Horvátország
Horvátországban egyre nagyobb a kereslet a szezonális munkaerő iránt

A nyár közeledtével Horvátországban egyre nagyobb a kereslet a szezonális munkaerő iránt, most nyáron a szakácsok már akár havi 3000 eurót is megkereshetnek a horvát tengerparton, ahol a pincérek viszont „csak” 1500 eurós fizetésre számíthatnak. A becslések szerint körülbelül 40 000 külföldi munkavállalót várnak az Adriára az idei szezonban, főleg a balkáni térségből, beleértve ebbe Szerbiát is, de számításba jöhetnek akár az ázsiai országokból érkezők is.
Balkáni szezonális munkaerő
A szezonális munkaerő szempontjából a balkáni térségre Horvátországban azért irányul nagyobb figyelem, mert a különböző délszláv nyelvek nem esnek annyire távol egymástól, hogy ne lenne átjárás köztük, és ne értenék meg egymást az onnan érkezőkkel.
A zágrábi Večernji list szerint a horvátok számára idén új piacnak számít Bulgária, a bolgár szakácsok és pincérek dolgoztak már Görögországban, Spanyolországban és Cipruson, de Horvátország közelebb van hozzájuk, és a horvát nyelvet is többé-kevésbé megértik.
A bolgár munkaerőt alkalmazni sem nehéz, miután uniós tagországból érkeznek, ráadásul a bolgárok Horvátországban legalább kétszer akkora fizetésre számíthatnak, mint saját hazájukban.
A volt jugoszláv térségből is várják a szezonális munkaerőt, és ez akár a szerbekre is vonatkozik, bár ők inkább Ausztriában, Németországban, Svédországban, vagy éppenséggel Kanadában keresnek munkát.
Egyre több idénymunkás érkezik ázsiai országokból, főleg Indiából, és ez nem csak a nyári szezonra vonatkozik.
Hónapokkal ezelőtt megkezdték a toborzást
A turizmussal foglalkozó munkaadók talán soha nem fogtak bele ilyen korán a külföldi idénymunkások felkutatásába, mint idén, és soha nem kínáltak jobb feltételeket, mint mostanság.

Horvátországban a Manpower Hrvatska (is) keresi a szezonális munkaerőt a turizmus számára (Forrás: Manpower Hrvatska)
Ennek egyik oka horvát fiatalok elvándorlása, ami miatt a hazai szezonális munkaerőt soha sem volt nehezebb a turizmus számára biztosítani, mint mostanság, merthogy nemigen maradt kit beterelni ebbe az ágazatba.
Helyzetismerők megjegyzik, hogy ha a horvát állam/kormány netalán aktívabb „szüléspárti politikát” folytatna, és esetleg megpróbálná visszacsalogatni a Horvátországból kivándorolt fiatalokat, azok aligha térnének haza azért, hogy otthon cipeljék a turisták csomagjait, vagy takarítsák utánuk a szobákat.
A szezonális munkaerő felkutatása másodsorban ezért kezdődött meg már a múlt év végén, mert tavaly rekordérv volt a horvát turizmusban, amelyhez hasonlót várnak idén is az Adrián, ezért valószínű, hogy a horvát munkáltatók a közelgő nyári idényben több külföldi vendégmunkást alkalmaznak, mint tavaly.
Horvátország tavaly szeptemberig több mint 95 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztatott, ennek mintegy egyharmadát a turizmusban, a számok 2023-ban várhatóan magasabbak lesznek, mivel nagyon jó szezon várható, és jóval több vendég érkezésére számítanak, mint tavaly.
Tavaly Horvátországban 52 ezer embert alkalmaztak szezonális munkaerőkét a tengerparton, ez alatt 20 ezer belföldi és 32 ezer külföldi munkavállalót kell érteni, a Horvát Turisztikai Szövetség becslései szerint ezen a nyáron viszont 57-60 ezer idénymunkásra lesz szükség.
