Horvátországban egyre nagyobb a kereslet a szezonális munkaerő iránt

A nyár közeledtével Horvátországban egyre nagyobb a kereslet a szezonális munkaerő iránt, most nyáron a szakácsok már akár havi 3000 eurót is megkereshetnek a horvát tengerparton, ahol a pincérek viszont „csak” 1500 eurós fizetésre számíthatnak. A becslések szerint körülbelül 40 000 külföldi munkavállalót várnak az Adriára az idei szezonban, főleg a balkáni térségből, beleértve ebbe Szerbiát is, de számításba jöhetnek akár az ázsiai országokból érkezők is.

Balkáni szezonális munkaerő

A szezonális munkaerő szempontjából a balkáni térségre Horvátországban azért irányul nagyobb figyelem, mert a különböző délszláv nyelvek nem esnek annyire távol egymástól, hogy ne lenne átjárás köztük, és ne értenék meg egymást az onnan érkezőkkel.

A zágrábi Večernji list szerint a horvátok számára idén új piacnak számít Bulgária, a bolgár szakácsok és pincérek dolgoztak már Görögországban, Spanyolországban és Cipruson, de Horvátország közelebb van hozzájuk, és a horvát nyelvet is többé-kevésbé megértik.

A bolgár munkaerőt alkalmazni sem nehéz, miután uniós tagországból érkeznek, ráadásul a bolgárok Horvátországban legalább kétszer akkora fizetésre számíthatnak, mint saját hazájukban.

A volt jugoszláv térségből is várják a szezonális munkaerőt, és ez akár a szerbekre is vonatkozik, bár ők inkább Ausztriában, Németországban, Svédországban, vagy éppenséggel Kanadában keresnek munkát.

Egyre több idénymunkás érkezik ázsiai országokból, főleg Indiából, és ez nem csak a nyári szezonra vonatkozik.

Hónapokkal ezelőtt megkezdték a toborzást

A turizmussal foglalkozó munkaadók talán soha nem fogtak bele ilyen korán a külföldi idénymunkások felkutatásába, mint idén, és soha nem kínáltak jobb feltételeket, mint mostanság.

Horvátországban a Manpower Hrvatska (is) keresi a szezonális munkaerőt a turizmus számára (Forrás: Manpower Hrvatska)

Ennek egyik oka horvát fiatalok elvándorlása, ami miatt a hazai szezonális munkaerőt soha sem volt nehezebb a turizmus számára biztosítani, mint mostanság, merthogy nemigen maradt kit beterelni ebbe az ágazatba.

Helyzetismerők megjegyzik, hogy ha a horvát állam/kormány netalán aktívabb „szüléspárti politikát” folytatna, és esetleg megpróbálná visszacsalogatni a Horvátországból kivándorolt fiatalokat, azok aligha térnének haza azért, hogy otthon cipeljék a turisták csomagjait, vagy takarítsák utánuk a szobákat.

A szezonális munkaerő felkutatása másodsorban ezért kezdődött meg már a múlt év végén, mert tavaly rekordérv volt a horvát turizmusban, amelyhez hasonlót várnak idén is az Adrián, ezért valószínű, hogy a horvát munkáltatók a közelgő nyári idényben több külföldi vendégmunkást alkalmaznak, mint tavaly.

Horvátország tavaly szeptemberig több mint 95 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztatott, ennek mintegy egyharmadát a turizmusban, a számok 2023-ban várhatóan magasabbak lesznek, mivel nagyon jó szezon várható, és jóval több vendég érkezésére számítanak, mint tavaly.

Tavaly Horvátországban 52 ezer embert alkalmaztak szezonális munkaerőkét a tengerparton, ez alatt 20 ezer belföldi és 32 ezer külföldi munkavállalót kell érteni, a Horvát Turisztikai Szövetség becslései szerint ezen a nyáron viszont 57-60 ezer idénymunkásra lesz szükség.

„Közismert okokból” – ami leginkább az elvándorlásra vonatkozik, országon belül nehezebb lesz munkás kezeket találni a turizmus számára, mint tavaly, így sok esetben marad a munkaerő importálása, mint egyedül elérhető lehetőség.

