A szerb elnök atomenergiai kérdésekről is tárgyal a francia államfővel

Szerbia továbbra is az atomenergia meghonosításában gondolkodik, de már nem feltétlenül akar Magyarországgal vagy Bulgáriával közösködni, hanem saját atomerőművet, illetve atomerőműveket szeretne. Legalábbis ez szűrhető le a szerb elnök ezzel kapcsolatos eszmefuttatásaiból, amelyek azután árasztották el a szerbiai sajtót, hogy Aleksandar Vučić visszatért a brüsszeli nukleáris csúcsról, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az EU Tanácsának elnökeként Belgium szervezett. Gyakori tévészereplései alkalmával Vučić egyre merészebb ötletekkel hozakodott elő a témában, megpedzette például a szerbiai atommoratórium feloldását, ami a csernobili katasztrófa után elfogadott, és azóta is érvényben lévő tilalmi törvény végleges eltörlését vonhatja maga után. A szerb elnök a jövő hét elején – hétfő-kedden – Párizsban tartózkodik, ahol saját számítása szerint már huszadik alkalommal találkozik Emmanuel Macron elnökkel, akivel Rafale vadászgépek vásárlásáról, a szerbiai nukleáris elképzelésekről és a mesterséges intelligencia terén történő együttműködésről tárgyal, ezek közül talán az első kettő az érdekesebb.

Szerb atomenergia, újabb opciók

A Tango 6 légügyi portál szerint a szerb légierő jelenleg képes ellátni a rá háruló feladatokat, elsősorban a szerbiai légtér védelmét, de a jelenleg rendelkezésre álló harci gépeket valamikor a harmincas években nyugdíjba kell küldeni, arról nem is beszélve, hogy orosz gépekről van szó, amelyek szervizelése mostanság nem könnyű.

Ezért már évek óta napirenden van a szerb légierő régi repülőinek a lecserélése, amelyeket francia Rafale típusú vadászgépek válthatnának fel, ilyen gépeik vannak/lesznek a térségben a barátok egy részének (Görögország) és egyes riválisoknak (Horvátország) is.

Vélhetően több milliárd eurós projektről van szó, miközben felmerült Airbus típusú katonai szállítógépek beszerzése is. Ez azonban csak az egyik költséges beruházás, a másik nagyobb, és még ennél is jelentősebb kiadás lehet, ha Szerbia belevág egy vagy több atomerőmű építésébe.

Vučić szerint egy igazi nagy erőműre az országnak ugyan nincs pénze, ezért lebegteti Belgrád és Budapest a paksi atomerő következő két blokkjába történő beszállást, bár a szerb elnök mostanában már többször eldicsekedett el azzal, hogy Szerbiának mennyi pénze van.

A dél-szerbiai Kuršumlijában található BSS Complex Combat Systems hadiipari cégbe látogatva Vučić a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem rendelkezik megfelelő tudással, és anyagilag sincs annyira elengedve ahhoz, hogy klasszikus atomreaktort építsen, amelynek a költségei kb. 11 és 13 milliárd eurót tesznek ki, nyilván ezért szeretne a szerb elnök közösködni a szomszédokkal, a térségben a krškoi atomerőmű működik közös horvát-szlovén projektként.

Kapcsolódó cikk

MÁR NEM TÁMASZKODNA ORBÁNRA: Szerbia saját atomerőművet építene, a szerb elnök erről is tárgyal Szocsiban, avagy mire jó a “cicatánc”?

A bolgárokkal való együttműködés már 2010-ben, a belenei atomerőmű építése alkalmával is felmerült, amikor partnerként a szerbek mellet a horvátok is szóba kerültek, Jadranka Kosor akkori horvát miniszterelnök azonban megüzente, hogy Horvátországra ne számítsanak, mert hazájának saját energiastratégiája van, amelyben ez nincs benne.