„Közismert okokból” – ami leginkább az elvándorlásra vonatkozik, országon belül nehezebb lesz munkás kezeket találni a turizmus számára, mint tavaly, így sok esetben marad a munkaerő importálása, mint egyedül elérhető lehetőség.
Jönnek az ázsiaiak
A horvátok továbbra is a délszláv térségből igyekeznek szezonális munkaerőt importálni, ám egyre több embert alkalmaznak különböző ázsiai országokból, főleg Indiából.
A „turisztikai segédmunkások” túlnyomó része onnan érkezik, merthogy – tekintettel az ország népességének nagyságára – nem jelent problémát gyakorlattal rendelkező szakácsokat, pizzamestereket, „sous chefeket” találni.
Az utóbbi a konyhai hierarchia második emberét jelöli, egyfajta menedzsernek is tekinthető, aki a „séf alatti” posztot tölti be, mondjuk a konyhafőnök helyetteseként, ilyenre Horvátországban is szükség van.
Az indiaiak esetében főleg azokat keresik, akik ezen a téren már kipróbálták magukat Katarban, vagy Dubaiban, ha ott beváltak, akkor valószínűleg megállják a helyüket az Adrián is.

Nemcsak Indiából, hanem más ázsiai országból is toboroznak munkásokat Horvátország számára (Forrás: Twitter)
Azért könnyű bevonzani őket Horvátországba, mert ott akár 40 százalékkal is többet kereshetnek, mint az említett közel-keleti országokban.
A horvát tengerparton nyaralók továbbra is találkozhatnak filippínókkal is, akik tavaly „fegyelmezett munkásoknak” bizonyultak.
A Fülöp-szigetekről sokan visszatérnek a nyári szezonra, de vannak akik a tél folyamán is Horvátországban azzal a nem titkolt céllal, hogy végleg ott telepedjenek le.
– jegyezte meg Marina Perić, a Human Resort Business munkaközvetítő cég tulajdonosa, aki szerint a munkáltatók még nem ébredtek rá, hogy nem nagyon válogathatnak, mert könnyen hoppon maradnak.
Perić erre egy példát is felhozott, amely szerint valamelyik szigeten egy kis turisztikai cég a napokban szakács, pincér és pultos nélkül maradt (csak a szakács volt horvát származású), mert egy hétig halogatták a munkáltatói döntést.
Amikor megerősítették volna a szándékukat, hogy fel akarják venni a jelentkezőket, addigra már mindhárman megállapodtak egy másik munkaadóval.
Mekkora a fizetés?
Ami a béreket illeti átlagokról nehéz beszélni, mert minden a munkavégzés körülményeitől, és a munkáltató igényeitől függ, de a kérdést globálisan nézve, a legtöbb pénzt a magánéttermekben keresheti meg a hazai & külföldi idénymunkás.
Nataša Kačar a „Munka a turizmusban” nevet viselő ügynökség tulajdonosa ezzel kapcsolatban azonban megjegyzte, hogy a magánszektorban elhelyezkedőknek ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy ott tíz órás a munkanap, csúcsidőben pedig szabadnap sincs.
Kapcsolódó cikk
FORDÍTOTT EXODUS: Térnek haza a horvátok, és külföldi munkásokat is alkalmaznak Horvátországban
A béreket tovább nyomja felfelé, hogy a munkaerő iránti kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat, és hogy a fent említett bérek továbbra is alacsonyak azokhoz a havi fizetésekhez képest, amelyeket az érdeklődők más európai országban kaphatnak.
Kačar szerint munkavállalói szempontból a választás nem nehéz, egy tapasztalt, nyelvtudással rendelkező szakács más uniós országokban legalább ezer euróval többet kereshet, mint Horvátországban, ráadásul a schengeni övezetbe történő belépés tovább komplikálta a helyzetet, mivel a horvátországi munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldiek ezentúl más uniós országokban is elhelyezkedhetnek.