Jönnek az ázsiaiak

A horvátok továbbra is a délszláv térségből igyekeznek szezonális munkaerőt importálni, ám egyre több embert alkalmaznak különböző ázsiai országokból, főleg Indiából.

A „turisztikai segédmunkások” túlnyomó része onnan érkezik, merthogy – tekintettel az ország népességének nagyságára – nem jelent problémát gyakorlattal rendelkező szakácsokat, pizzamestereket, „sous chefeket” találni.

Az utóbbi a konyhai hierarchia második emberét jelöli, egyfajta menedzsernek is tekinthető, aki a „séf alatti” posztot tölti be, mondjuk a konyhafőnök helyetteseként, ilyenre Horvátországban is szükség van.

Az indiaiak esetében főleg azokat keresik, akik ezen a téren már kipróbálták magukat Katarban, vagy Dubaiban, ha ott beváltak, akkor valószínűleg megállják a helyüket az Adrián is.

Nemcsak Indiából, hanem más ázsiai országból is toboroznak munkásokat Horvátország számára (Forrás: Twitter)

Azért könnyű bevonzani őket Horvátországba, mert ott akár 40 százalékkal is többet kereshetnek, mint az említett közel-keleti országokban.

A horvát tengerparton nyaralók továbbra is találkozhatnak filippínókkal is, akik tavaly „fegyelmezett munkásoknak” bizonyultak.

A Fülöp-szigetekről sokan visszatérnek a nyári szezonra, de vannak akik a tél folyamán is Horvátországban azzal a nem titkolt céllal, hogy végleg ott telepedjenek le.

– A tavalyi idény előtt az újévi ünnepek után indult be a szezonális munkaerő keresése, az idei nyárral kapcsolatban viszont már decemberben, sőt novemberben is aktívak voltak a munkaadók

– jegyezte meg Marina Perić, a Human Resort Business munkaközvetítő cég tulajdonosa, aki szerint a munkáltatók még nem ébredtek rá, hogy nem nagyon válogathatnak, mert könnyen hoppon maradnak.

Perić erre egy példát is felhozott, amely szerint valamelyik szigeten egy kis turisztikai cég a napokban szakács, pincér és pultos nélkül maradt (csak a szakács volt horvát származású), mert egy hétig halogatták a munkáltatói döntést.

Amikor megerősítették volna a szándékukat, hogy fel akarják venni a jelentkezőket, addigra már mindhárman megállapodtak egy másik munkaadóval.

Mekkora a fizetés?

Ami a béreket illeti átlagokról nehéz beszélni, mert minden a munkavégzés körülményeitől, és a munkáltató igényeitől függ, de a kérdést globálisan nézve, a legtöbb pénzt a magánéttermekben keresheti meg a hazai & külföldi idénymunkás.

Nataša Kačar a „Munka a turizmusban” nevet viselő ügynökség tulajdonosa ezzel kapcsolatban azonban megjegyzte, hogy a magánszektorban elhelyezkedőknek ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy ott tíz órás a munkanap, csúcsidőben pedig szabadnap sincs.

A béreket tovább nyomja felfelé, hogy a munkaerő iránti kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat, és hogy a fent említett bérek továbbra is alacsonyak azokhoz a havi fizetésekhez képest, amelyeket az érdeklődők más európai országban kaphatnak.

Kačar szerint munkavállalói szempontból a választás nem nehéz, egy tapasztalt, nyelvtudással rendelkező szakács más uniós országokban legalább ezer euróval többet kereshet, mint Horvátországban, ráadásul a schengeni övezetbe történő belépés tovább komplikálta a helyzetet, mivel a horvátországi munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldiek ezentúl más uniós országokban is elhelyezkedhetnek.

Arról nem is beszélve, hogy Horvátországban máris megjelentek azok a közvetítők, akik munkavállalási engedélyt szereznek a külföldiek számára, majd megszervezik Európába történő kiutazásukat, ami nem mellékesen szólva a migráció egyik újkori, „civilizált” formája.