A szerb elnök a Happy Televíziónak adott sokadik interjújában kijelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szerbia őszinte és nagy barátja, akit nagyon tisztel, mert sokat tanult tőle. Aleksandar Vučić az interjúban a legtöbbet arról beszélt, hogy Szerbia továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem ismeri el Koszovó függetlenségét és nem támogatja annak ENSZ-tagságát. Ez a régi nóta, viszont újdonságnak számít, hogy Szerbia legjobb pártjának nevezte a Szerb Haladó Pártot, amiből egyenesen következik, hogy nem új párt alakításáról van szó az úgynevezett Népi Mozgalom létrehozása esetében, mint ahogy azt egyes médiaszereplők bombasztikus hírként kezelik.

Vučić: Orbán az én barátom

A szerb elnök a Happy Televíziónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy sokat tanult Orbán Viktortól az Európai Unió működéséről.

– jelentette ki a szerb elnök, az Orbánnal kapcsolatos váratlan fordulatot beiktatva az interjúba, amelyben ezt megelőzően Oroszországról, majd Koszovóról beszélt.

A műsor készítői számára ez egyáltalán nem volt váratlan fordulat, mert a megosztott képernyőn elindult egy bejátszás, amelyben a szerb elnök Orbán társaságában volt látható.

Miután egy bejátszás nem pottyan az égből, szinte biztosra vehető, hogy a szerkesztők készültek arra, hogy a magyar miniszterelnök megemlítésre kerül a műsor folyamán.

– nyilatkozta a szerb elnök, aki rögtön meg is magyarázta, hogy miért nem tanúsíthatnak olyan magatartást, mint a magyar miniszterelnök.

– fogalmazott a szerb elnök, aki hangsúlyozta, hogy a szerb álláspont szilárdsága miatt eddig a hazája nem kényszerült az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésére.

Az interjúk során néha/gyakran csapongó szerb elnök ezzel egyúttal el is kanyarodott az Orbánnal kapcsolatos témáról, amelyet nem fejtette ki végig, és arról kezdett beszélni, hogy Szerbia mekkora segítséget kapott az Európai Uniótól, például az energiatámogatás, vagy a Belgrád és Niš közötti gyorsvasút építése kapcsán.

Népi Mozgalom Szeribáért

A szerb elnök már korábban is beszélt arról, hogy nem kíván indulni ismét, vagyis harmadszor is az elnöki posztért, miután újraválasztását a szerbiai alkotmány sem teszi lehetővé, miközben azonban nagyszabású akcióba kezdett a Népi Mozgalom megalakításával, ami azonban szerinte egyáltalán nem jelenti a Szerb Haladó Párt felszámolását. (Közel sem, sőt!)

– jelentette ki a szerb államfő, aki nem zárta ki, hogy a haladók között is van „konkoly”, vagyis hogy vannak felelőtlen hivatalnokok, akik visszaélnek a helyzetükkel, de a Szerb Haladó Párt erősségének nevezte, hogy – másoktól eltérően – ezzel képes szembesülni.

A szerb elnök a Népi Mozgalom Szerbiáért elnevezésű szervezet megalakításával kapcsoltban azt mondta, hogy az „nem pártokkal szembeni, hanem pártok feletti szervezet lesz”, az ezzel kapcsolatos politikát pedig a Szerb Haladó Párt májusra tervezett kongresszusáig szeretné(k) megfogalmazni.

– vázolta fel a a célokat Vučić, aki hamis liberálisoknak és hamis konzervatív jobboldalnak nevezve az említett szélsőséges erőket. Szerinte éppen ezért kell megmutatni, hogy az igazi értelmiségiek, a legkomolyabb és legtehetségesebb emberek a normális, racionális és haladó/fejlődő Szerbiát, a jövő Szerbiáját támogatják.

A szerb elnök szerint az lesz az egyik cél, hogy azokat egyesítsék, akik harcolnak a hazájukért, és ezt nem szégyenlik kimondani.

– indokolta meg a szerb elnök, hogy miért szeretné létrehozni a Népi Mozgalmat, miután elmondása szerint ehhez az utóbbi időben sikerült megteremteni a megfelelő alapokat.