Arról nem is beszélve, hogy Horvátországban máris megjelentek azok a közvetítők, akik munkavállalási engedélyt szereznek a külföldiek számára, majd megszervezik Európába történő kiutazásukat, ami nem mellékesen szólva a migráció egyik újkori, „civilizált” formája.

Magyarország
Az UEFA főtitkára meglepődött az MLSZ állásfoglalásán, írt is rögtön Vági úrnak

Kellő vehemenciával tálalták szerdán a horvát portálok és lapok is a MLSZ „manőverét”, amelynek értelmében a Nagy-Magyarország térképet tartalmazó szurkolói rekvizitumokat nem tartja politikai szimbólumnak az UEFA, és így engedélyezi használatukat. A hírt gyorsan-hamar lehozta a Mandiner, a Nemzeti Sport és a Magyar Nemzet, az Origo, és még sokan mások, a néhai Szent Korona területeit magukba inkorporeáló országok pedig egyként hördültek fel a magyar revízió újabb, ékes példáján. Az UEFA-főtitkára az MLSZ közleményét követően levélben fordult Vági Mártonhoz, az MLSZ főtitkárához, akit arról tájékoztatott, hogy a magyarok által benyújtott kérést nem hagyták jóvá. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar–görög mérkőzésen viselt egy sálat, amelyen a „történelmi Magyarország” térképe látható.
Magyarország és Nagy-Magyarország
Én a Jutarnji list cikkét használom referenciának, mert ez igyekszik tényszerűen kezelni az ügyet, illetve az üggyel kapcsolatos fejleményeket.
Mielőtt még továbblépnénk, csak sietve szúrom közbe kedvenc tézisemet, hogy senki sem akarhatja komolyan a történelmi Magyarország feltámasztását. Egyszerűen azért, mert Magyarország ezt képtelen lenne elviselni, összeroppanna a teher alatt.
Kapcsolódó cikk
Gondoljunk csak a német újraegyesítésre, amit alig tudott valóra váltani a szupergazdag, erős NSZK, amely csak németek által lakott területeket csatolt vissza, illetve össze, nem vegyes etnikumú térségeket. Szóval, ez egy kivitelezhetetlen történet, amelyet úgy el kell felejteni, ahogy van.
Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondani a határokon kívülre szorult magyarokról.
Inkább azt kellene kommunikálni, hogy nem területekben, hanem az emberekben vagyunk érdekeltek, akik ugyanúgy a nemzet részei, mint ahogy például a bosznia-hercegovinai, chilei, ausztráliai, vagy éppen magyarországi horvátok a horvát nemzet tagjai.
Mit ír az újság, Jenő?
A Jutarnji list, ahogy illik, áttekintette a helyzet genezisét.
– írta a zágrábi lap, amely arra emlékeztetett, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség napokban követelte, hogy Nagy-Magyarország vitatott térképét ne kezeljék politikai szimbólumként, majd az MLSZ bejelentette, hogy az európai labdarúgó-ernyőszervezet kiadta a „használati engedélyt”.
Az MLSZ-közleménye
A történelmi jelkép kihelyezésének engedélyezése ügyében az MLSZ az UEFA és FARE egyértelmű állásfoglalását kérte. A két szervezet az MLSZ érvelését elfogadva elismerte, hogy önmagában a történelmi Magyarország térkép és az árpádsáv színei nem minősülnek rasszista magatartásnak, ugyanakkor a drapériára helyezett további szimbólumokra és feliratokra, a szurkolói rigmusokra ez nem vonatkozik. Mindezek alapján a szövetség engedélyezni fogja a drapériák bevitelét a soron következő két mérkőzésen.
Az elmúlt napokban mind az UEFA, mind pedig a FARE eljuttatta válaszát a két hazai válogatott mérkőzés megszervezése előtt álló magyar szövetséghez. A várakozásoknak megfelelően a két szervezet továbbra is harcol a kirekesztés, ezen belül a rasszizmus ellen, ezért az ilyen üzenetet hordozó drapériákat ezután is büntetni fogja, ugyanakkor jelentős előrelépést jelent, hogy a kizárólag a történelmi Magyarország térképét és a magyar nemzeti színeket tartalmazó molinó önmagában nem minősül fegyelmi vétségnek.