Szerbia ugyanakkor nagyon érdeklődött a projektben való részvétel iránt, és akár öt százalékos részesedést is bevállalt volna, ami 300-350 millió eurót jelentett volna az akkor 6-7 milliárdos költséghez képest, ami körülbelül akkora összeg, mint amennyiért a belgrádi kormány a NIS szerbiai olajcéget eladta az oroszoknak. De ez az összeg sem állt rendelkezésre, ezért Belgrád kínai hitelben gondolkodott már akkor is.

A döntést az egyik napról a másikra kellett volna meghozni, ami miatt akkortájt is elmaradt volna a nyilvános vita, amiről most sem igen beszélnek, ugyanakkor a projektbe történő beszállás akkor sem történhetett volna meg az atomerőművek építésére vonatkozó szerbiai moratórium megszegése nélkül, ami egyébként az akkori kormánynak sem jelentett volna nagyobb akadályt, ez csak egy ilyen hely.

Franciaország jó partner lehet

A Franciaországgal folytatott energiaügyi együttműködés konkrétabb körvonalakat ölthet azokat a bejelentéseket követően, amelyek szerint a Szerbia nukleáris program fejlesztésébe kezd, ez (a fent említett anyagi okok miatt) moduláris atomerőművek építését jelentheti, így a franciák megfelelő partnernek számíthatnak, miután nagy tapasztalattal rendelkeznek a nukleáris technológia használata és építése terén.

Franciaország a jelek szerint azonban tartalékopcióként kerül szóba, miután az ukrajnai háború miatt Oroszország vélhetően kiesett a játékból, a szerbek 2021-ben – tehát az Ukrajna elleni orosz támadás előtt – még Putyintól vártak segítséget, amiről tárgyalni is akartak a Rosatom orosz állami atomenergetikai konszern vezetőivel.

A francia atomerőmű-flotta (Forrás: Franciaország washingtoni nagykövetsége, 2013)

Nyilván, moduláris atomerőművekről van szó – amilyenekkel az amerikaiak évekkel ezelőtt Szlovéniában, Romániában és Bulgáriában is házaltak – és ha moduláris atomerőművekről beszélünk, akkor ezekből körülbelül három-négy teljesítménye felel meg egy hagyományos reaktor kapacitásának, ezért érthető, hogy ebből a “kívánt hatás” elérése érdekében többet kell építeni. Vučić szerint hazájának legalább négy moduláris atomerőműre van szüksége, mert 2050-re az ország áramfogyasztása a jelenlegi négyszerese lesz.

Ehhez azonban törvényeket kell módosítani, ami mindenekelőtt arra a moratóriumra vonatkozik, amelyet az 1986-os csernobili katasztrófa után vezettek be a volt Jugoszláviában az atomenergia vonatkozásában, és amely ma is érvényben van Szerbiában.

Ez a törvény tiltja atomerőművek Szerbiába telepítését, valamint nukleáris üzemanyag és kiégett nukleáris fűtőelem feldolgozására vagy tárolására szolgáló létesítmények építését. A tilalom az ilyen üzemekre vonatkozó döntések meghozatalára vagy műszaki dokumentációjának elkészítésére is vonatkozik, de mint fentebb említettük, az ilyesmi nemigen szokta zavarni a belgrádi kormányokat.

Szerbia esetében az atomenergiával kapcsolatos kérdések azonban másképp is felmerülhetnek Franciaország vonatkozásában, az Ökologiai Felkelés (Ekološki ustanak) ugyanis színvallásra szólította fel Vučić elnököt azzal kapcsolatban, hogy párizsi látogatása alkalmával úgymond viszonzásul tárgyal-e Emmanuel Macronnal a francia atomhulladék esetleges szerbiai elhelyezéséről.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

50

Szerbia továbbra is az atomenergia meghonosításában gondolkodik

Mi lenne a legjobb megoldás?

1. Ha Franciaország építene atomerőművet Szerbiában

2. Ha Oroszország építene atomerőművet Szerbiában

3. Ha Kína építene atomerőművet Szerbiában

4. Ha Szerbia egyáltalán nem építene atomerőművet

5. Ha Szerbia beszállna Paks 2-be

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.