ÚJ PÉNZ: Horvátországban szeptembertől már euróban is feltüntetik az árakat, miközben 5 százalék felett az infláció

A horvát miniszterelnök bejelentette, hogy Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni az árakat. Andrej Plenković arról is beszélt, hogy a tervek szerint Horvátország 2023 január elsején ugyan bevezeti az eurót, de az árakat még egy évig kunában és euróban is ki kell majd írni. A zágrábi kormány vezetője hozzátette: ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy az állampolgárok beletanuljanak az új pénz használatába. Ugyanakkor a horvát infláció decemberben tíz éves csúcsot döntött.

Készülődés az euróra

A horvát miniszterelnök arról is beszélt, hogy az átállás az emberek számára költségmentes lesz.

– Azok az állampolgárok, akik készpénzt tartanak otthon, mielőbb tegyék be a bankba, ahol automatikusan átváltásra kerül

– tanácsolta honfitársainak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Horvát Nemzeti Bankban (HNB) korlátlan ideig, ingyen átváltható lesz a kuna.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM- II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak.

Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga. Horvátországban az infláció decemberben meghaladta az 5,5 százalékot, ami havi szinten a legnagyobb pénzromlás az utóbbi tíz évben.

Az infláció az év közepéig növekszik

Boris Vujčić a Horvát Nemzeti Bank elnöke azonban nem aggódik, véleménye szerint az év közepéig még tovább növekedhet a pénzromlás, de utána megfordul ez a folyamat.

Zdravko Marić horvát pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátország és a hozzá hasonló kis országok képtelenek befolyásolni az infláció alakulását. Korábban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a pénzromlást Horvátország az energiaárakon keresztül importálta.

Zágráb a múlt héten módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését, így 2022-re 3,5 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben elfogadott 2,5 százalék helyett.

A deficit és az államadósság

Visszatérve a horvát euró bevezetéséhez, a feltételek közé tartozik még, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A horvát kormány 2022-ben 2,6 százalékos, 2023-ban pedig 2,4 százalékos deficittel számol a GDP arányában.

A bruttó államadósság nem lépheti át a GDP 60 százalékát, itt azonban még szükség van némi javulásra. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 4,2 százalékponttal 80,7 százalékra csökken, 2023-ban pedig 78 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság.

Az utolsó elvárás Horvátországgal szemben, hogy a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.