A teljes közlemény ITT OLVASHATÓ
A horvát lap szerint a bejelentés nagy port vert a régióban, mert a szurkolók általában olyan zászlókat, sálakat vihetnek a lelátókra és a szeparéba, amelyeken Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ukrajna egyes területeit is magában foglaló térkép látható.
A Jutarnji tudomása szerint Magyarország az első világháború után területének 70%-át elvesztette, ezeket a részeket „visszaadták” más országoknak. Egyúttal azt is állítja, hogy „a magyarok 2002 óta fogalmazták meg a régi határokhoz való visszatérés gondolatát, és most ezt a lelátókról hirdetik”.
Aztán idézik a MLSZ közleményét, melynek értelmében az UEFA és a FARE elfogadta a magyar érvelést, és elismerte, hogy nincs szó szélsőséges, vagy rasszista viselkedésről.
A szomszédos országokban a média nagy része szégyenletesnek tartja ezt a döntést, amely különösen Szerbiában váltott ki nagy visszhangot, ahol hitetlenkedve fogadták a döntést.
Szerbia és Magyarország őszre találkozik az EB-selejtezők keretében, az első mérkőzést szeptember 7-én rendezik Belgrádban, a visszavágót pedig október 14-én tartják Budapesten.
A románok szintén szintén felháborodtak. Néhány román politikus már megszólalt, és azt mondta az UEFA-nak, hogy az ernyőszervezetnek fogalma sincs arról, mit jelent Nagy-Magyarország térképe”.
Lelepleződik a „nagy magyar ármány”
A Jutarnji úgy vélte, hogy gyorsan lelepleződött a „magyar manőver”, amivel kapcsolatban a zágrábi „reggeli lap” szóról szóra közölte a Teodor Teodoridisz (Theodore Theodoridis) UEFA-főtitkár által aláírt nyilatkozatot.

Teodor Teodoridisz is meglepődött (Forrás: UEFA)
TT-főtitkár ebben az UEFA meglepetését tolmácsolta azzal kapcsolatban, hogy médiaértesülések szerint az UEFA állítólag engedélyezte a Nagy-Magyarországgal díszített zászlók és jelvények használatát az UEFA versenyein.
A félreértések elkerülése érdekében TT nyomatékosan kijelentette, hogy az UEFA nem engedélyezte az ilyen zászlók vagy jelvények használatát. Sőt, azt is hozzátette, hogy ezek használata fegyelmi eljárást vonhat maga után.
Az UEFA főtitkára arra kérte a MLSZ-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza ezek használatát az UEFA égisze alatt szervezett mérkőzéseken.
Hogy mi lesz a történet vége, még nem tudni, de UEFA ide, vagy UEFA oda, aligha valószínű, hogy a közeljövőben ki lehet irtani a szélsőséges megnyilvánulásokat a térség stadionjaiból.
Kapcsolódó cikk
LŐRINC MENNYBE MEGY: Mikorra készül el az eszéki Pampas-stadion?
És, hogy tévedés ne essék, itt nem csak a magyarok hőbörögnek, hanem mások is: szűkebb pátriámnál, Horvátországnál maradva, ez a horvát szurkolók kedvelt csatakiáltását, a „Za dom spremni!” jelszó skandálását is érinti, aminek a jelentése a „hazáért készenlétben”, és lényegében a Sieg Heil!-nak megfelelő második világháborús horvát szlogen.
Ha pedig már a fenyegető magyar irredentizmusról értekezünk, valahogy ide kívánkozik, hogy az új, megnyitás előtt álló eszéki stadion neve állítólag nem Pampas, hanem Opus Aréna lesz, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. után, miután Mészáros Lőrinc az eszéki focicsapat „legnagyobb pártfogója”.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
-
Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Horvátország7 nap telt el azóta
FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?