Az EU továbbra sem folyósítja az idei évre tervezett egymilliárd konvertibilis márka összegű támogatást Bosznia-Hercegovinának, mert a boszniai parlament még mindig nem fogadta el a tárgyévi költségvetést. A Milorad Dodik pártjának soraiba tartozó Srđan Amidžić pénzügyminiszter vélhetően Dodik utasítására nem hajlandó felterjeszteni a büdzsé tervezetét a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának, így az ország július 1-ig érvényben lévő időszakos költségvetéssel működik.

Nincs költségvetés, EU nem fizet

Bosznia-Hercegovina központi bankja a közelmúltban tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy az idei évre tervezett egymilliárd konvertibilis márka (195 milliárd forint) összegű uniós támogatás továbbra sem érkezett meg Brüsszelből.

A közel sem pozitív hír hallatán tisztázásra került, hogy az EU Bizottság késlekedésének hátterében az idei boszniai költségvetés, helyesebben annak hiánya áll. Tudni illik, még 2022-ben Ursula von der Leyen a tagjelölti státusz megadását ahhoz kötötte, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeće Ministara, VM) a jövőben betartja a hatályos boszniai törvényeket az ország költségvetésének megalkotása terén is.

A jelenlegi szabályozás szerint a tárgyévi költségvetés tervezetét a pénzügyminisztériumnak az előző naptári év októberének első napjáig kell kidolgoznia, majd felterjesztenie a Ministerek Tanácsának. A VM jóváhagyását követően a boszniai parlament alsó házának január 1-éig van ideje elfogadni a következő évi büdzsét.

Ezzel szemben az évtizedes múltra visszatekintő boszniai kormányzati gyakorlat alapján a koalíciós partnerek valamelyike rendre elszabotálja a költségvetés elfogadását valamilyen politikai érdeksérelem okán.

Emlékezetes, hogy 2022. december 15-én a nyugat-balkáni Csodaország egyebek mellett azzal a feltétellel nyerte el az EU tagjelölti státuszt, hogy szakít a korábbi évek tartós gyakorlatával, és betartja az említett határidőket a költségvetés elfogadására.

Nem tudják, hogy mire költik a pénzt: a koalíciós partnerek valamelyike rendre elszabotálja a költségvetés elfogadását (Forrás: boszniai nemzeti bank)

2023-ban mutatkozott némi előrelépés, tekintettel arra, hogy a 2022-ben elkészíteni elmulasztott 2023-as költségvetést a tárgyév első negyedévében megalkotta a Miniszterek Tanácsa, majd azt a parlament el is fogadta.

2023 őszén azonban újra feszült lett a hangulat a VM-ben szereplő koalíciós partnerek között, ami különösen a Milorad Dodik ellen indított büntetőeljárás után vált érzékelhetővé.

Dodik berántotta a kéziféket

A boszniai Szerb Köztársaság vezetése a 2021-ben tanúsított általános politikai blokád helyett most kisebb mértékben emelte a tétet a költségvetés késleltetésével. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy az uniós pénzek kifizetése elmaradjon.

A 2022-es országos választásokat követően a Milorad Dodik vezette Független Szerb Demokrata Párt (SNSD) addig lobbizott a koalíciós partnerei irányába, amíg egyebek mellett megszerezte a pénzügyminiszteri tisztséget, amit Srđan Amidžićre testáltak.

Amidžić rendes pártkatonaként pedig végrehajtja a pártdirektívákat is a miniszteri teendői mellett, így lassan kilenc hónapja az ő miniszteri kabinetjében várakozik a tárgyévi költségvetés tervezete arra, hogy továbbítsák a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának.

Srđan Amidžić letette ugyan a hivatali esküt, de Dodik utasításait hajtja végre, Amidžić mögött Borjana Krišto miniszterelnök, vagyis a Miniszterek Tanácsának elnöke (Kép: X platform, Srđan Amidžić)

Az áldatlan állapot áthidalására a boszniai pénzügyminiszter, vagyis Amidžić jogosult negyedéves átmeneti költségvetéseket felterjeszteni, annak érdekében, hogy az állami szervek működése biztosított legyen.

Jelenleg egy ilyen időleges költségvetés alapján működik Bosznia-Hercegovina, ami július 1-ig érvényes. Azt követően pedig új időleges büdzsének kellene hatályba lépni, amit azonban a cikkünk megírásáig Amidžić még nem terjesztett a kormány elé.

Elemzői vélemények alapján valószínűsíthető, hogy Dodik újfent a destruktív politikájával akar nyomást gyakorolni a koalíciós partnereire, illetve a nemzetközi közösségre, aminek a hátterében az ellene folyó büntetőeljárás mellett a május 23-án az ENSZ Közgyűlésben a srebrenicai népirtással kapcsolatban elfogadott határozat állhat.

Amidžić másokat hibáztat

A saját felelősségének minimalizálása érdekében Amidžić igyekezett a nyilatkozataiban mások felelősségét is felvetni. Így kifejtette, hogy az általa vezetett pénzügyminisztérium rendre késve kapta meg a többi tárcától a költségvetés kidolgozásához szükséges javaslatokat.

Továbbá jelezte, hogy idén tavasszal egyes minisztériumok a megnövekedett kiadásaikra hivatkozva módosításokat igényeltek. Példaként említette, hogy a dróngyártásba beleszerető Zukan Helez védelmi miniszter mintegy 1,7 milliárd konvertibilis márka (661 milliárd forint) összeggel akarta növelni a rá eső előirányzatot.

Kapcsolódó cikk

KATOLIKUS, HORVÁT ÉS NŐ: Megválasztották Bosznia-Hercegovina új miniszterelnökét

Utóbbi kapcsán a boszniai pénzügyek legfőbb embere jelezte, hogy erre nincs fedezet a jelenlegi költségvetési helyzetben.

Az egyes tárcák megnövekedett pénzügyi igényeivel összefüggésben Amidžić kifejtette, hogy nem támogatja az államadósság szintjének növelését, és azt sem, hogy az országot alkotó két entitás költségvetésének csökkentésével kíséreljék meg növelni az országos minisztériumok előirányzatainak összegét.

Mindezt annak ellenére közölte, hogy korábban a boszniai költségvetési tanács amellett foglalt állást, hogy a büdzsé Amidžić íróasztalának fiókjában rejtőző változatát ki lehet szélesíteni bizonyos jegybanki manőverekkel.

A tartós késlekedéssel Amidžić elvégezhette a Dodik által rá testált feladatot, mivel nem hagyta, hogy a szerb entitás érdekeinek sérelmével valósuljon meg a központi kormányzat anyagi lehetőségeinek kiszélesítése.