Vučić úgy fogalmazott, hogy ez az ő ötlete volt, amelyről már régóta beszél, elutasította viszont, hogy az új szervezet a volt Jugoszláviában létrehozott Népfronthoz hasonlítsák, bár hozzátette, hogy jobb egy „antifasiszta Népfrontban lenni, mint egy népellenes fasiszta fronthoz tartozni, amely a saját országa ellen van”.

A szerb elnök azt utóbbi időben sokadik alkalommal – talán már túl sokszor is – ismét védelmébe vette a háborús bűnök elkövetésével megvádolt Slobodan Milošević volt szerb & Kis-Jugoszláv elnököt, szerinte ugyanis nem Milošević a felelős az 1999-ben a Szerbia, illetve a Kis-Jugoszlávia elleni bombázásokért, hanem azok, akik a szerb gyermekeket legyilkolták, és akik megsemmisítették az országot. Hozzátette, hogy „egy féreg lenne”, ha az akkor történtekért Miloševićet vádolná.

Vučić az egyetlen hibának azt nevezete, hogy látva a bombázások következményét, Milošević nem tett kísérletet a támadások leállítására rögtön a megindításukat követő napokban, (vagyis miért nem kapitulált előbb,) amikor világos volt, hogy ekkora erővel Szerbia nem képes szembeszállni, és tiszta szerencsének nevezte, hogy az anyja nem vesztette életét, amikor a NATO-gépek lebombázták a szerbiai nemzeti televízió épületét.

És itt ismét visszaköszönnek a kilencvense évek, amelyektől Szerbia, és általában az egész Balkán a mai napig nem képes megszabadulni. Pedig a térségben aligha lesz bármiféle együttélés, amíg a kilencvens években elkövetett bűncselekményekért az ott élő népek a saját háborús bűnöseit felmentik a felelősség alól.

---

---

Már többször szóba került, hogy a szerb elnök új politikai tömörülést, netalán pártot hoz létre, és esetleg lemond a Szerb Haladó Párt elnöki posztjáról. A pártelnöki tisztségről történő távozását már annyiszor emlegette, hogy ebben a forgatókönyvben nemigen lehet hinni, bár a Balkánon, így Szerbiában sem lehet mérget venni semmire sem. Az új párt létrehozása pedig még valószínűtlenebbnek tűnik, egyszerűen azért, mert nincs hozzá „emberanyag”, a szerbiai politikai elit ugyanakkor már annyira elhasználódott, hogy mindenképpen lépni kell valamit, amihez Aleksandar Vučić a jól bevált „putyini módszert” vette elő.

Az elnöki pozíció erősítése

Aleksandar Vučić tavaly ősszel helyezte kilátásba, hogy „népi mozgalom” létrehozására készül, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a szerb elnök új pártot alakít.

A pártalakítás kiváltképp kockázatos lenne a mostani turbulens időkben, főleg hogy ehhez nincs meg a megfelelő ideológiai alap, és hogy egy ilyen váltásnak nincsenek meg az elégséges társadalmi feltételei sem.

Vučić politikai habitusa az utóbbi időben nem esett át akkora változáson, hogy új szövetségeseket kelljen keresnie az általa kitermelt sleppen kívül, ráadásul a Szerb Haladó Párt annyira „rátenyerelt” a társadalomra, hogy jó értelemben vett korrekció aligha várható, így Szerbiából két hónap alatt sem Németország, sem Franciaország nem lesz, egyszerűen azért, mert egy európai átmenethez nincs megfelelő politikai akarat, és nincs elég széles támogatói kör.

A szerb elnök éppen ma találkozott az orosz nagykövettel, de elég gyakran beszélget az amerikai nagykövettel is (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Ezért nem marad más, mint a vezetői pozíció további erősítése a vučići politikát ellenzőkkel szemben, amelyek száma a Koszovó körüli bonyodalmak miatt megnövekedett, miután a szerb elnök természetes szavazóbázisának számító szélsőjobbos ikszelők egy részét beszippantották a parlamenten kívüli és belüli nacionalista pártok.

