezett utasításának, hogy megtámadjon bennünket északi irányból

– állapította meg a Srpski Telegraf, amely szerint az észak felől történő támadás azt szolgálta volna, hogy a szerb csapatok jó részét Koszovóból a Vajdaságba kelljen átvezényelni, így a NATO könnyebben betörhetett volna a “déli tartományba”, azaz Koszovóba. A lap cikke szerint a NATO-stratégák részletekbe menően kidolgozták a Szerbia elleni szárazföldi offenzíva tervét, amely a Jedi kódnév alatt készült, a konkrét csapás pedig a Bravo Minus kód alapján került volna végrehajtásra.

Mint az most kiderült, a magyar hadseregnek a Pannonia-hadműveletet szánták végrehajtásra, ami a Szerbia ellen irányuló északi támadást jelentette, de Orbán “keményfejűsége” megakadályozta az egész szárazföldi hadműveletet.

A Srpski telegraf Miroslav Lazanski, nemrég elhunyt szerb katonai kommentátorra hivatkozva megjegyezte, hogy a Szerbia elleni támadásban 175 ezer NATO-katona vett volna részt, ebből 50 ezer Nagy- Britanniából. Ennek a seregnek a végső célja a Belgrádba történő “diadalmas bevonulás”, és az egész Szerbia elfoglalása lett volna 90 nappal a támadás megindítását követően.

– Orbánnak azonban mi, de a katonai szövetség is, azt köszönheti, hogy elkerültük a halálos áldozatok nagy számát, ezt árulta el sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić

– jegyezte meg a belgrádi lap, amely itt elmeséli mindazt, ami a szerb államfő szombati sajtótájékoztatóján elhangzott, ez most nem ismételnénk el, hiszen erről már írtunk, a részletek a kapcsolódó cikkben találhatók.

Az előbb említett Lazanski szerint a hadművelet tervei Londonban és a NATO monsi székhelyén készültek, ahol 1999-ben folyamatosan üléseztek a “Jedi vitézei”, akik az akció többféle modellezését végezték.

– Minden reggel, 1999 március 23-tól kezdve a brit védelmi minisztérium londoni épületének egyik bunkerében, London központjában találkoztak a legfontosabb brit miniszterek, titkosszolgálati vezetők, hogy a Jugoszlávia elleni bombázásokat tekintsék át


350 szerb tank

A Srpski Telegraf szerint a Pentagon úgy mérte fel a helyzetet, hogy a jugoszláv hadsereg harmadik hadteste 80 ezer katonával rendelkezett Koszovóban, ahol 350 tankot vonultatott fel, és az összes páncéltörő rakétáját oda vitte. Az amerikaik úgy tudták, hogy a Koszovóba vezető összes útvonal alá van aknázva. Ezt a haderőt akarták az amerikaiak “széthúzni”, és ezért kérték a támadást Magyarország irányából. A monsi NATO-központ becslése szerint a legsötétebb forgatókönyv szerint 1500-2000 NATO-katona esett volna el – naponta. Ezt írja az említett szerb lap.


– tudatta olvasóival a szerb lap, amely szerint a földalatti létesítményt Margaret Thatcher, brit miniszterelnök utasítására újították fel 1979-ben. A bunkert két hermetikusan zárt folyosórendszer alkotja, amelyek előtt dupla, vörös színű vasajtó és számítógépvezérlésű bejelentkező pont van. Ez a brit válságkezelő központ.

A Srpski Telegraf arról ír, hogy a nemrég elhunyt Lazanski szerint ebből a bunkerből Tony Blair brit miniszterelnök, valamint kommunikációs és stratégiai tanácsadója, Alastair Campbell folyamatos kapcsolatot tartott fenn a brit vezérkar northwoodi bázisával, valamint a brit királyi légierő és a gyalogság parancsnokságával, továbbá a NATO monsi válságközpontjával.

Az invázió öt pontja

A belgrádi lap szerint öt pontos terv/elképzelés volt forgalomban a Szerbia elleni invázió végrehajtására, amelynek az ötödik pontja tartalmazta a szárazföldi akciót Magyarország irányából.

1.) Helikopteres-ejtőernyős deszant néhány ezer NATO-katonával Koszovó központi részén, hogy a szerb, illetve a jugoszláv erőket szétválasszák területi mélységben

2.) A NATO behatolása a Preševo-völgybe Macedónia (jelenleg Észak- Macedónia) irányából, onnan pedig Kelet- Koszovóba

3.) Áthaladás a Kaçaniki-szoroson, habár az a terület teljesen el volt aknásítva, amivel a NATO-erők tisztában voltak

4.) Átkelés a hegyeken Albánia irányából, amihez előzőleg utakat kellett volna építeni

5.) A fenti négy opció, plusz a Magyarország felől induló szárazföldi támadás.

Orbán az igazi barát

A Srpski Telegraf ezzel kapcsolatban megkérdezte a vukovári mészárlás miatt Hágában elítélt Veselin Šljivančanint, aki büntetése letöltését követően most nyugalmazott katonatiszt Szerbiában. Šljivančanin 2434 napot ült Scheveningenben.

– Elmondhatom, hogy a hadseregünk készen állt a szárazföldi támadásra. A legerősebb csapást Albánia irányából vártuk, és arra számítottunk, hogy a legnagyobb fenyegetés északon Horvátország irányából érkezhet

– mondta a háborús bűnös katonatiszt, aki egy dologgal akkor nem volt tisztában.

– Akkor természetesen nem tudtuk, hogy Magyarországon van egy barátunk, de hát most kiderült, hogy Orbán 1999-ben és a jelenlegi aktuális válságban is, igazi barát

– fogalmazott Šljivančanin, aki úgy emlékezett vissza a háborús időkre, hogy a nép és a hadsereg készen állt arra, hogy bármi áron megvédi a hazát.

Elmondta véleményét az a Nikola Šainović volt szerb, majd jugoszláv miniszterelnök, akit éppen a koszovói vérengzés miatt ítéltek el Hágában, és akli 2015-ben szabadult.

Šainović szerint minden háborúnak van egy légi és egy szárazföldi komponense, és minden háború a szárazföldön fejeződik be, függetlenül attól, hogy milyen a légierő, vagyis a légi tevékenység.

– Az amerikaiak kétfázisú háborút terveztek az országunk ellen, az első fázisban az albán erőket és a Koszovói Felszabadítási Hadsereget használták fel, és miután ez nem járt eredménnyel, terveztek egy második fázist is, ami mintegy 200 ezer NATO-katonát jelentett

– mondta a volt szerb & jugoszláv miniszterelnök, aki szerint az említett katonákat Európának kellett volna biztosítania.

– Nem tudok Orbán szerepéről nyilatkozni, mert mindez a NATO keretein belül zajlott, de azok után, amit tett, hálával tartozunk neki

– zárta a hozzászólását a szerb politikus, aki éppen Koszovó miatt járta meg Hágát és a börtönt.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia7 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava