Horvátország
VAN, AKINEK VAN: Robbanásszerűen növekszik a luxusvillák piaca a horvát tengerparton
A „homo turisticus” bizonyos hányada felfedezte magának a luxusvillák világát. Amióta világ a világ, az embereket nagyjából négy kategóriába lehet sorolni: szegényekre, tengődőkre, jómódúakra és gazdagokra. (A cikk tovább olvasásához önvizsgálat nem szükséges.) Egy-egy kategórián belül is vannak különbségek, nem beszélve arról, hogy teljesen más Portugáliában szegénynek lenni, mint Mianmarban, vagy Maliban. A jelenlegi tendencia az, hogy végül nem marad más a világon, csak a sok szegény ember meg pár piszokul gazdag, de ez, mint mondani szokás, még a jövő zenéje. Ennek szellemében azonban a horvát tengerparton robbanásszerű módon növekszik a luxusvillák piaca.
Ötcsillagos luxusvillák
Luxusvillák alatt olyan házikókat kell érteni, amelyek egy vagy akár több család elszállásolására is alkalmasak, szép udvaruk és medencéjük van, és mindenfélével fel vannak szerelve.
Ezek bérlése során az árak valahol 800 euró/nap körül kezdődnek, és pár ezer eurónál végződnek, ha például reneszánsz kori kolostorokat vagy világítótornyokat újítottak fel az ötcsillagos hitelkártyával rendelkező hölgyek/urak számára.
Az amerikai Global Market Insights (GMI) piackutató cég szerint a luxusturizmus piacának értéke 2030-ra eléri a 82 milliárd dollárt, egyre többen költik a pénzüket ugyanis luxusutazásokra és nyaralásokra, ezért Horvátországban, Spanyolországgal, Olaszországgal, Görögországgal és Franciaországgal együtt, virágzik a villák bérbeadása.
Az Adrián az igazi fellendülés 2023-ban várható, és ehhez több tényező is hozzájárul. Ivana Jelaska, a horvátországi LUVA Villas luxusvilla-kölcsönző ügynökség igazgatója úgy véli, hogy a világjárvány idején felhalmozódó “extra” pénzt sokan luxusnyaralásra fordítják, és itt kedvező körülménynek számít Horvátország belépése a schengeni övezetbe, akárcsak az euró bevezetése.
–Horvátországban kiváló turisztikai szezon várható, és minden turista számára, aki autóval érkezik nyaralni, a gyors határátlépés jelentősen megkönnyíti az utazást. Emellett az euró bevezetése megkönnyíti a vásárlásokat, és nagyobb biztonságot nyújt ezen a téren
– mondta Jelaska a zágrábi Jutarnji listnek.
– A luxusvillák bérlését a külföldi vendégek uralják, főleg Németországból, Ausztriából és Nagy- Britanniából, mivel a legtöbb horvátnak, aki megengedhetné magának a drága villabérlést, már van sajátja, vagy vannak barátai, akik ilyen típusú létesítményekkel rendelkeznek
– tette hozzá Jelaska, aki itt természetesen nem említette a drága magyar szomszédokat, de az egyéb keleti pereputtyot sem.
Ez a luxusvilla a Pelješac félszigeten van, és már heti 4004 euróért a tiéd lehet (Forrás: My Luxoria)
Az igazgató asszony szerint azonban az utóbbi időben azt tapasztalják, hogy valamelyest növekszik azoknak a horvát vendégeknek a száma, akik a villák bérlésével valamelyest fényűzőbb nyaralásba szeretnének befektetni, mert rájöttek, hogy ez sokkal megfizethetőbb lehetőség, mint több szállodai szoba egyidejű bérlése.
A leginkább kedvelt úti cél az ilyen típusú nyaralások esetében Isztria, ahol elsőként kezdték építeni a klasszikus medencés nyaralókat, majd később, az egyre fényűzőbb villákat.
Ezenkívül Isztria gazdag kényelmi szolgáltatásokban, mint amilyenek a kis borászatok és az igényes éttermek. Bár Isztriában a luxus nyaralók kínálata nagyobb, mint az összes horvát régióban együttvéve, a luxusturizmusban rejlő lehetőségeket Dalmáciában is kezdik felfedezni.
A luxus nincs pontosan meghatározva
Bár nincs pontos leírás vagy specifikáció arról, hogy mitől luxusnyaraló a luxusnyaraló, a szakértők szerint nem minden úszómedencével, jacuzzival és szaunával rendelkező ház tekinthető automatikusan luxusvillának.
A csillagok száma szintén nem garantálja a luxus szintjét.
Annak érdekében, hogy bármely szálloda vagy nyaraló bizonyos számú csillagot kapjon, elegendő megfelelni bizonyos előírásoknak, de sehol sem határozzák meg például a bútorok formatervezését vagy a minőségét.
Ha például a szobaméretek, az ágyak szélessége és minden egyéb megfelel az elvárásoknak, akkor a nyaraló öt csillagot kap, függetlenül attól, hogy a házat a legolcsóbb vagy a legdrágább bútorral szerelték-e fel.
Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégek nem a csillagok száma, hanem a lokáció, a dekoráció és a tartalom szintje alapján keresnek villákat.
A jól fizető vendégek számára fontos, hogy a medence, a jacuzzi és a szauna mellett fitneszeszközök is rendelkezésükre álljanak. Egyúttal a jó tereprendezés is az elvárások közé tartozik, mert az emberek viszonylag rövid időt töltenek nyaralással, és ezt hangulatos térben szeretnék “letudni”.
Miután a villák többsége legalább nyolc fő befogadására alkalmas, lassan már a belföldi vendégek számára is érdekessé válhatnak.
Különösen a szezonon kívül, amikor a villa, amelynek ára a főszezonban 800 euró éjszakánként, májusban 500 euróért is bérelhető.
A piaci trendeket követve, a villatulajdonosok egyre inkább megváltoztatják a minimális tartózkodásra vonatkozó politikát is.
A tömegturizmusra jellemző eddigi szigorúan csak szombati érkezést/távozást egyre többen cserélik le a hét bármely napjára eső érkezéssel vagy távozással, ezzel növelve a házak rendelkezésre állását. Ezenkívül egyes villák esetében a minimális tartózkodások száma hétről öt éjszakára csökkent.
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?