Ez jelentős szavazatvesztést eredményezhet a következő rendkívüli választásokon, amelyek megtartását már az utóbbi választások eredményeinek kihirdetésekor borítékoltak, így olyan akcióra van szükség, amely a Szerb Haladó Párt presztizsvesztését követően megerősíti az elnöki pozíciót, és nem engedi teljesen elsüllyedni a Szerb Haladó Pártot sem.

A helyzet kísértetiesen hasonlít arra, ami alig több, mint tíz évvel ezelőtt Oroszországban kialakult, ebből pedig logikusan következik, hogy a helyzet orvoslására is „putyini módszereket” kell alkalmazni, hogy a mostani nomenklatúra ne menjen a politikai süllyesztőbe.

A putyini módszer

A szerb elnök tavaly szeptemberben tett ígéretét arra, hogy megkezdi egy nagy „állam- és nemzetépítő” mozgalom létrehozását „Szerbia fennmaradásáért és előrehaladásáért”.

Bár a bejelentés óta fél év telt el, a mai napig nem világos, hogy pontosan mire szolgál az új mozgalom, és hogy Vučić miből kívánja finanszírozni ennek a „politikai micsodának” a működését, amely reményei szerint széles körű támogatást biztosít számára ahhoz, hogy folytassa mindazt, amit eddig tett – mert – mint fentebb már említettük – az elnöki habitus az utóbbi időben jelentősen nem változott, legfeljebb „Európára hangszerelt” módon fújják a régi nótát.

Felmerül a kérdés, hogy Vučić a putyini módszert alkalmazza-e Szerbiában? (Forrás: Vreme)

Egyelőre csak annyi világos, hogy a vaskos populista manírokat gyakran megcsillogtató szerb elnök a nép támogatását kéri majd Szerbia védelmében, ezért személyesen kíván nemzetileg konzultálni az állampolgárokkal, aminek a levét nyilván a szerb adófizetők isszák meg, de tekintsük el a kérdés anyagi vonatkozásaitól, és inkább nézzük, hogy a Vučić milyen módszer alkalmazását tervezi a célkitűzések elérésére.

A belgrádi Vreme című hetilap arra figyelmeztet, hogy ez a politikai projekt leginkább azokra a módszerekre emlékeztet, amelyeket 12 évvel ezelőtt az orosz elnök alkalmazott az Összoroszországi Népfront létrehozásakor.

Vlagyimir Putyin 2011 májusában egy olyan politikai mozgalom „megalkotását” javasolta saját népszerűségének és szavazóbázisának megszilárdítására, amelynek látszólag „nem volt köze” a pártjához, az Egységes Oroszországhoz.

Erre azért volt szükség, mert a párt régóta tartó országlása, és a korrupciós vádak miatt erősen veszített népszerűségéből, az utóbbira azok az ellenzéki politikusok világítottak rá, akiket akkor még nem tettek hűvösre, vagy éppen nem tettek el láb alól.

Putyin akkor úgy vélte, hogy egy széles körű „népfrontos” mozgalom létrehozására van szükség, amely különböző társadalmi csoportokat fog össze, a szakszervezetektől az ifjúsági szervezetekig.

Az orosz elnök akkoriban „egységfrontként” jellemezte a mozgalmat, amely a „közönséges emberek” problémáinak megoldására és érdekeik érvényesítésére törekszik.

Putyin külön hangsúlyozta, hogy a mozgalom nem párthoz vagy ideológiához kötött, hanem formálisan az orosz nép érdekeit szolgálja, annak viszont a kimondása nem történt meg, hogy ez a stratégia Putyin hatalmának megszilárdítását, és az orosz politikai rendszer teljes ellenőrzés alá vonását szolgálja.

A nép pulzusának kitapintása

Most Szerbiában is valami hasonló történik, Vučić ugyanis a „putyini módszert” utánozva hasonló lépésre szánta rá magát a „Normális Szerbia” megteremtése érdekében, és miután az orosz elnök első lépésként országjáró színjátékba kezdett, ő is ugyanezt teszi.

Közfelkiáltással Putyint választották meg az orosz népfront elnökének (Forrás: Maszol)

A szerb elnök most azt játssza el, hogy szeretné kitapintani a „nép pulzusát”, és azért kezdi meg körútját már most szombaton, hogy találkozzon az emberekkel, akikre úgymond a politikáját építi.

További hasonlóság, hogy Putyin a orosz média feletti szinte teljes ellenőrzést arra használta fel, hogy politikai szervezetté alakítsa az Összoroszországi Népfrontot, mint az Egységes Oroszország egyik szárnyát, ez a lehetőség Vučić esetében is fennáll a Szerb Haladó Párton keresztül. Az Összoroszországi Népfront később a Népfront Oroszországért nevet vette fel, amelynek elnökévé ki mást választhattak volna, mint Vlagyimir Vlagyimirovicsot.

Az „orosz népfront” az idők folyamán ugyan veszített jelentőségéből, de az adott pillanatban betöltötte a neki szánt szerepet, és bebetonozta Putyin hatalmát, ezért ne legyenek illúziónk, Aleksandar Vučić semmiféle forradalmi újítást nem hajt végre a maga „népi mozgalmának” megalakításával – mint ezt a médiában egyesek látni vélik – és nem is készül a hatalomból való távozásra.

Azt viszont csak remélni lehet, hogy Szerbia tíz év múlva nem oda jut, ahova Oroszország az elmúlt évtizedben jutott, miután Vučić még csak 53 éves, az elkövetkező időszakban is kezdenie kell magával valamit, és mivel semmihez sem ért, nem marad más számára, minthogy a „politika tengerén lapátoljon”.

De azért ne feledjük: Szerbia nem egy orosz csatahajó, hanem csak egy kis bárka, amelyet könnyen felboríthatnak a hullámok, vagy az elnöki szándéktól eltérő, nem éppen kívánt vagy kijelölt irányba terelhetik.

---

---

Utcára vonultak az óvodai alkalmazottak Belgrádban, hogy tiltakozzanak az alacsony bérek miatt. A szerb fővárosban mintegy 2000 óvodai alkalmazott tüntetett, mert a fizetésük alacsonyabb a belgrádi átlagnál, és mert nem kapták meg az egy évvel ezelőtt beígért szolidaritási segélyt, ami már önmagában is megalázó, ezt a segély ugyanis azoknak utalják ki, akik szociális esetnek számítanak. Az eseményről általában az ellenzéki média számolt be.

Az óvodai dolgozók „történelmi minimumon”

A demonstrálók azért tiltakoztak, mert a fizetésük alacsonyabb a belgrádi átlagnál, vagyis már három éve történelmi minimumokat dönt, ráadásul az iskoláskor előtti nevelésben résztvevők egyharmada minimálbéren van.

A felvonulók arra panaszkodnak, hogy a munkáltató szerepét betöltő fővárosi önkormányzat továbbra sem reagál egyetlen kérésükre sem, amely a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására irányul.

A egyik szakszervezeti vezető szerint az óvodai alkalmazottak azért vonultak az utcára, mert szeretnék tudatni a városi hatóságokkal, hogy miért lehetetlenült el a helyzetük.

Óvónők lázadása Belgrádban (Forrás: Danas)

– mondta Vesna Janjić szakszervezeti vezető, aki különösen megalázónak tartja, hogy az iskoláskor előtti nevelésben dolgozók egyharmada minimálbéren, vagyis 742 forintnak megfelelő órabéren van, így a havi nettó fizetésük körülbelül 130 ezer forintnak felel meg.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Szerbiában nagy erőkkel folyik a hadsereg feltöltése, a katonának jelentkező fiataloknak 1700-2000 eurónak megfelelő havibért ajánlanak.

Ebből az következik, hogy a katonák ötszörös megbecsülésben részesülnek, mint az óvodai alkalmazottak.

A tiltakozó akció résztvevői beszéltek azokról az állítólagos fenyegetésekről is, amelyeket a szerdai megmozdulás előtt kaptak, miszerint ha részt vesznek a tüntetésen, akkor a szolidaritási segélyt is megvonják tőlük.

Az előbb említett szakszervezeti vezető szerint a belgrádiak számára nagyon jó hír, hogy szeptembertől a tervek szerint ingyenes lesz az óvoda a fővárosban, ám kétségét fejezete ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi körülmények miatt ez az óvodai intézmények dolgozóinak is jó hír.

---

---